2020. február 29. szombat Albin

Küszöbön a nyugdíjkatasztrófa: mutatjuk, hogy kerüld el a nyomort


Sok kritika éri a jelenlegi nyugdíjrendszert, magát a nyugdíjszámítást is. Az is tény, hogy a nyugdíjasok rétege fokozottan ki van téve az elszegényedés veszélyeinek. Így azok mellett a hangok mellett, amelyek nyugdíjkatasztrófát jósolnak, egyre többen hívják fel a figyelmet az öngondoskodás fontosságára is. Akárhogy is változik a nyugdíjrendszer a jövőben, az előtakarékosság nem veszik kárba. Az öngondoskodással biztosíthatók lennének a nyugalmas nyugdíjas évek, amelyek nem a szűkölködésről szólnak. A Pénzcentrumnak Dr. Farkas András, a NyugdíjGuru mondta el, miért nem érdemes várni, és az előtakarékosságnak milyen formáját érdemes választani.

A magyarok 70 százaléka tartja szükségesnek, hogy megtakarítson, míg ez az arány 2015-ben még 87 százalék volt - derült ki az IMAS International az Erste Csoport számára végzett felméréséből. Az idősebbeknek fontosabb, hogy félretegyenek: az 50 év feletti válaszadók 76 százaléka nyilatkozott így, míg a 15-29 évesek mindössze 56 százaléka. A 15 évesnél idősebbek 35 százalékának semennyi félretett pénze nincs, 21 százalék hagyományos megtakarítónak tekinthető (kockázat és befektetés kerülőbb, inkább készpénzben és betétben tartja spórolt vagyonát), míg 44 százalék érett megtakarító, aki jobban informált, és magasabb befektetési affinitással rendelkezik.

A legtöbben vészhelyzetre spórolnak (70 százalék), míg kisebb-nagyobb jövőbeli kiadásra, például lakásvásárlásra vagy -felújításra 45 százalék. Jelentősen visszaesett ugyanakkor a nyugdíjcélú öngondoskodás aránya 2019-ben: a 2015-ben mért 47 százalékkal szemben 

mindössze a válaszadók 22 százaléka nyilatkozott úgy, hogy idősebb korára is gyűjt.

Dr. Farkas András nyugdíjszakértő, a NyugdíjGuru alapítója szerint a nyugdíj-előtakarékosság aranyszabálya, hogy minél korábban érdemes elkezdeni, hiszen a tőketeremtés "titkos" alapképletében a legfontosabb összetevő az idő. (A képlet: tőke = befektetés * idő.)

Így ha valakinek még legalább 10 éve van a nyugdíjkorhatár betöltéséig, érdemes a személyi jövedelemadó jóváírással támogatott megoldások valamelyikébe vagy akár közülük több konstrukcióba is belevágnia (NYESZ, önkéntes nyugdíjpénztár, nyugdíjbiztosítás). Ha kevesebb idő van hátra, akkor a rendszeres díjas megoldásokat inkább háttérbe kell szorítani, az egyszeri díjas verziók viszont még jól teljesíthetnek. Öt évnél rövidebb tartamban csodák nem várhatók, ilyen esetben inkább a MÁP Plusz és hasonló konstrukciók jöhetnek számításba

- mondta el a szakértő. Az NN Biztosító megtakarítási szokásokat vizsgáló felméréséből is az derült ki, hogy a magyarok fő megtakarítási célja továbbra is a vésztartalékképzés és a saját otthon: két év alatt 34-ről 42 százalékra nőtt azok aránya, akik lakásvásárlására vagy felújítására gyűjtenek. Viszont a rövidebb távú tervek mellett továbbra is fontos célként jelenik meg a nyugdíj-előtakarékosság, és az emögött húzódó fő motiváció pedig a jelenlegi életszínvonal megtartása, valamint, hogy kisebb-nagyobb kiadások is beleférjenek majd a mindennapokba.

Magyarországon is elindult egy abszolút pozitív szemléletváltás: a többség már leginkább azért takarékoskodik, hogy jó dolgokat élhessen át nyugdíjas éveiben, a puszta megélhetésen túl élvezni szeretnénk a munka utáni éveket. Főként igaz ez a fiatalabbakra, akik programokra, élményekre vágynak időskorukra is, ezért pedig tenni is készek már most

- emelte ki Baranyai Dávid, az értékesítési vezető. Érdekesség, hogy bár mindössze a megkérdezettek 6 százaléka ismerte a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások esetében elérhető céldátum eszközalapokat, rövid bemutatás után már minden ötödik válaszadó gondolta úgy, hogy az ilyen típusú megoldások megfelelnek nyugdíjcélú megtakarításra. Ezen a téren külön vonzónak azt találták benne, hogy a tartam vége felé egyre biztonságosabb lesz a befektetés.

