21 °C Budapest

Izzik a népharag: tényleg a shortosok rövidítik meg most a befektetőket?

2020. március 28. 10:59

Ha valami hirtelen nagyon megváltozik negatív irányban, akkor előbb-utóbb az emberek, a hatóságok, és természetesen a politikusok is szeretnek bűnbakra vadászni. Nincs ez másként a nagy tőzsdei esések esetében sem, a befektetők keresik az okát, hogy miért vesztettek pénzt. A top 3 indok közt mindig ott van, hogy a shortosok manipulálták a piacot, ők nyomták le az árakat" - fogalmazott  Pénzcentrumnak írt cikkében Kardos Zsolt. Az AEGON Alapkezelő szakértője szerint azonban ez csak vádaskodás, nincs sok köze a valós problémákhoz. Lássuk, melyek ezek.

Kardos Zsolt szerint az első ellenérv ashortosokellen alapvető: "Minek haragszunk rájuk, ha ugyanis egy jó részvény ára lement 20-ról 10-re, akkor az jó, hiszen fél áron kapunk valamit; hasonlóan, mint amikor a boltban elcsípünk egy 50 százalékos akciót" - fogalmazott a szakértő. A tőzsdén ennek mégsem örülnek, mint fogalmaz, ilyenkor ugyanis felmerülhet, hogy amikor a részvényt megvették, nem a fundamentális, technikai elemzések miatt döntöttek így, hanem mert valaki mondta nekik, és a gyors profit reményében gyorsan fejest ugrottak a tőzsde világába.

Ha ilyenkor nem történik meg a hirtelen gazdagodás, sőt még pénzt is veszít az illető, akkor elkezd bűnbakot keresni. Ilyenkor veszik elő azokat a professzionális befektetőket, akik short-eladásokkal keresik a pénzüket

- foglalta össze a befektetések pszichológiáját Kardos Zsolt.

Mit jelent ha short-tal keresed a tőzsdén a pénzt?

Nézzünk egy példát a mindennapokból: A sarki zöldséges 100 kg banánt akar venni de nem kap a nagybani piacon. Mivel a banán kezd hiánycikké válni az ára folyamatosan kúszik felfele. 1 hónapja még csak 300 forint volt kilója, de mivel egyre nehezebb találni eladó banánt, mostanra már 1200 forintra emelkedett kilónként az ára. Ekkor jön a shortos és azt mondja, hogy Ő szerez 100 kilogramm banánt 1200 forintért, és erről szerződést is ír a zöldségessel. Most már a shortos feladata, hogy bárhonnan is, de megszerezze a banánt és leszállítsa a zöldségesnek. Ha jól ügyeskedett akkor olcsóbban be tudja szerezni, mondjuk 1000 forintért kilóját, és a 200 forint az Ő profitja, hiszen szerződése van róla, hogy a zöldséges 1200 forintért veszi meg tőle. Ha viszont nem tudja, csak 1400 forintért beszerezni a banánt, akkor kilónként 200 forint vesztesége lesz, hiszen a zöldségesnek is van papírja arról, hogy Ő 1200 forintot fizet a banán kilójáért. Ez most egy nagyon leegyszerűsített példa, a valós világban rendkívüli esetekben létezik Vis maior, de ebbe most ne menjünk bele.

A tőzsdén is hasonló a felállás: Valaki akar venni Amazon részvényt 2000 dollárért. A shortos megígéri neki, hogy leszállitja 2000-ért a részvényt piaci mozgásoktól függetlenül. Ha az Amazon ára leesik 1900-ra akkor a shortos 100 dollárt keres az ügyleten, ha felmegy 2100-ra akkor 100 dollárt veszít. Mivel hosszú távon a részvények felmennek, ezért a shortolást többnyire professzionális befektetők csinálják, akik nap mint nap ülnek a számítógép előtt, és nézik a részvényeket, és próbálnak olyan szituációkat keresni ahol a részvény ára eltért a valóságtól, magyarul túlárazott lesz. Ezekben a szituációkban próbálnak shortolni, annak reményében, hogy az elemzésük helyes volt és a részvény ára idővel lemegy.

