Menekítik pénzüket bankbetéteikből az iskolázottabb magyarok

Mire takarékoskodunk?

Egy év alatt jelentősen nőtt azok aránya, akiknek van banki, pénzpiaci megtakarítása, és még többen vannak a pénzügyi öngondoskodási tervekkel rendelkezők. 37 százalékról 44 százalékra ugrott azok aránya, akik szeretnének belevágni valamilyen öngondoskodási formába a következő évben - derül ki az OTP Bank legfrissebb Öngondoskodási Index kutatásából.

A megtakarítási célok esetében továbbra is a váratlan helyzetek, az ingatlancélok és az utazás a három dobogós, azonban egyre többen tesznek félre egy lehetséges egészségügyi kezelés költségére is.

A legnépszerűbb öngondoskodási termékek, mint az életbiztosítás, a lakástakarék, az egészség- és önkéntes nyugdíjpénztár, valamint a betegségre kötött biztosítások mindegyike növelni tudta részesedését, ellentétben a lekötött betéttel, ami az alacsony kamatkörnyezet miatt jelentősen veszített népszerűségéből. A kutatás és tapasztalataink alapján az ingatlanpiac, a várható magas hozam és a kis kockázat miatt a lakástakarék és az ingatlan befektetési alapok egyre népszerűbb megtakarítási termékek Magyarországon.

Hova tedd a pénzed? Az az élethelyzettől (is) függ

Az természetesen élethelyzetenként változó, hogy kinek milyen öngondoskodásra, hosszú távú megtakarításra van szüksége. Más megtakarítási céljai vannak egy pályakezdőnek, vagy egy fiatal házaspárnak, mint egy többgyermekes családnak, vagy egy nyugdíj előtt álló középkorúnak. 

Egy egyedülálló, dolgozó fiatalnál feltételezhetjük, hogy ingatlanra gyűjt, de takarékoskodhat autóra, esetleg a családalapítással járó költségekre is. Neki jellemzően ajánlható a TBSZ (Tartós Befektetési Számla), amelyen több megtakarítási termékből alakítható ki a középtávú célokra szabott portfolió. 

Ha a fiatal megházasodik, gyermeke lesz, egyből más lesz az öngondoskodási helyzetképe: kisgyermekes családok számára fontos lehet, hogy generációkon átívelő (azaz a gyerekek számára is "átadható") megtakarítások mellett olyanokban is tartsák a pénzüket, amihez viszonylag könnyen hozzáférhetnek, mégis valós hozamot jelentenek. Számukra javasolhatjuk, hogy gyermekeinek lakástakarék-pénztárban (LTP) vagy állandó értékpapír megbízással egy jó hozamú portfolióban tegyenek félre.

De merre indulunk tovább akkor, ha felnőnek a gyerekek? Egy ilyen élethelyzetben a középkorú szülőknek is (nem csak a fiataloknak) rendkívül fontos a nyugdíj-előtakarékosság, de azzal is számolniuk kell, hogy a gyerekek hamarosan elköltözhetnek, ezért részben az ő jövőjükre is gondolni kell. Így itt is a megtakarítás egyik lába lehet a nyugdíj szempontjából optimális Nyugdíj-előtakarékossági Számla (NYESZ) is. Ugyanakkor akár TBSZ-ben is gondolkozhatnak: a Tartós Befektetési Számlánál három év után részlegesen, öt év után pedig teljesen adómentesen juthatnak a megtakarításuk hozamához. A pénzhez pedig akkor is könnyen hozzáférhetnek, ha hirtelen bajba kerülnek - igaz így a kamatadó mentesség elvész, viszont a fizetendő adó nem lesz több mintha normál számlán tartották volna a befektetést.

Hogyan érdemes elkezdeni?

Alapvetően négy dolgot kell tisztáznunk, mielőtt belevágunk:

• Pénzügyi helyzetünket
• Megtakarításunk konkrét céljait
• Kockázatviselési hajlandóságunkat
• Befektetési szokásainkat

Egy sikeres hosszú távú megtakarítást úgy tudunk jól elkezdeni, ha a tisztában vagyunk anyagi helyzetünkkel. Készítsünk családi költségvetést, írjuk össze bevételeinket (fizetés, szociális juttatások, stb.) és kiadásainkat (rezsi, utazási költségek, törlesztőrészlet, élelmiszer-költségek, stb.), és nézzük meg azt, hogy mennyi a többlet, azaz mennyi a megtakarításunk, vagy ha az egyenleg esetleg nem pozitív, akkor melyek azok a területek, ahol a következő hónapban tudunk spórolni.

Erre jó megoldást kínál az állandó értékpapír vételi megbízás, ami a csoportos beszedéshez hasonlóan működik és az általunk megjelölt időpontban havonta automatikusan befekteti a kívánt termékbe a megjelölt összeget. Próbáljunk hosszú távra tervezni: minden hónapban lehetőleg ugyanannyit - vagy többet - tegyünk félre.

Azt is döntsük el, mi a megtakarításunk célja: esetleg egy új hűtőszekrényre gyűjtünk, lakásfelújításra, korszerűsítésre teszünk félre, vagy hosszú távon spórolunk - például gyermekünk taníttatására, vagy nyugdíjunk kiegészítésére.

Nem elhanyagolható kérdés ugyanis, hogy várhatóan mikor lesz szükségünk a megtakarított pénzre. Ha ugyanis alapvetően rövid távú megtakarítási konstrukcióban gondolkodunk, akkor nagyon nem érdemes hosszú távú befektetések közül választani, hiszen ezeknél előfordulhat, hogy adott esetben csak esetleges veszteségek árán lehet értékesíteni, amikor szükség lenne a megtakarításra. Ez azt is jelenti, hogy fontos, hogy felmérjük azt is, hogy szükség esetén milyen gyorsan lehet az adott befektetést felszámolni, milyen gyorsan és mekkora költséggel lehet a pénzhez hozzájutni.

Szükséges tisztában lennünk azzal is, hogy a különböző megtakarítási, befektetési termékek nem csak kamataikat, futamidejüket tekintve különböznek egymástól, hanem kockázatukban is. Ha tehetjük, használjunk egyidejűleg többféle terméket: például bankbetétet, állampapírt, befektetési alapokat, sőt van három az egyben megoldás is erre

Használhatjuk az elmúlt évek egyik legnépszerűbb megtakarítási termékét, az úgynevezett Tartós Befektetési Számlát - ismertebb nevén a TBSZ-t -, amellyel egyszerre többféle befektetési formát is tarthatunk a számlánkon, és a feltételek teljesítése mellet adó- és járulékmentességet is biztosít.

Ennek az adóelőnynek a mértéke 1 millió forint befektetése esetén már nem elhanyagolható mértékű, hiszen egy diverzifikált három elemű portfolióval (pl. KKJ-Ingatlan Alap- Származtatott Alap) akár 50-60 ezer forint is lehet az a hozamelőny amit a kedvezőbb adózással és díjkulcsokkal a TBSZ számlán megspórolhatunk.

Címlapkép forrása: Shutterstock