NYESZ, nyugdíjpénztár, biztosítás

A nyugdíjbiztosítás az életbiztosítások egy fajtája. Célja, hogy a munkahelyen töltött éveink alatt összespórolt pénzünket feléljük időskorunkban. Aki időskorára szeretne egy átlagos életszínvonalat fenntartani, annak 40 éves kora körül el kell kezdenie a nyugdíj-előtakarékoskodást - pontosabban legkésőbb ekkor. A nyugdíjbiztosításokat az állam is támogatja, mégpedig úgy, hogy az éves befizetések után 20 százalékot, de legfeljebb egy bizonyos összeget (ez kategóriánként változik) leírhatunk az adónkból. Három fajtájuk lehet:

  • hagyományos és unit linked nyugdíjbiztosítás
  • önkéntes nyugdíjpénztárak
  • nyugdíj előtakarékossági számla (NYESZ)

A hagyományos nyugdíjbiztosítás a megtakarítási cél mellett fizet haláleset, vagy rokkantság esetén (természetesen ez megint csak attól függ, hogy épp az adott termék mire terjed ki), a unit linkednél pedig három opció közül választhatunk, amelyek eltérő kockázati szinteket mutatnak a unit linkednél pedig három opció közül választhatunk, amelyek eltérő kockázati szinteket mutatnak. Viszont nem csak a hagyományos nyugdíjbiztosításokat választhatjuk, ha takarékoskodni szeretnénk időskorunkra. Lehetünk például önkéntes nyugdíjpénztári tagok, amely már csak az intézményi forma miatt is eltér a hagyományos nyugdíjbiztosítástól. Ebben az esetben mi választjuk meg, hogy a pénztár mibe fektesse a pénzünket, szintén három kockázati szint szerint. 

Itt is érvényes, hogy évente 20 százalékot leírhatunk az adónkból - a korlát ekkor azonban nem 130 ezer, hanem 150 ezer forint.

Unikális, de alig használt megoldás a NYESZ, azaz a nyugdíj előtakarékossági számla. Ez alapvetően egy értékpapírszámla, tehát befizethetjük rá a megtakarításunkat, és azzal garázdálkodhatunk a BÉT-en, részvényeket, kötvényeket adhatunk el és vehetünk meg, shortolhatunk, long pozíciót vehetünk fel, határidős ügyleteket köthetünk. Két jelentős különbség azonban a klasszikus értékpapírszámlák és eközött: az éves befizetéseinkre itt is kaphatunk 20 százalékot, de legfeljebb 100 ezer forintot, és a felhalmozott összeget csak és kizárólag nyugdíjba vonulásunkkor kapjuk kézhez.

Farkas András szerint ezekbe érdemes belevágni, ha legalább még 10 évünk van a nyugdíjig, de akinek esetleg már nincs annyi, még az is megtakaríthat: a MÁP Plusz-hoz hasonló konstrukciókba még mindig jó hozammal fektethetjük a spórolt pénzünket. A szuperállampapír egyébként is hatalmas népszerűségnek örvend. Sok olyan befektetőnek is felkelti a figyelmét, akik korábban egyáltalán nem érdeklődtek ilyen eszközök iránt. A vásárolt összeg már tavaly átlépte a 3000 milliárdot (ez a jelenlegi forgalomban levő készpénzállománynak nagyjából a fele), és a Pénzcentrumnak nyilatkozó portfóliómenedzserek, illetve rajtuk kívül még sok elemző is úgy tartja, hogy jelenleg semmilyen befektetés nem lehet konkurense a MÁP Plusznak. 

Címlapkép: Getty Images

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

A Pénzcentrum kalkulátorával könnyedén megtalálhatod a legolcsóbb személyi kölcsönt. Íme, itt egy konkrét példa: kalkulátorunkban 2 millió forintos hitelösszeget és 60 hónapos futamidőt adtunk meg. A törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 40 436 forintos törlesztőrészlettel a CIB nyújtja (THM 8,17%), de nem sokkal marad el ettől a Raiffeisen 40 505 forintos törlesztőt (THM 8,97%) ígérő ajánlata sem. Emellett érdemes még megemlíteni az Erste, az MKB, valamint a Cetelem konstrukcióját is. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Még nincs hozzászólás - Legyél te az első!
Ezt olvastad már?
×

A címlapról ajánljuk


Feliratkozom a hírlevélre!

 

NÉPSZERŰ
FRISS

Aldi

03.01-04.05
Országos

Lidl

02.27-03.04
Országos

Interspar

02.27-03.04
Országos

Spar

02.27-03.04
Országos

Auchan

02.27-03.04
Országos

Aldi

02.27-03.04
Országos

Tesco

02.27-03.04
Országos

Interspar

02.26-04.03
Országos

  Ajánlatunk