2021. január 18. hétfő Piroska

Egy lépésre vagyunk a nyugdíjkatasztrófától: az idősek háza, lakása is oda lehet


Az időskori öngöndoskodásnak számos formája létezik, viszont kevesen gondolnak a megszerzett ingatlanvagyonnal való gazdálkodásra. Rengeteg alacsony jövedelmű idős ember él olyan, saját tulajdonú ingatlanban, amely az ő igényeihez mérten túl nagy: kirepültek a gyerekek, vagy teljesen egyedül maradt sok plusz szobával. Az alacsony nyugdíj nem csak a lakásfenntartás, hanem a mindennapi kiadások miatt is gondot jelenthet a számukra, miközben lehet, hogy egy vagyonon ülnek. A Pénzcentrum megvizsgálta, milyen lehetőségeik vannak az időseknek az ingatlanvagyon kihasználására.

Magyarországon az idősek megközelítőleg 90 százaléka él saját ingatlanban, amelyet aktív évei alatt megszerzett. Nyugdíjas korára viszont a jövedelme csökkent, illetve egyre inkább inflálódik, ahogy telnek az évek. Főként azok számára egyre nehezebb megélni a nyugdíjukból, akik eleve keveset kaptak: hiszen a százalékos nyugdíjemelés alapja maga az addig megkapott összeg, így aki kis nyugdíjból élt kicsivel kap csak többet egy emelés hatására, aki luxusnyugdíjból élt, az százezreket is nyerhet vele évente.

Sok kis jövedelemből élő nyugdíjas nem gondol azonban arra, hogy lehet, hogy egy vagyonon ült eddig is, amivel kényelmesebb időskort biztoshíthatna magának: a saját tulajdonú ingatlanán. Sőt lehetséges, hogy már az ingatlan fenntartása is gondot okozhat az alacsony nyugdíjból, és már a rezsiteher csökkentése is sokat nyomna a latban. Azt pedig tudjuk, hogy sok idős magyar lakik olyan ingatlanban, ami számára már túl sok négyzetméter, így kisebbre is cserélhetné.

Eurostat friss statisztikái szerint 2019-es adatok szerint a 65 év feletti korosztályban 39,5 százalék él az igényeit meghaladó méretű ingatlanokban Magyarországon. Természetesen ez jelenthet jót, jólétet is: megteheti, hogy több szobát tartson fent, mint amire szüksége van: plusz vendégszobát, dolgozószobát, műhelyt, stb. Viszont a kifejezetten alacsony jövedelmű idősek között, akiknek a havi járandósága nem éri el a medián kereset 60 százalékát, az arány hasonlóképp magas: 33,2 százalék. Vagyis

az alacsony jövedelmű 65 év felettiek egyharmada kisebbre tudná cserélni az ingatlanát: ezzel szabadítva fel az ingatlanvagyona egy részét.

Ezzel nem csak a lakásra fordított kiadásait csökkenthetné, hanem még tőkét is nyerhet rajta, amit befektethet, ezzel növelve a jövedelmét. Magyarországon az idősek körében "nem divat" eladni az ingatlant, amiben hosszú időn keresztül élt az ember, és "ott öregedett meg", akkor sem, ha a gyerekek kirepültek, vagy a házastárs halála után valaki egyedül marad. Így előfordulhat, hogy azt a házat, lakást, amit korábban két aktív keresetből tartottak fent, mostanra egy nyugdíj kellene finanszírozni. Ilyen helyzetben egyáltalán nem ördögtől való az ingatlan lecserélésében gondolkodni.

Ezekkel a nyugdíjbiztosításokkal nem kell tartanod az időskori nélkülözéstől!

Ha csak arra gondolunk, hány német vagy holland nyugdíjas költözik például Magyarországra: ahol olcsóbbak az ingatlanok, többet ér a külföldi nyugdíj. Így sokkal kényelmesebb anyagi körülményeket élvezhetnek idős korukra. Ezt ugyanúgy a magyar nyugdíjasok is megtehetik: eladhatják a túl nagy ingatlant, kisebbre cserélhetnék, akár nyugodtabb környezetre (sokan költöznek idős korukban nagyvárosból kisvárosba vagy községekbe), ami még olcsóbb is.

