Munkából a temetőbe: újabb drasztikus nyugdíjkorhatár emelés jöhet Magyarországon

Egész Európában terítékre került a nyugdíjkorhatár kérdése, miutan Franciaországban sztrájkok és zavargások törtek ki, amiért Emmanuel Macron francia államfő csütörtökön úgy döntött, hogy parlamenti szavazás nélkül hirdeti ki a vitatott nyugdíjreformot. Ennek legfontosabb pontja a nyugdíjkorhatár fokozatos emelése 62-ről 64 évre.

Ugyanakkor, mint a Statista gyűjtése is emlékeztet, a folyamatosan öregedő társadalom okán nem újdonság, hogy a legtöbb fejlett országban fokozatosan emelik a nyugdíjkorhatárt. Sőt, az összeállítás szerint a francia nyugdíjkorhatár még kedvezőnek is számított Európában, és egyébként a 64 évre emeléssel sem emelkedik a csúcstartók közé.

Hollandia, Spanyolország és Németország már közeledik a 67 éves nyugdíjkorhatárhoz. Az Egyesült Királyság eközben 2026 és 2028 között vezényli le a 67 éves korhatár elérését, míg Belgium 2025-ben 66 évre, 2030-ban pedig 67 évre emeli a nyugdíjkorhatárt.

Ám a portál szerint vannak olyan országok, amelyek nem ennyire drasztikusan növelik a korhatárt, Kanadában például megálltak 65 évnél, Svájcban pedig 2025-től emelkedhet mindkét nem számára 65 évre - jelenleg a nőknek még 64 év.

Az öregségi nyugdíjkorhatár egyébként Magyarországon sem emelkedett 2023-ban, maradt 65 év, ami egyformán érvényes a nőkre és a férfiakra - viszont a korábbi években egy komoly nyugdíjemelési ciklus ment le. Vizont megmaradt a nők 40 kedvezmény is, azaz ha egy nő megszerzett legalább 40 évnyi jogosító időt, az életkorra való tekintet nélkül nyugdíjbavonulhat.

A Pénzcentrum nyugdíjkalkulátora szerint az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése a következő életkorokban, a következő években mikor lehetséges:

• az 1952. január 1-je előtt születetteknél a 62. életév volt a feltétel;
• az 1952-ben születetteknél a 62. életév betöltését követő 183. nap (62,5 év);
• az 1953-ban születetteknél a 63. életév betöltése;
• az 1954-ben születetteknél ez a 63. év betöltését követő 183. nap (63,5 év);
• az 1955-ben születetteknél (2020 nyugdíjkorhatár) a 64. év betöltése;
• az 1956-ban születetteknél (2021 nyugdíjkorhatár) a 64. év betöltését követő 183. nap (64,5 év);
• az 1957-ben születetteknél (2022 nyugdíjkorhatár), a 65. életév betöltése.
• az 1958-ban születetteknél (2023 nyugdíjkorhatár) a 65. év betöltése – nincs nyugdíjkorhatár emelés.

Nincs mese, tovább kellene emelni itthon is

Ugyanakkor, bár a magyar nyugdíjkorhatár jelenleg Európa középmezőnyében van, a várható élettartam tekintetében a sereghajtók közé tartozunk. Ennek kapcsán Süle-Szigeti Bulcsú, a Bankmonitor nyugdíjelemzője korábban arról beszélt a Pénzcentrumnak, hogy éppen meglehetősen kifeszített a helyzet, a közeljövőben nem is számít további korhatáremelésre.

Saját számításaim szerint 2030-ban már indokolt lehet a 66 éves nyugdíjkorhatár, 2040-re a 67 évet is elérheti, 2050-re pedig a 70 éves korhatár is eljöhet. Tehát a '70-es és '80-as években születettek már úgy készüljenek, hogy 65 éves korukban nagy valószínűséggel még dolgozniuk kell majd. Vagy esetleg a majdani nyugdíjkorhatár betöltése előtt is elmehetnek majd nyugdíjba, de csak kedvezőtlenebb feltételekkel, amint az számos országban elterjedt megoldás

- magyarázta.

Farkas András nyugdíjszakértő szerint pedig két út van egy kormányzat előtt, ha a nyugdíjrendszer problémáira szeretne megoldást találni: az egyik az, amelyet egyébként az EU is kért korábban, hogy a fenntarthatóság érdekében emeljék meg a nyugdíjkorhatárt, bár ez a közeli jövőben nem valószínű, hiszen éppen tavaly ért véget Magyarországon az a nyugdíjemelési ciklus, melynek betetőzéseként a nyugdíjkorhatár 65 év lett.

A másik – és erre még kevesebb esély van – annak a nyugati rendszernek az átvétele, amely két pólusból tevődik össze, és számos ország használja. Ennek az a lényege, hogy minden állampolgárnak jár egy bizonyos mértékű, összegű alapnyugdíj, egy részét azonban ő maga fizeti kötelezően – és ebből a két részből tevődik össze az öregségi nyugdíj

- tette hozzá.