NapiCsárt • 2020. július 13. 14:02
Bár Magyarország az EU-s átlag alatt szerepel - épphogy - az időskori függőségi ráta szempontjából, még így is óriási mértékben fog megnőni hazánkban a munkaképes korosztályra jutó idősek száma az elkövetkezendő évtizedekben. A legrosszabb néhány év 2030-2060 között várható, amikor is 30 év lefogása alatt brutális hirtelenséggel fog számottevően "elöregedni" a társadalmunk. Ez pedig rengeteg gondot vetít előre.
A legfrissebb Eurostat által kiadott népesség-előrejelzés szerint az Európai Unió népessége továbbra is súlyosan öregedni fog. Ennek az elöregedésnek az egyik legszemléletesebb statisztikai mutatója az időskori függőség ráta (old-age depedency). Ez egy arányszám, ami azt hivatott megmutatni, hogy hány idős, 65 év feletti ember jut 100 munkaképes korú, 15-64 éves személyre.
A mostani számítások szerint 2100-ban az EU öregségi függési ráta 57 százalékos lesz, azaz 100 munkaképes korú egyénre 57, 65 évesnél idősebb fog jutni 80 év múlva. Csak hogy értsük, ez mennyire bődületes szám, 2019-ben az unió időskori függőségi rátája 31 százalékos volt.
Ez a mostani előre jelzett növekedés egyébként követi az elmúlt évtizedben megfigyelt tendenciát, hiszen 2009-ben az időskori függőségi ráta az EU-ban 26 százalékos volt. Most tehát úgy áll a dolog, hogy
- 2009-ben 26;
- 2019-ben 31;
- 2100-ban pedig várhatóan 57
idős korú, 65 évnél idősebb ember fog jutni 100 munkaképes korú, 15-64 éves személyre az Európai Unióban.
Ha megnézzük a statisztikákat, kiderül hogy az öregségi függőség 2100-ra Lengyelországban (63%), Olaszországban, Máltán, Finnországban (mind 62%) és Horvátországban (61%) fogja a legnagyobb problémát jelenteni.
Ezzel szemben Magyarországon valamelyest jobb lesz a helyzet a jelenlegi előrejelzés szerint. Hazánkban ugyanis az EU-átlaggal majdnem megegyező függőségi rátára kell számítani, amit azt jelenti, hogy
Ezzel a számmal az EU-s lista szinte kellős közepén helyezkedünk el, de azért a végeken még ennél is valamivel kedvezőbb függőségi rátával lehet számolni. Így például Cipruson 52 százalékossal, Svédországban és Csehországban 53 százalékossal, míg Németországban, Dániában és Belgiumban 54 százalékossal.
A magyar elöregedés
A statisztikákból ezen felül kiolvashatjuk azt is, hogy az elkövetkezendő 80 évben a mostani számításik szerint évtizedről évtizedre mekkorát fog változni az időskori függőségi ráta Magyarországon.
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Ahogy a grafikonon látszik, hazánkban a legmagasabb függőségi emelkedést 2030-2060 közé datálja a jelenlegi elemzés. Ezalatt a 30 év alatt ugyanis majdnem 20 százalékkal fog növekedni Magyarországon az időskori függőségi ráta, ami azt jelenti, hogy 100 munkaképes korú emberre ez alatt a 30 év alatt majdnem 20-al több időskorú fog majd jutni néhány évtized leforgása alatt.
2060-ról viszont 2100-ra "csupán" négy százalékos növekedés jeleztek előre. Ami azt jelenti, hogy a most előttünk álló 20-40 év rengeteg kihívást fog tartogatni a hirtelen megugró, hamar elöregedő társadalmunkban.
Az elöregedő társadalom problémái
Az sem elhanyagolható probléma a jövőben, hogy amíg a várható élettartam egyre nő, figyelembe kell venni az egészségben eltöltött éveket, amelynek átlaga Magyarországon a nyugdíjkorhatár alatt van: az Eurostat legutóbbi elérhető adatai szerint 2016-ban Magyarországon a nők egészségben várható élettartama 60,2, férfiaknál pedig 59,5 év volt, tehát gyakorlatilag rengeteg magyarnak már azelőtt megromlik az egészsége, mielőtt elérné a nyugdíjkorhatárt.
Az is a jövő nagy problémája lesz, hogy rengeteg idős él egyedül, elszigetelten. 2016-os adatok szerint a 65 éves és idősebb népesség 31 százaléka élt egyedül, tehát 554 ezer fő. Az időseknek sokszor nincs olyan élő gyermeke, aki el tudná látni a gondozását szükség esetén, és ahogy nő az életkor, az arány is romlik: a 65 év feletti nők 11, míg a férfiaknak 21 százalékát érinti ez a probléma.
Az idősotthonok tekintetében elég rossz a helyzet: ezt a szolgáltatást mindössze az idősek 3 százaléka tudja igénybe venni. Idősek otthonában jelenleg 100 férőhelyre 45 várakozó jut a hivatalos statisztika szerint, viszont a nem hivatalos becslések rosszabb arányt mutatnak: azt, hogy 100 férőhelyre nagyjából 60-an várakoznak. A várakozási átlagosan két év, ezért az is nagy terhet ró a családokra, hogy addig valamilyen módon otthon biztosítsák a gondozást.
A gondozási problémák nagyban összefüggnek a mentális betegségekkel, azon belül is főként a demenciával érintett idősek számának növekedésével. Az ő számuk nagyjából 250 ezerre tehető, és közülük is mindössze 6 százalék kerül be idősek otthonába. Viszont arányuk az idősotthonok férőhelyein már jelenleg is 23 százalék az összes bentlakóhoz viszonyítva.