Az idősebb generáció az életútja során megszerzett ingatlan értékesítésével olyan tőkére tehet szert, amelyből olcsóbb ingatlan vásárlása esetén akkora különbözethez jut, hogy abból befektetési céllal vásárolhat egy másik ingatlant. Ez a megoldás a nyugdíjas évekre plusz jövedelmet jelent

- ismertette korábban Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum vezető elemzője az öngondoskodás egyik lehetőségét.

Mennyit nyerhetnek az idősek egy ingatlancserén?

A KSH adatai alapján Budapesten 2020. január 1-jén Budapesten 367 ezer, Pest megyében 227 ezer 65 év feletti élt, ahol a legjobban emelkedtek az elmúlt 10 évben az ingatlanárak. 2019-es adatok szerint pedig az idős korosztály aránya a II., az V. és a XII. kerületben meghaladja a 25 százalékot, de a külső kerületekben is mindenütt bőven 15 százalék felett van.

Viszont nem a fővárosban érdemes ingatlancserében gondolkodni: tavaly a harmadik negyedévig az eladott lakóingatlanok országos átlagára az év első három negyedévében 401 ezer, Budapesttel nem számolva 285 ezer forint volt négyzetméterenként. A 645 ezer Ft/m2-es átlagos árszintű Budapest mögött, Győr-Moson-Sopron megyét tavaly óta megelőzve, jelenleg Pest megye a legdrágább, 406 ezer Ft/m2 átlagárral. A legolcsóbb megye, egyedüliként a 200 ezres szint alatt, ismét Nógrád, 110 ezer Ft/m2 átlagárral.

941 ezer Ft/m2 átlagárral az V. kerület továbbra is vezeti a budapesti árrangsort.

Sőt, az ingatlan.com szeptemberi adatai szerint a 1,2 milliót közelíti az V. kerületi átlagos négyzetméterár. A szeptember elején érvényes kínálati árak alapján Budapesten a legolcsóbb kerület a XXIII., ahol 476 ezer forintot kérnek a tulajdonosok egy-egy négyzetméterért. A tavalyi költözések szempontjából kiemelkedően népszerű kerületek közül a XI.-ben 808 ezer forintért, a XIII.-ban 813 ezer forintért, Zuglóban - azaz a XIV. kerületben - pedig a kevesebb mint 700 ezer forintért kínálják a lakások négyzetméterét.

Kíváncsi vagy mennyit hozhat egy nyugdíjpénztár akár kis összeggel fizetve? Számold ki a Pénzcentrum kalkulátorával, melyik a számodra legkedvezőbb!

A külső kerületek közül a XVII.-ben az átlagár jóval alacsonyabb, 532 ezer forintot tesz ki.A második legdrágább a tavaly óta három helyezést javító XII. kerület. Bár a lista végén továbbra is Pest peremi városrészek találhatók, a XXIII. kerület az egyetlen, ahol az átlagár-szint még mindig 400 ezer Ft/m2 alatt marad. Tehát ilyen különbségek esetén egy kisebb V. kerületi 2 szobás, 50 négyzetméteres lakás eladásával 47-60 millió forinthoz is lehet jutni, amiből egy külső kerületben lehet venni egy kisebb 1,5 szobásat. Például Zuglóban egy 40 négyzetméterest 28 millió forintért.

Budapesten belül maradva is, egy drágább kerületből olcsóbba költözve 20-30 millió forinthoz is hozzá lehet jutni.

Ha pedig Budapestről leköltözne valaki egy nyugodtabb környezetbe, vidékre, még sokkal több tőkét szabadíthat fel. Ezt akár, ahogy a szakértő javasolta, ingatlanba is lehet fektetni, az albérleti díj jó nyugdíjkiegészítés, de más befektetési formák is szóba jöhetnek. Amennyiben nem a fővárosból költözne valaki, még akkor is megéri ez a lehetőség. A nyáron megyeszékhelyeken 23 százalékos volt az éves drágulás átlagos üteme, (igaz a koronavírus előtti időszakhoz képest stagnáltak az árak).

