Ez fogja bedönteni a magyar nyugdíjrendszert: meddig lehet még feszíteni a kereteket?

Portfolio2020. június 11. 10:30

A kormány a koronavírus-járvány elleni védelem és családtámogató lépések jegyében 2021-től elkezdi visszaépítani a 13. havi nyugdíjat, 4 lépcsőben - ahogy erről már korábban beszámoltunk. A jövő évi költségvetés fenntarthatóságáról szóló mellékletből viszont az derül ki, hogy a plusz egyhavi nyugdíj komoly mértékben rontja az állami nyugdíjrendszer fenntarthatóságát, 2060-ra már a teljes magyar GDP közel 13%-át fogja a büdzsé nyugdíjcélra költeni.

A koronavírus-járvány gazdasági következményei ellen hozott hazai gazdaságpolitikai intézkedések egyik legérdekesebb és legváratlanabb eleme volt a 13. havi nyugdíj visszaépítése - írja a Portfolio. Az időskorúak relatíve (ha más szereplőkhöz viszonyítjuk pozíciójuk változását) nyertesei lehetnek a jövő évi büdzsének: megvalósul a 3%-os januári, szokásos nyugdíjemelése, érkezik a nyugdíjprémium és a plusz nyugdíj egynegyede.

Az is tudható a 2021-es tervezetből, hogy ez utóbbi, 1 hétnek megfelelő plusz összeg összesen 77 milliárd forintos plusz kiadást jelent az államnak. Ez a költségvetési többletkiadás 2024-re már eléri az évi 280 milliárd forintot, hiszen addigra épül vissza teljes egészében a plusz egyhavi juttatás. Az viszont eddig nem volt ismert, hogy ez a többlet nyugdíjkiadás mit okoz hosszú távon a nyugdíjrendszerben.

A 2021-es költségvetésben megtalálható a büdzsé hosszú távú fenntarthatóságának dokumentuma. A Pénzügyminisztérium ebben úgy fogalmaz, hogy "vannak olyan kiadások, amelyek alakulása hosszú távon jelentősen befolyásolja a költségvetési egyensúlyt, amely kiadások nagysága ugyanakkor nagymértékben függ makrogazdasági, demográfiai és más társadalmi folyamatoktól az e területekre hatást gyakorló kormányzati politikák mellett".

A nyugdíj, az oktatási, az egészségügyi és az ápolási kiadások bizonyosan ilyenek

- teszik hozzá. A csupán 1 oldalas költségvetési fenntarthatósági anyag legfontosabb eleme az a táblázat, ami a tárca modellszámításai alapján bemutatja az állami nyugdíj, egészségügyi, oktatási és egyéb korfüggő kiadások hosszú távú alakulását, a GDP arányában.

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

A 2020-as költségvetésben szereplő kitekintéssel összevetve egyetlen soron történt változás: az állami nyugdíjkiadások lefutásában. A két előrejelzés (tavalyi és idei) különbségeit az alábbi ábra szemlélteti, ami alapján a minisztérium frissített számításai szerint jóval magasabb összegben fognak teljesülni a nyugdíjkiadások az előttünk álló évtizedekben. Ez pedig a 13. havi nyugdíjjal áll összefüggésben.

A 13. havi nyugdíj visszaépítése tehát jelentősen, a korábbiaknál is erőteljesebb mértékben növelheti meg a nyugdíjkiadások GDP-hez viszonyított értékét, ami alapján kimondható, hogy a költségvetés fenntarthatósága távolról sem javul emiatt. 2060-ban a magyar GDP 12,8%-át fogja az állam újraosztani nyugdíjkiadásokra. A PM táblázatából az is kiolvasható, hogy az egészségügy továbbra sem lesz elkényeztetve: a GDP arányában ezek a kiadások 5-5,5% között fognak alakulni.

Címkék:
nyugdij, állam, gazdaság, nyugdíjprémium,