Sorban állnak a háziasszonyok a magyar államadósságért

A költségvetési hiány finanszírozására a magyar állam is kötvényeket bocsát ki. Mint a lakosság általában, a túlköltekezéseit hitelből próbálja finanszírozni. Részben ezért, részben a már meglévő adósságállomány megújítása miatt szükséges időről-időre újabb és újabb kötvények kibocsátása. Nem mindegy azonban, hogy ezt milyen áron tudja megtenni. Minél olcsóbb az új hitelek felvétele (alacsonyabb az elvárt hozam), vagy a régiek refinanszírozása, annál kevésbé terheli meg az államot a teljes adósságszolgálat. Ezért fordulhat elő, hogy nálunk nagyobb GDP-arányos tartozással rendelkező országoknak néha kisebb gondot okoz a törlesztés. Ez azért lehet így, mert az adott ország hitelképességének megítélése kedvezőbb, ezért olcsóban hitelezik.

A hitelek költségeit leginkább hiteles gazdaságpolitikával lehet csökkenteni, vagy olyan pénzügyi szerződéssekkel, mint amilyen az IMF-megállapodás (bár ez utóbbinak is egyre inkább feltétele az első tényező). A kormány azzal is próbálkozhat, hogy az adósság finanszírozását minél inkább a lakosságra próbálja tolni. A lakosságnak fizetett kamatok mértéke alacsonyabb, mint amit a nagyobb szereplők követelnek meg. Ez jól látszik a következő ábrán kialakult elsődleges piaci és a Magyar Államkincstáron keresztül értékesített kötvények hozamának különbségén.

Kiválasztottuk a múlt hét csütörtökön is kibocsátott2017/A elnevezésű 5 éves államkötvényt, amelyet a másodlagos piacon hétfőn 8,92 - 8,36 százalék közötti árfolyamokon forgalmaztak. A Magyar Államkincstáron (MÁK) keresztül például 8,36 százalékos hozamra számíthatott az, aki április 16-án vásárolt ebből az államkötvényből. Ugyanez a kötvény a 15, elsődleges piacon is résztvevő forgalmazó között 8,92 százalékos hozammal cserélt gazdát, az ő ügyfeleik 8,75 százalékkal szerezhették meg aznap.

Összesen 39 bázisponttal alacsonyabb kamatot fizet az államkincstáron keresztül értékesített államkötvény, mint ha ugyanazt egy gazdasági szereplőtől vásárolnánk meg. Az államkincstár által nyújtott szolgáltatások viszont ingyenesek, más szolgáltatóknál lehetnek egyéb díjak (számlavezetési, számlanyitási, tranzakciós stb.).

Hogyan vásárolhatok?

Lakossági ügyfélként vagy valamilyen forgalmazó rendszerén keresztül az esetleges díjak kifizetése után vagy az államkincstár által fenntartott intézményekben. A portfolio.hu egy korábbi elemzése összeszedte a brókercégek átlagos díjait, ami alapján láthatjuk, hogy ezeknek a forgalmazóknak az átlagos havi díja 0-1000 forint között alakul. A tranzakciós költség általában 0,1-0,5 százalék közötti, amit ugye a vásárolt mennyiség arányában fizetünk. Az egyéb költségek között szereplő kézpénzfelvételi díj átlagosan 0,25 százalék. A teljes díjkülönbség tehát 50 százalékpont, illetve a számlavezetési díj az ingyenes államkincstárral szemben.

Ez közelítőleg ugyanannyi, mint az éves hozamok közötti különbség, így elmondható, hogy hosszabb távú megtakarításoknál nincs lényeges különbség. A piaci szolgáltató választásának előnye, hogy nemcsak állampapírok között válogathatunk befektetésünk megtervezésekor, hanem a legtöbb pénzügyi termék rendelkezésünkre áll.

A kockázatok és a Prémium Államkötvény

A kockázat