Látható a fenti táblázat átlagos négyzetméteráraiból, hogy akár egy Pest megyei városból (333 ezer forint/m2) költözve egy Közép-Dunántúli községbe (123 ezer forint/m2) is nyerhető 10 millió forint - 50 négyzetméteres ingatlannal számolva. Ha pedig nagyobbal számolunk, vagy olcsóbb régióban keresgélünk - 60 négyzetméterest cserélve például - a duplája is a nyugdíjas zsebében maradhat. Ráadásul a vidéki megyeszékhelyeken még magasabbak is lehetnek az árak, mint egyes Pest megyei városokban.

Ezért mindenképp érdemes elgondolkodni ezen a lehetőségen, ha valaki idős korára nehezen jön ki a jövedelméből, de van saját tulajdonú ingatlana. Aki pedig szeretne előre gondolni nyugdíjas éveire, annak még időben érdemes megkötnie a nyugdíjbiztosítását, vagy elkezdenie gyűjteni a pénzt egy önkéntes nyugdíjpénztárba.

Óvakodjunk a csalóktól

Ha ingatlan eladásra, vagy bérbe adásra adná bárki a fejét, különösen óvatosnak kell lennie, ugyanis egyre több az olyan csaló, aki kifejezetten egyedül, izoláltan élő idős emberekre utazik. A legtöbben valószínűleg az "unokázós csalókról" már hallottak, azonban vannak olyanok is szép számmal, akik kifejezetten az ingatlan kifosztására szakosodtak. Az ilyen ingatlanos csalók - módszereiről itt írtunk bővebben - rengetegféle ürüggyel próbálkozhatnak, hogy bejussanak a lakásba - vízszerelőnek, házaló kereskedőnek, biztosítósnak, vagy akár ingatlanügynöknek kiadva magukat.

Általában többen vannak, és amíg egyikük elterli az áldozat figyelmét, a másik átkutatja a lakást értékek után. Ezért csak olyan ingatlanosban bízzunk meg, aki ellenőrizhető, gyanús, nem hiteles alakokat ne engedjünk a lakásba!

Az is előfordul, hogy a csalók célja magának az ingatlannak a megszerzése. Ezért nagyon nézzük meg, hogy kinek adunk ki lakást, illetve ki mellé költözünk, ha arra kerülne a sor. Az ingatlanmaffia módszere, hogy az újdonsült bérlő, vagy a szomszéd szánt szándékkal pokollá teszi a tulajdonos életét, mindenféle eszközzel, ami még nem sérti a törvényt, és nem lehet jogi eszközökkel harcolni ellene. Miután az áldozat végső elkeseredésében a lakás eladása mellett döntene, úgy alakítják, hogy ne tudjon túladni rajta: elriasztják a vevőket hasonló módszerekkel, mint ahogy a tulajdonost is elüldözték. Ezek után a csalók felajánlják, hogy átveszik az ingatlant áron alul - nem hagyva más lehetőséget.

A legjobb elkerülni a bajt: akár vásárlásról, eladásról vagy bérbe adásról van szó. Csakis megbízható, ellenőrizhető ingatlankövetítőt alkalmazzunk, és ne döntsünk addig se kiadás, se adásvétel ügyében, amíg nem mértük fel alaposan, kivel szerződünk. Vétel esetén pedig érdemes többször is megnézni az ingatlant, felderíteni a környéket, tájékozódni a mikrokörnyezetről.

Címlapkép: Getty Images

TÍZEZREKET SPÓROLHATSZ BANKVÁLTÁSSAL!

A bankszámla mindennapi életünk része. A munkabér, nyugdíj, ösztöndíj jellemzően bankszámlára érkezik. Segítségével kényelmesen intézhetjük a pénzügyeinket, akár otthonról is. Ahhoz azonban, hogy bankszámlád valóban azt nyújtsa, amire szükséged van, körültekintően kell választanod. Mielőtt kiválasztanád bankszámládat, nézz szét a Pénzcentrum megújult bankszámla kereső kalkulátorában! Állítsd be a személyes preferenciáidat, és versenyeztesd a pénzügyi szolgáltatókat, hiszen a megalapozott döntés a Te érdeked! Egy testre szabott bankszámlával a költségeken is rengeteget spórolhatsz! (x)

Hozzászólások száma: 1 - Hozzászólok a fórumhoz
Ezt olvastad már?
×

A címlapról ajánljuk


Feliratkozom a hírlevélre!

 

NÉPSZERŰ
FRISS