Pénzcentrum • 2020. október 16. 11:30
Egyre több jegybanki, pénzügyi és gazdaságpolitikai szakember vélekedik úgy, hogy erősödő inflációs környezetre számítanak a jövőben - akár már 2021-től. De vajon lehet társadalmi kockázata ennek a trendnek, és mégis hogyan készülhetünk minderre (kis)befektetőként?
"Az árszínvonal tartós emelkedése, a pénz romlása mellett" - ilyen, vagy ehhez hasonló definíció olvasható a legtöbb közgazdaságtan könyvben. Az inflációval kapcsolatos pénzügyi folyamatok, kockázatok vagy éppen lehetőségek azonban jóval túlmutatnak a puszta pénzromlás kérdésén. De ne szaladjunk előre...
Mi az infláció?
Ha az inflációt több oldalról közelítjük meg, akkor a kockázatok mellett rögtön a lehetőségek is körvonalazódnak. Az infláció tehát:
- 1. kockázat, ami a meglévő pénzünk mennyiségét ugyan nem befolyásolja, annak értékét viszont erodálja,
- 2. "segítség" a hitellel rendelkezőknek, hiszen a hitelező (bank) pénzének reálértéke is romlik, így egyre kevésbé megterhelő fizetnie az adósnak a törlesztőrészleteket (fix kamatozás esetén),
- 3. a kiegyensúlyozott gazdasági növekedés szükséges feltétele, amennyiben az infláció hosszú távon kiszámítható és képes beépülni a gazdasági szereplők várakozásaiba.
Mikor, és milyen infláció jöhet?
"Egyre több jegybanki, pénzügyi és gazdaságpolitikai szakember vélekedik úgy, hogy erősödő inflációs környezetre számítanak a jövőben - akár már 2021-től" - fogalmazott a Pénzcentrumnak az Aegon Alapkezelő szakértője. Meglátása szerint ezzel kapcsolatban
- rossz hír, hogy érdemes megbarátkozni az infláció gondolatával, és egy új stratégiával készülni a védekezésre;
- jó hír pedig, hogy az elemzések szerint viszonylag jól tervezhető, és a gazdaság szereplői által beárazható inflációra számíthatunk világszerte.
Infláció vs. befektetők
Kár lenne tagadni a tényeket: az infláció a befektetők szempontjából inkább kockázatot jelent, mint lehetőségeket. Az 1. pontban említett pénzromlás kockázatát ugyanis csak rendkívül kis mértékben ellensúlyozzák a 2. és 3. pontban felsorolt lehetőségek.
Befektetői szempontból az alábbi két tényező megértése a legfontosabb inflációs környezetben:
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
- 1. Nincs dobozos megoldás! A tévhitekkel ellentétben nem létezik olyan pénzügyi termék, vagy fizikailag létező tárgy, ami egyértelmű védelmet nyújtana az infláció ellen. Vannak jó menekülőeszközök (nemesfémek, ingatlanok, árupiaci termékek, stb.) a piacon, de a sikeres védekezéshez és a profitszerzéshez ezek arányát - figyelembe véve az aktuális gazdasági helyzetet - aktívan kell kezelni a portfólión belül.
- 2. Fókuszban a reálhozam! Fontos a befektetők számára, hogy ne a nominális kamatok, hanem a reálhozam alapján értékeljék a pénzügyi termékek teljesítményét
Y és Z generáció, mint társadalmi kockázat
- foglalta össze az Aegon Alapkezelő szakértője, aki szerint
- hátrány lehet, hogy e két generáció tagjai még sohasem találkoztak aktív keresőként vagy fogyasztóként az infláció hatásaival, ami figyelembe véve a közösségi média erős hatását, akár kisebb pánikhoz is vezethet;
- előnyként viszont felhozható hogy ezek a generációk viszonylag jól alkalmazkodnak az új külső gazdasági vagy társadalmi tényezőkhöz.