Aggódhatnak a külföldön dolgozó magyarok: mikor indul be a percunami?

2016. július elsején lépett életbe az a törvénymódosítás, aminek köszönhetően a szülő helyett már bármely harmadik személy (azaz idősotthon, ellátó szolgálat, ápolási szolgálat, kórház, szociális intézmény vagy akár egy barát, szomszéd, rokon) a szülő hozzájárulása nélkül is kötelezheti a gyermeket arra, hogy eltartsa a szüleit, vagyis beperelheti a gyermeket az egy évre visszamenő költségei megtérítésének érdekében.

A változtatás hatására sokan percunamit jósoltak, azonban az adatok eddig egyelőre ezt nem támasztják alá.

- válaszolta megkeresésünkre Madarasi Anna, a Fővárosi Törvényszék szóvivője.

A szülőknek egyébként a törvénymódosítás előtt is volt már lehetőségük pereskedni, de ez eddig sem volt jellemző. A Pesti Központi Kerületi Bíróság adatai szerint évente csupán néhány perről beszélhetünk.

Ezek a számok azonban valamivel magasabban lehetnek, ugyanis a bírósági statisztika nem tartja külön nyilván a szülőtartással kapcsolatos pereket. A grafikonon megjelenített perek mellett rokontartás megfizetése iránti ügyek is érkeztek, amelyekből irattanulmányozás nélkül nem állapítható meg, hogy melyik indult szülőtartás megfizetése miatt. Ezeknek a hozzávetőleges nagyságrendje évente 13 ügy.

Miért pereskednek?

Nemrég például egy súlyos beteg apa perelte be egyik lányát, mert betegsége miatt állandó segítségre lenne szüksége. Ezt azonban nem tudja kifizetni a havi 115 ezer forintos nyugdíjából - számolt be a 24.hu.

A bíróság szerint azonban nem szorul szülőtartásra az apa. Ráadásul az alperesnél a szülőtartási kötelezettséget meg kell hogy előzze két gyermeke eltartásnak kötelezettsége. A gyermekek közül ugynais az egyik autista, aki élete végéig tartásra szorul majd, ez pedig kimeríti a nő teljesítőképességét.

Az eddig elindult perek indoklásai jellemzően még az alábbiak voltak:

• beteg szülők magas gyógyszerköltségei

• vagy gyógykezelési költségek,
  

• alacsony jövedelem esetén a rezsiköltségek fedezése.

• Vagy, ha a szülők saját jövedelme alacsony, tartásra fordítható vagyonuk nincs.

A fizetésünk felét is elperelhetik

A szülőtartásnak nincsen meghatározott összege. Ha a gyermek és a szülő nem tud megegyezni (vagy az intézmény perel), akkor a bíróság három tényezőt vizsgál meg:

• a szülő rászorultságát (jövedelmi és vagyoni helyzete),

• a gyermek tartási képességét (a jövedelme felét nem haladhatja meg az összes tartás, és a tartás során sorrend érvényesül)

• illetve a szülő érdemtelenségét (ellátta-e szülői feladatait, amikor felnevelte a ma már nagykorú gyermekét).

Ennek a három tényezőnek vizsgálata és mérlegelése - és természetesen a szülő, illetve a helyette perlő felperes igénye - határozza meg a tartás összegét.

- válaszolta korábbi megkeresésünkre Farkas András nyugdíjszakértő.

A gyakorlatban a szakértők havonta 5, legfeljebb 10 ezer forintos tartásdíjat jósoltak, de a Pesti Központi Kerületi Bíróság tapasztalatai szerint eddig a tartásdíjaknál 20 -100 ezer forint közötti összegek fordultak elő.

Később indulhatnak be igazán a perek?

A nyugdíjrendszer fenntarthatóságának kérdése hazánkban már régóta központi téma. A népesség átlagéletkora egész Európában és hazánkban is folyamatosan emelkedik, ez pedig komoly kihívások elé állít minket, ugyanis a magyar nyugdíjrendszerben a mindenkori nyugdíjasokat a gazdaságilag aktívak tartják el.

De akár a külföldön dolgozó magyarok több százezres tömege miatt is megnövekedhet a jövőben a perindítások száma. Ez utóbbi miatt azért, mert akár a rászoruló szülő, akár a szülő egyetértésével a járási hivatal, akár a szülő egyetértése nélkül a szülőt gondozó, ápoló, ellátó “harmadik személy" nagyobb eséllyel indíthat tartási pert a külföldön jól kereső gyermek ellen, aki ráadásul itthon nem veszi ki a részét az idősek társadalmasított eltartásából, miután nem fizet itthon nyugdíjjárulékot.