7 végzetes hiba, amivel elbukhatjuk a nyugdíjunkat

Életünk során számos olyan pénzügyi döntést hozhatunk meg, amiket később, a nyugdíjas éveinkben már megbánhatunk. Van, amelyikkel csupán egy részét bukjuk a nyugdíjunknak, mint a korai visszavonulással, de ha nem figyelünk, egy trükkös befektető akár az összes pénzünket is kicsalhatja. Összeszedtük a hét leggyakrabban elkövetett hibát.

Bedőlünk a "Túl jó, hogy igaz legyen" befektetésnek

Nemcsak a Quaestor vagy Marcsika nyúlhatja le a megtakarításainkat, manapság gombamód szaporodnak a "Túl jó, hogy igaz legyen" ajánlatok. Ezeknek az általános ismertetőjegye, hogy magas hozamot ígérnek és általában nincs mögöttük valódi fedezet.

Ha egy ilyen átverésbe beleugrunk, akkor könnyen lehet, hogy több évtizednyi félre tett pénzünk megy a levesbe, amit soha nem látunk viszont. A nyugdíjpénzt érdemes biztonságos megtakarításban tartani, még akkor is, hogy ezek nem ajánlanak kiugró hozamot.

A korhatár után is dolgoznál? Felejtsd el!

Sokan azt tervezik, hogy a nyugdíjkorhatár elérése után is tovább dolgoznak, vagy a nyugdíj mellett vállalnak munkát. Ezzel a nyugdíjra összegyűjtött pénzt növelhetjük, de az állami nyugdíj is magasabb lesz több szolgálatban eltöltött év után.

Ez azonban nem csak rajtunk múlik, ha a munkáltató úgy dönt, hogy nem alkalmaz minket tovább, akkor a legjobb lehet, ha nyugdíjba vonulunk. Ilyenkor viszont hiányozhat a plusz évekből származó plusz pénz. Érdemes tehát a nyugdíjkorhatárral kalkulálni a számítások során.

Túl későn kezdünk megtakarítani

A magyarok többsége későn kezd félretenni a nyugdíjas évekre, sokan a 40-e éveik előtt egyáltalán nem is gondolnak erre. Ugyan egy friss kutatás szerint a fiatalok ebből a szempontból tudatosabbak, mint a korábbi generációk, azonban akik nem kezdenek félretenni már a 30-as éveik elején, a nyugdíjazáskor könnyen pórul járhatnak.

Korábban megyünk nyugdíjba

A korai nyugdíjazás vonzó lehet, ezzel viszont a havi járadékunk csökken, nem is kis mértékben. Ha mindenképpen a korhatár elérése előtt szeretnénk visszavonulni, akkor a végső döntés előtt kérjük ki az OEP-től, hogy mennyi lesz a havi juttatásunk és ennek ismeretében döntsünk arról, hogy megéri-e nyugdíjba vonulni.

Ne nyúljunk a nyugdíjra félretett pénzhez!

Vonzónak tűnhet hozzányúlni a nyugdíjra félretett összeghez, azonban ezzel a jövőbeni önmagunk zsebéből vesszük ki a pénzt. Ez különösen akkor lehet húsbavágó, ha nyugdíjcélú megtakarításhoz nyúlunk (önkéntes nyugdíjpénztár, nyugdíjbiztosítás vagy nyugdíj elő-takarékossági számla), ilyenkor ugyanis termékenként eltérő mértékben büntetést kell fizetnünk azért, hogy hozzányúltunk a megtakarításhoz.

Kifizeted a főiskolát a gyereknek?

A gyerekeinkért sok mindent hajlandók vagyunk megtenni és a legtöbbször érdemes is. Van azonban egy olyan jelentős kiadás, amit nem érdemes magunkra vállalni, ha ezzel a nyugdíjunk kerül veszélybe. Ez nem más, mint a felsőoktatási tanulmányok kifizetése (ha a gyereket nem vennék fel államilag támogatott képzésre). Pontosan erre találták ki ugyanis a Diákhitel2 konstrukciót, ami fix, 2 százalékos kamat mellett vehető fel és csak a tandíj finanszírozására használható fel. Nem elhanyagolandó az tény sem, hogy a nyugdíjcélú megtakarítások ennél jellemzően magasabb hozammal kecsegtetnek.

Költözzünk olcsóbb városba?

Érdemes lehet megfontolni, hogy a nyugdíjba vonulás után olyan városba költözzünk, ahol olcsóbb a megélhetés, mint ahol most lakunk, vonzó lehet például egy Balaton melletti nyaralóban tölteni idős éveinket. Ezt azonban nem árt jól megfontolni: lehet, hogy a közszolgáltatások szintje rosszabb, mint amit megszoktunk, így például az egészségügy helyzete kétséges (ami idős korban kiemelten fontos kérdés).

Persze az olyan egyértelmű (nem anyagi) kérdések is felmerülnek, mint, hogy a családunkat, barátainkat hátra hagyjuk-e. Mielőtt meghoznánk a döntést érdemes lehet hosszabb időt (akár pár hónapot) eltölteni a városban, amit kiszemeltünk magunknak.