2019. augusztus 18. vasárnap Ilona

72 éves korukig gályázhatnak a magyarok: tényleg jöhet a sírig tartó munka


Az Eurostat frissen közzéadott jelentése szerint 2100-ra már csupán 7,9 milliónyi magyar ember fog élni Magyarországon. És ha drámai népességfogyás még nem lenne elegendő, akkor azzal is számolni kell, hogy az akkori társadalom brutálisan el is lesz öregedve, legalábbis a maihoz képest mindenképp. Az előjelzések szerint hazánkban 80 év múlva 100 munkaképes korú emberre 55-60 65 évesnél idősebb ember jut majd. Ennyi időnek sem kell azonban eltelnie ahhoz, hogy a jelenlegi nyugdíjrendszer csődöt mondjon, elemzések szerint legalább ahhoz, hogy az elöregedési (függőségi) rátánk stabilan maradjon az elkövetkező évtizedekbe 72 éves korig kellene emelni a nyugdíjkorhatárt, ami ráadásul önmagában még nem is lenne elég ahhoz, hogy megoldja a problémát.

A legfrissebb népesedési előrejelzések statisztikai elemzése szerint az EU népessége majd 4 százalékkal csökkeni fog 2018. január 1 és 2100. január 1 között, ez 20 millió embert jelent - derült ki az Eurostat friss jelentéséből. A drámai népességcsökkenés időpontja ráadásul nincs is oly messze tőlünk, ha ugyanis az egész EU-t vesszük alapul, akkor nagyjából 2044-ben lesz a csúcson az unió népessége (525 millió fő) majd innen, fokozatosan, folyamatosan csökkeni fog évtizedeken keresztül.

Ha Magyarországot vizsgáljuk ebben a tekintetben, akkor a mi esetünkben nem lehet még csak növekvő periódusról sem beszámolni, az előrejelzések szerint ugyanis az elkövetkezendő 80 évben drámai módon fog elfogyni a magyar, évről-évre folyamatosan. Ami odáig vezethet, hogy 

2100-ra már csupán 7,9 milliónyi magyar emberről beszélhetnek a későbbi korok.

A sokszor a szóbeszédben még ma is reménytelin emlegetett 10 milliós országhatárokon belüli magyar tehát a későbbiekben még annyira sem fogja majd megállni a helyet, mint ahogy manapság - is egyre kevésbé-. 

Egy egész kontinens öregedik el

Ugyanezek alapján a számítások alapján a drámai népességcsökkenés mellett brutálisan elöregedő társadalmakkal is számolnunk kell. Az előrejelzések szerint például, míg ma az EU lakosságának 65 százaléka munkaképes korú, addigra ez a szám 80 év múlva már csak 55 százalék lesz. 

Ezzel kontrasztban a 65 évesek vagy annál idősebbek aránya a 2018-as adatokhoz képest, amikoris a teljes népességből 11 százalékot tettek ki, 2100-ra már 31 százalékot fognak. És ami még ennél is súlyosabb, hogy a 80 évesek vagy annál idősebbek aránya, míg 2018-ban csupán 6 százalék volt, addig 2100-ra ez majdnem megháromszorozódik, és a teljes népesség arányához viszonyítva 15 százaléknyian lesznek 80 évesek vagy annál idősebbek.

De ki fog dolgozni?

Hogy még sötétebb legyen a kép, érdemes az elöregedést, mint jóformán elkerülhetetlen társadalmi élethelyzetet még közelebbről megvizsgálni. Ennek egyik mérőszáma a függőségi ráta, ami az aktív korú (15-64 évesek) népességre jutó idősek (65 évesek és annál idősebbek) arányát mutatja. 2011-ben ez a ráta Magyarországon 25 volt, tehát 100 aktív korú honfitársunkra 25 időskorú magyar jutott. Csak a mihez tartás végett 1990-ben ez a szám csupán 20 volt.

Az Eurostat friss jelentése azonban arról ad hírt, hogy a függőségi ráta 80 év leforgása alatt majdhogynem megduplázódik az EU-ban. A 2018-as 31 százalékról 2100-re 57 százalék lesz, átlagosan tehát 100 munkaképes korú európaira 57 idős ember fog jutni.

A magyar adatok egyébként az előrejelzések alapján nagyjából ez EU-s átlaghoz közelítenek majd, az elérhető előrejelzések alapján a függőségi ráta nálunk 55-60 százalék közé fog esni, ami azt jelenti, hogy

100 munkaképes korú magyarra 55-60 65 évesnél idősebb honfitárs jut majd.

A brutális méretű népességfogyás és az elöregedés pedig valóságos nyugdíjkatasztrófát idézhet elő, ha jelenlegi rendszert vesszük alapul. Ráadásul ehhez koránt sem kell 80 évnek eltelnie. A most hatályos felosztó-kirovó nyugdíjrendszer lényege ugyanis, hogy az állam, mint hatóság a mindenkori aktív állampolgáraira folyamatosan bérjárulék fizetési kötelezettséget ró ki, amely befolyó bérjárulékokból fizeti ki folyamatosan a mindenkori nyugdíjas állampolgárai nyugdíjjáradékát. Ebből kifolyólag könnyen belátható, hogy 

a katasztrófa akkor következik be a rendszerben, ha a munkavállalók járulékaiból (nem lesznek például elegen ehhez) már nem tudják fedezni a nyugdíjakat.

