Pénzcentrum • 2019. augusztus 14. 14:31
A társadalom elöregedése egyre súlyosabb probléma a jóléti társadalmak, így a magyar lakosság számára is. Számos feladat vár még megoldásra, mint például a társadalombiztosítási és nyugdíjrendszerek fenntarthatóvá tétele, az időskori életminőség és a tartós gondozás biztosítása. Mi vár Magyarországon azokra, akik hamarosan csatlakoznak a 65 év felleti korosztályhoz? A Pénzcentrum utána járt a jelenlegi helyzetnek, és annak is, mi várható a jövőben.
Általános jelenség, hogy az idősödéssel párhuzamosan a kapitalista társadalmakban a gondoskodási kapacitások fokozatosan kimerülnek. Gyarmati Andrea szociológus, a Jól-lét Közhasznú Alapítvány munkatársa azt a kérdéskört járta körbe 2019. áprilisi tanulmányában, a demográfiai változásokból fakadó gyors ütemű gondozási szükséglet-növekedésnek melyek a legmeghatározóbbb tényezői. A tanulmányban összegyűjtött statisztikákból kitűnik: a jelenleg már nyugdíjas korú, vagy nemsokára nyugdíjba vonuló korosztálynak sok problémával kell szembenéznie, és a jövőben még súlyosabbá válhat a helyzet.
Magyarországon 1,8 millió a 65 év felettiek száma a 2016-os adatok szerint, akiknek 74 százaléka, azaz 1,3 millió fő él valamilyen fizikai korlátozottsággal. Leginkább a 80 év felettiek körében súlyos a rászorultak aránya, a számuk 412 ezer volt 2016-ban.
Egyre több az idős, kevesebb a fiatal
Az senkinek sem újdonság, hogy a demográfiai öregedés problémája Magyarországot is ugyanúgy sújtja, mint az EU legtöbb országát. Mit jelent ez azonban számokban? 1990 és 2017 között a 65 éves és ennél idősebb népesség aránya 13 százalékról 19 százalékra nőtt és az előrejelzések szerint 2070-re eléri a 29 százalékot vagyis a 2,7 millió főt!
A 80 felettiek, azaz a nagyon idősek száma és aránya is egyre nő: 1990-ben még 260 ezer, 2016-ban már 412 ezer fő tartozott ebbe a korosztályba a KSH adatai szerint.
Várható élettartam vs. egészségben és nyugdíjban töltött évek
A 65 éves korban várható élettartam 1990 és 2016 között javult: míg a férfiak átlaga 12-ről 14,4 évre nőtt, a nőké 15,3 évről 18,2 évre emelkedett, tehát a nők átlagosan 3,6-3,8 évvel több életévre számíthattak, mint a férfiak a 2000-es években.
Viszont a várható élettartam növekedése nem jelenti azt, hogy egészségben tölthetik el az idősek ezeket az éveket: az Eurostat legfrissebb adatai szerint 2016-ban Magyarországon a nők egészségben várható élettartama 60,2, férfiaknál pedig 59,5 év volt, tehát gyakorlatilag az átlagnak már azelőtt megromlik az egészsége, mielőtt elérné a nyugdíjkorhatárt.
Egy friss OECD statisztika szerint Magyarországon a férfiak csak 15,6 évet, a nők pedig 21,9 évet töltenek átlagosan nyugdíjban. A vizsgált országok átlagához képest hátrányban vagyunk: az OECD átlag férfiak körében 18,1 év, nők esetében pedig 22,5 év. Hiába javultak 1970 óta a statisztikák, 2004 óta kis mértékben folyamatos csökkenést mutat a nyugdíjban töltött évek száma.
{{EMBED:infogram_aed6fea7-cb55-4a0f-b857-f6efab0a2c13}}
Egyedül élő idősek
2016-os adatok szerint a 65 éves és idősebb népesség 31 százaléka élt egyedül, tehát 554 ezer fő. Az időseknek sokszor nincs olyan élő gyermeke, aki el tudná látni a gondozását szükség esetén, és ahogy nő az életkor, az arány is romlik: a 65 év feletti nők 11, míg a férfiaknak 21 százalékát érinti ez a probléma.
A 65 év feletti egyedül élő idősek közül a nőknek 40 százaléka, a férfiaknak 17 százaléka élt egyedül, amelynek hátterében már nem csak a megözvegyülés áll, hanem a válások emelkedő száma is. 1990-ben az egyedül élő 65 év felettiek esetén a férfiak 17, míg a nők 9 százaléka volt elvált. 2016-ban ez az arány már a férfiak esetén 27, a nők esetében pedig 16 százalékra emelkedett.
A tanulmány szerint ez azért fontos tendencia, mivel a nagyon időseknél a házastárs gondozói szerepe értékelődik fel - a nagyon idősek már nem a szüleiket, hanem a házastársukat gondozzák.
