Érik a nyugdíjkatasztrófa: sok magyar már tudja, ezt nem lehet letagadni

NapiCsárt - 2019. február 15., 11:00
Féltik anyagi biztonságukat.

Nagyon nem várják a magyarok az időskort, elég pesszimistán nyilatkoztak ugyanis egy nemzetközi felmérésben. Kiderült, nagyon kevesen vannak, akik szerint koruk előrehaladtával sem lesznek anyagi gondjaik, és várják már az öregkort. Ismerve a hazai nyugdíjasok kilátásait, nem meglepő az eredmény: mutatjuk a számokat.

Csupán a magyarok hét százaléka nyilatkozott úgy, hogy jó, vagy kielégítő anyagi helyzetben lesz öregkorára, és várják már a nyugdjas éveket - derült ki egy nemzetközi felmérésből. Globálisan valamivel jobb a helyzet, a megkérdezettek harmada jelentette ki, hogy várja az időskort.

A legnagyobb arányban egyébként Indiában szeretnének megöregedni az emberek, 73 százaléknyian nyilatkoztak így, Törökországban is az emberek kétharmada gondolja úgy, hogy jó öregkoruk lesz. Európában a lengyelek között a legnagyobb az arány, 62 százalék mondta azt, hogy szerinte jó élete lesz majd időskorában. A lista másik végén a magyarok után a japánok állnak, náluk mindössze 10 százalék várja az időskort. A spanyoloknál 15, Olaszországban 16, Franciaországban pedig 19 százalék gondolja úgy, hogy korrektül meg fog élni idősebb korában.

És hogy mi számít idős kornak? A felmérésen résztvevők szerint 66 év felett mondható valakire, hogy idős. Persze ez országonként változik: a spanyolok szerint például csak 74 éves kor felett tekinthető valaki öregnek, míg Malajziában és Szaúd-Arábiában már az 55-56 évesek is idősnek számítanak az emberek szerint.

Rengetegen a szakadék szélén

Nem csoda, hogy a magyarok java része nem annyira várja a nyugdíjaskort: Magyarországon ugyanis hatalmas szakadék tátong a nyugdíjak között. A Pénzcentrum tavaly a Magyar Államkincstártól (MÁK) kapott adatok alapján beszámoltróla, hogy 2018 januárjában 1 997 898 volt azoknak a nyugdíjasoknak a száma, akiknek belföldre folyósította a MÁK az öregségi nyugdíjukat. Harmaduk havonta százezer forint alatti öregségi nyugdíjat kap, és több mint háromezren vannak, akiknek havonta kevesebb mint 25 ezer forintból kell gazdálkodniuk.

És ez már a teljes ellátás, vagyis tartalmazza az öregségi nyugdíj mellett folyósított kiegészítéseket is. Ugyanakkor több mint 22 ezren 300 és 400 ezer forintos nyugdíjból gazdálkodhatnak, de közel háromezren vannak, akik 400 és 500 ezer forinti nyugdíjellátásban részesülnek. És még ennél is van feljebb, azt azonban, hogy mekkora a legmagasabb nyugdíjösszeg, amit Magyarországon folyósítanak, a MÁK nem árulta el.

Nincs mese, dolgozni kell

Mivel nem elegendő a nyugdíjuk a megélhetéshez, országosan egyre több idős ember szorul rá, hogy valamilyen mellékes után nézzen. A relatív jövedelmi szegénység a nyugdíjasok körében 10 százalékra emelkedett 2017-ben a korábbi 9,1 százalékról, míg 2010-ben még csak a nyugdíjasok 4,6 százalékát érintette ez a probléma - derült ki a KSH adataiból.Rémisztő adat, hogy 2017-ben közel 5 ezren voltak, akik 10 ezer forintnál is kevesebb állami nyugdíjat kaptak. Sok nyugdíjasnak nem marad más esélye, mint az, hogy valamiféle könnyű munka után nézzen. Ezt segíti elő a 2017-ben életre hívott nyugdíjas szövetkezetek, melyek segítségével a nyugdíjasok egyre könnyebben tudnak munkát találni és vállalni.

Munka akad bőven annak, aki szeretné kiegészíteni a járadékát. A nagy áruházláncok szinte mindegyike kínál pozíciókat kasszásoknak, árufeltöltőknek, ahová az idősebbek jelentkezését is várják. Legutóbb a CBA  egyik budai üzletében botlottunk bele egy hirdetésbe, melyben kereskedelmi végzettséggel rendelkező eladót, pénztárost, árufeltöltőt keresnek egy nyugdíjas szövetkezeten keresztül.

Korlátok nélküli kereseti lehetőséget ígérnek, valamint egyéb havi és éves bónuszkedvezményeket. A hirdetésben ugyan nem szerepel, hogy mennyit lehet keresni, ám telefonon keresztül azt az információt kaptuk, hogy 8 órás munkával

nettó 130-140 ezer forintot is meg lehet keresni egy hónapban.

A KSH adatai szerint Magyarországon 130 ezer forintos átlagnyugdíj, mely januártól 3500 forinttal emelkedett meg - számolt be az RTL Híradója. Ez azt jelenti, hogy egy szerencsésen megválasztott munkával az idősek akár megduplázhatják a nyugdíjukat, azaz megkereshetik ugyanezt az összeget, már ha persze bírják a 8 órás munkát a hét öt napján.

Gondolkodj előre!

Ha te is félsz az időskori anyagi bizonytalanságtól, érdemes lehet valamilyen nyugdíjmegtakarítás után nézned. Sokan már megtették ezt, 2017-ben például egy átlagos magyar megtakarító 44 éves korában indította el a privát nyugdíj-előtakarékosságát - derül ki a GRANTIS pénzügyi tanácsadó cég 3500 fő megkérdezésével készült felméréséből. 2018-ra ezt az átlagot 43 évre sikerült csökkenteni, ami a magyar lakosság pénzügyi tudatosságának lassú, de biztos javulását mutatja.

Ez az egy korévnyi eltérés nem tűnik soknak, viszont árnyalja a képet, hogy a 25-30 éves korcsoport aránya megduplázódott a megtakarítókon belül. A 30 és 40 év közöttiek aránya nem ugrott meg ilyen látványosan, ám ebben a korcsoportban is határozott növekedés tapasztalható.

Az évi 20 százalékos adóvisszatérítés lehetősége sokakat motivál abban, hogy hamarabb kezdjenek el gondoskodni időskori megélhetésükről

 - tette hozzá Kovácsik Tamás, aki szerint egyre többen ismerik meg a három államilag támogatott nyugdíj-megtakarítási lehetőséget, és döntenek ezután nyugdíjbiztosítás, önkéntes nyugdíjpénztár vagy nyugdíj-előtakarékossági számla indítása mellett. A szakértő szerint még így is lenne hova fejlődni: a megtakarításba kezdők átlagéletkorát 40 év alá kellene csökkenteni.

Címkék:

A weboldalon cookie-kat használunk.

Cookie tájékoztató |  Értem