Nem meglepő módon a függőségi ráta komoly emelkedésére megoldás lehet például a hazai nyugdíjkorhatár emelése. A Porftolió elemzése szerint, ahhoz hogy legalább 2015-2050 között stabilizálódó rátáról beszélhessünk

72 évre kellene emelni a nyugdíjkorhatárt.

Igen ám, csakhogy önmagában a nyugdíjkorhatár emelése nem jelenti, hogy a probléma pikk-pakk meg is oldódik, az intézkedés mellé jelentős változásra van szükség a munkaerőpiacon, például a nők munkaerő-piaci aktivitásának növelésével, különben marad a magasabb nyugdíjjárulék, magasabb adók és egy folyamatosan deficites nyugdíjköltségvetés jön létre.

Arról nem is beszélve, hogy a korhatár emelése bár elsőre könnyűnek látszik, hiszen csak egy tollvonás, a magyar emberek jelenlegi egészségügyi állapota nem igen bírna ki egy ilyen drasztikus lépést. Korábbi kutatások szerint az 55-64 év közötti korcsoportban 4 százalékon és a 65 év felettiek körében 6 százalékon áll azok aránya, akik egészségesnek érzik magukat a bőrükben. Bár a számok rendkívül elkeserítőek, sajnos egyáltalán nem meglepőek, hiszen

a magyar férfiak nyugdíjasként mindössze 6,2 a nők pedig 6,1 évet töltenek el jó egészségi állapotban.

Az egészségügyi állapot pedig szorosan összefügg azzal, hogy ki mennyi időt szeretne boldog nyugdíjasként eltölteni. A kitűnő egészségi állapotban lévők például 20, a jó állapotúak 15, míg a gyengélkedők mindössze 10 évet töltenének el szépkorúként. A magyarok 74 százaléka emellett úgy gondolkodik, hogy a jövő nyugdíjasai a mostaninál szűkösebben fognak élni és csak 15 százalékuk számít kényelmes nyugdíjas évekre.

Még mit nem

A drasztikus nyugdíjkorhatár globális, országhatárokon átívelő emelgetésének egyébként vannak ellenzői, még akkor is, hogyha gazdaságilag abszolút szükségszerűnek is látszik egy ilyen döntés. Három igazán jelentős kérdéskört rögvest fel is lehet vázolni a 70 pluszos korhatár ellen:

  • Mi a helyzet a fizikai munkát végzőkkel?
  • Mi van azokkal, akik soha életükben nem élvezték azt a munkát, amit végeztek, csupán a megélhetés miatt csinálták?
  • Mi lesz az utódokkal, ki vigyáz majd rájuk?

Ezek mind-mind olyan kérdések, amikre muszáj lesz választ találni hamarosan, ugyanis a folyamatosan közzé adott adatokból az látszik, hogy a probléma magától biztosan nem fog megoldódni. És belátható időn belül a jelenlegi nyugdíjrendszerünk egyszerűen önmagából eredően fenntarthatatlanná fog válni.

NEM SZABAD TOVÁBB VÁRNI A LAKÁSVÁSÁRLÁSSAL!

Ha tervezed, hogy ingatlant vásárolsz, akkor jobb, ha tudod, hogy lakáspiaci elemzők szerint az árak emelkedése lassul, és a finanszírozási költségek is rekord alacsony szinten vannak, de már nem biztos, hogy sokáig így is marad. Nem hiszed? Nos, a Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 20 millió forintot, 20 éves futamidő mellett már 2,71 százalékos THM-el, és havi 107 743 forintos törlesztővel fel lehet venni az Ersténél De nem sokkal maradnak el ettől a további bankok ajánlatai sem: a K&H Banknál például 107 546 forintos törlesztőt ígér a 2,81 százalékos THM; míg az OTP Banknál szintén alacsony, 2,97 százalékos THM is alacsony, 108 811 forintos törlesztőt jelent. Érdemes még megnézni a Raiffeisen, a Budapest Bank és a többi magyar hitelintézet konstrukcióját, különböző hiteösszegek és futamidők mellett is - ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

Hozzászólások száma: 7 - Hozzászólok a fórumhoz
Ezt olvastad már?
11
22
33
 Kedvelem az oldalt

A címlapról ajánljuk


Feliratkozom a hírlevélre!

 

NÉPSZERŰ
FRISS

Aldi

08.15-08.21
Országos

Lidl

08.15-08.21
Országos

Auchan

08.15-08.28
Országos

Tesco

08.15-08.18
Országos

Spar

08.15-08.21
Országos

Interspar

08.15-08.21
Országos

Kika

08.14-08.18
Országos

Lidl

Iskolakezdés
08.01-09.14
Országos