Megszólaltak a szakemberek: lassulhat a magyar gazdaság növekedése

Magyarország bruttó hazai terméke 2019 utolsó negyedévében a KSH friss adatai szerint 4,5 százalékkal nőtt. A növekedéshez nagyobb mértékben a piaci alapú szolgáltatások, kisebb mértékben az ipar és az építőipar járult hozzá. Az elemzők arra számítottak, hogy a harmadik negyedéves 5 százalékos GDP-növekedés után érzékelhetően, 4 százalék közelébe lassul a gazdasági növekedés, ez azonban nem következett be. A KSH adatai arról tanúskodnak, hogy a magyar gazdaság kifejezetten erős, és a gyenge európai (német) növekedés nem érezteti a hatását.

A fejlemények kapcsánmegszólaltak az elemzők is:

K&H Bank

Lassabban nőtt a magyar gazdaság a múlt év utolsó negyedévében: a GDP 4,5 százalékkal nőtt, szemben az előző három negyedévben elért 4,9-5,3 százalékos többlettel. Így 2019 egészében 4,9 százalékkal nőtt a GDP.

 - értékelte az adatokat Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. Hozzátéve: előzetes adatokról van szó, így a részletes számok módosíthatják a végeredményt, de az előző negyedévekhez képest biztosan lassult a növekedés. A szakember szerint az idén folytatódhat a lassulás: "A nemzetközi gazdaság visszafogottabb teljesítménye, a magyarországi uniós beruházások kifutása, a koronavírus-járvány miatti gyárleállások miatt 2020-ban a mostani kilátások szerint 3,7 százalékos bővülés várható. Ez a prognózis számol a kormány által már belengetett gazdaságösztönző intézkedésekkel is, bár ezekről még nem lehet konkrét részleteket tudni" 

Takarék

A várakozásokat lényegesen felülmúlva, 4,5 százalékkal bővült a hazai GDP a tavalyi negyedik negyedévben, szezonálisan és naptárhatással kiigazítva 1 százalékkal nőtt a harmadik negyedévhez képest. Így a tavalyi évben 4,9 százalékkal nőtt a GDP az előző évi 5,1 százalékos növekedést követően. 

Az előzetes ipari és építőipari adatok alapján nagyobb lassulásra lehetett számítani, mivel negyedéves alapon mind az ipar, mind az építőipar kibocsátása egy százalékot meghaladó mértékben csökkent, ami mintegy 0,4 százalékponttal ronthatta a GDP-t, így a piaci szolgáltatások impozáns teljesítménye bőven ellensúlyozták az előbbi szektorok visszaesését. Éves összehasonlításban szignifikánsan csökkent az ipar és az építőipar növekedése, amelyet jórészt ellensúlyozhatott a szolgáltatások gyorsuló növekedése. A GDP felhasználási oldalán érdemben gyorsulhatott a fogyasztás, lassulhattak a beruházások, míg a külkereskedelem hozzájárulása minimálisan pozitív lehetett a külkereskedelmi mérleg enyhe javulásának köszönhetően.

Az ipar és az építőipar decemberi visszaesését részben feltehetően a szokásosnál hosszabb szabadságolások okozhatták, valamint az autóipar átmeneti leállása az alacsonyabb széndioxid kibocsátású gépkocsik gyártására való felkészülés. Ezért a következő negyedévekben gyorsulhat az ipari és építőipari termelés, az előbbit az új kapacitások, az utóbbi az irodaépítések szignifikáns felfutása mellett a további ipari beruházások, állami megrendelések húzhatják. 

Az idén is közel kétszámjegyű bérnövekedés miatt a fogyasztás - noha a magas bázis miatt lassuló mértékben - továbbra is tartós támasza marad a növekedésnek. A magas bázis és a lassan kifutó, de még folyamatban levő uniós támogatások miatt a beruházások szintén lassulhatnak, emiatt azonban az import növekedése is lassul miközben az új exportkapacitások növelik az exportot, így a külkereskedelem várhatóan növelni fogja a GDP-t a következő években. 

A koronavírus az idei első negyedévben átmeneti zavarokat okozhat az ellátási láncokban, a kínai értékesítésekben és a kínai turizmusban, azonban ezek a járvány csillapodása után a második negyedévtől gyorsan helyreállhatnak. Idén 4 százalékos GDP növekedésre számítunk, amit részben a szökő- és munkanaphatás is támogat, míg jövőre 3,6 százalékra mérséklődhet a gazdasági növekedés. Az azt követő években azonban az óriás akkumulátorgyárak (Samsung SDI, SK Innovation) és a BMW debreceni gyárának üzembe helyezése mellett számos új feldolgozóipari kapacitás adhat lendületet a gazdaságnak, a tavalyi évben 1700 milliárd forint értékű működő tőke beruházási döntés született.

A hazai gazdaság növekedése ismét bőven felülmúlta a régiós országok növekedését: a cseh GDP növekedése 1,7 szaázalékra lassult az előző negyedévi 2,5 százalékról, a szlovák GDP növekedése 2,1 százalékra gyorsult az előző negyedévi 1,3 százalékról, míg a román GDP növekedése 4,3 százalékra gyorsult az előző negyedévi 3 százalékról.