Családon belüli ápolás
Ebből rögtön következik egy másik főként időseket sújtó probléma: az otthoni ápolás. A felnőtt családtagot ápoló családi gondozók becsült száma 400-600 ezer fő. Közülük mindössze nagyjából 20 ezer fő kap alanyi jogú ápolási díjat, sokan nem is tudják, hogy jogosultak lennének az ellátásra. Az ellátás összege maximálisan 67 ezer forint, a 2019-es GYOD bevezetése rájuk nem terjedt ki. A családtagjukat gondozókra ezért jellemző a jövedelmi szegénység, sokan bár szeretnének, nem tudnak munkát vállalni a gondozási feladataik mellett, írja a tanulmány.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Magyarországon Európai Uniós összehasonlításban is nagyon alacsony az idős hozzátartozót gondozók aránya: a felnőtt népesség 8-10 százaléka. A tanulmány ebből következően feltételezi, hogy az ellátási szükséglettel rendelkező, de ellátatlan idősek aránya magas. Emiatt valószínűsíti, hogy a kapacitások hiányát mérséklendő piaci válaszként félig vagy teljesen illegális, kényszer szülte, esetenként jogsértő, az egyenlőtlenségeket tovább növelő megoldások születnek.
Idősek otthona, szociális ellátás
Az idősotthonok tekintetében elég rossz a helyzet: ezt a szolgáltatást mindössze az idősek 3 százaléka tudja igénybe venni. Idősek otthonában jelenleg 100 férőhelyre 45 várakozó jut a hivatalos statisztika szerint, viszont a nem hivatalos becslések rosszabb arányt mutatnak: azt, hogy 100 férőhelyre nagyjából 60-an várakoznak. A várakozási átlagosan két év, ezért az is nagy terhet ró a családokra, hogy addig valamilyen módon otthon biztosítsák a gondozást.
Az utóbbi 8 évben nem jött létre a központi állami fenntartásban működő idősek otthonában új férőhely, mivel a tanulmány szerint a kapacitások száma be van fagyasztva: azaz bentlakásos ellátásokban nem lehetséges új férőhelyet létrehozni. Mivel az önkormányzatok 2013 után egyfajta pénzügyi gyámság alá kerültek, a fenntartói centralizáció miatt sok, általuk korábban fenntartott bentlakásos intézményt adtak át a központi igazgatásnak. A tanulmány azt írja:
Depresszió és demencia
A gondozási problémák nagyban összefüggnek a mentális betegségekkel, azon belül is főként a demenciával érintett idősek számának növekedésével. Az ő számuk nagyjából 250 ezerre tehető, és közülük is mindössze 6 százalék kerül be idősek otthonába. Viszont arányuk az idősotthonok férőhelyein már jelenleg is 23 százalék az összes bentlakóhoz viszonyítva. A tanulmány szerint a demencia súlyossága szerint három fokozatot különítenek el: enyhe, középsúlyos és súlyos fokozatot. Nemzetközi felmérések alapján kikövetkeztethető a magyarországi előfordulási gyakoriság:
A 90 év felettieknek pedig közel 30 százaléka érintett. A WHO adatai alapján 2017-ben Európa országaiban 10 millió volt a betegek száma, ami 2030-ra várhatóan megduplázódik. A magyar helyzetről csak becslések vannak: jelenleg körülbelül 200-250 ezer főt érinthet a demencia. A betegség végső stádiumában már 24 órás felügyelet szükséges, így nagy gondozási terhet és költségeket jelenthet a jövőben a helyzet kezelése mind a családok, mind az állami ellátó rendszer számára.
A nagyon idősek egyébként is fokozottan ki vannak téve a mentális problémáknak: a súlyos depresszió fennállásának valószínűsége a 80 év felettiek körében a legmagasabb, 24 százalék, és további 19 százalékuk mutat depresszív tüneteket, ez összesen 43 százalék.
Alapvető ellátás
Az alapszolgáltatásokat (étkeztetés, házi segítségnyújtás) 1993 óta kötelező minden települési önkormányzatnak biztosítania, ugyanakkor jelenleg a települések 80-90 százalékán elérhetők ezek a szolgáltatások. Sok településen a szolgáltatás helyben nem is elérhető. Azonban még tovább súlyosbítja a képet, hogy egyenlőtlen a kapacitások elosztása: egyes településeken az idősek 80 százaléka számára biztosított az ellátás, máshol csak néhány százalékban.
Szociális ellátás
A professzionális gondozók száma folyamatos csökkenést mutat: jelenleg 60 ezer fő körül van a teljes szociális ellátó rendszerre. Ennek egyik oka lehet, hogy a szociális területen a legalacsonyabbak a bérek az egész nemzetgazdaságon belül a tanulmány szerint. A betöltetlen álláshelyek száma 2010 óta folyamatosan nő, jelenleg 3600 betöltetlen álláshely van, tömeges méreteket öltött a kivándorlás, egyre több pozíciót szakképzetlen közfoglalkoztatottak töltenek be.
Súlyosbítja a helyzetet, hogy a professzionális gondozók átlagélet kora 50 év körül van, hamarosan tömegesen fognak nyugdíjba vonulni, miközben a szociális felsőfokú végzettek száma 2009 óta drasztikusan lecsökkent.