Természetesen ők is tévednek: A legjobb példa erre, mikor Bill Ackman amerikai hedge fund manager leshortolta a Herbalife nevü cég részvényeit, mert úgy gondolta, hogy az egész cég egy piramisjátékra épül, ami nemsokára összeomlik, tehát a részvény túlárazott volt. 40 dolláron shortolta a részvényeket, viszont a részvény nem ment le, mert más befektetők úgy gondolták, hogy Ackman elemzése hibás volt. A vége az lett, hogy a részvény 80 dollárig ment fel és Ackman-nek súlyos veszteségeket kellett elkönyvelnie.

Mit is jelent ez? Hogy a shortosok tulajdonképpen ugyanolyan befektetők, mint akik megveszik a részvényeket, csak ellenkező előjellel.

"Ezek után felmerül, hogy akkor miért a shortosokat veszik elő ha a piacok nagyot esnek, miért találja meg őket előbb-utóbb a befektetők haragja" - teszi fel akérdést Kardos Zsolt. Szerinte a válaszért az 1987-es tőzsdei krachhoz kell visszamennünk: "Fekete hétfőn" több mint 20 százalékos esett a Dow Jones index és ebben viszont volt szerepe a a shortosoknak is. Hétfőn nap közben már látszódott, hogy ez nem egy egyszerű esés lesz, ezért a profi befektetők elkezdték nagy mennyiségben shortolni a piacot. Ez újabb nyomást adott a piacoknak amitől még lejjebb estek amitől még több shortos jött eladni. Az ördögi körforgást a záró csengő szakította meg - idézte fel az AEGON Alapkezelő szakértője. Hozzátette: "Mikor az utóhangok is elcsendesedtek a krach után pénzügyi szakemberek megoldást kerestek, hogy legközelebb ilyen ne fordulhasson elő, vagy legalábbis az esés magnitúdója ne legyen ekkora."

Mint annyi más esetben, egy roppant egyszerű szabály kellet csak, hogy ne lehessen ész nélkül shortolni és ezzel lejjebb nyomni a részvényeket. Amikor felhívjuk a brókerünket, hogy megkérdezzük, hol az OTP piaca akkor Ő 2 árat mond. Mondjuk 9000 és 9010. Ez azt jelenti, hogy ha el akarunk adni, azt 9000-en tudjuk az adott pillanatban megtenni; ha viszont venni akarunk, akkor azt 9010-en tehetjük meg. Szaknyelven ezt hívják "bid-offer"-nek

- tettehozzá Kardos Zsolt.

JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

 

Mint arra a szakértő emlékeztetett, amikor a '87-es krach volt, a shortosok folyamatosan csak adták a részvényeket a "bid"-en, ezzel egyre lejjebb és lejjebb nyomva az árakat. Az 1987-es krach után viszont azt a szabályt hozták, hogy shortolni csak az offeren lehet. "Ha van részvényed és el akarod adni, azt bárhol eladhatod, de ha shortolni akarsz, akkor az adott bid-offer képletben, csak az offeren teheted meg - foglalta össze Kardos Zsolt. Hozzátette:

Nagyon egyszerü szabály mégis nagyon hatásos. Ha egy shortos el akarja adni a részvényt csak akkor teheti meg, ha a részvényre van magasabb áron vevő, alacsonyabb áron nem lehet. Vagy meg kell várni, hogy az ár feljebb menjen.

Kardos szerint ez a szabály nagyon jól működött egészen 2007-ig; ekkor viszont módosítottak a szabályokon. Hogy miért? Nos, mert már kezdtek egyre népszerűbbé válni az algoritmusok által vezérelt tőzsdei programok (quant-ok), amiknek létfontosságú volt, hogy bármilyen áron tudjanak adni, illetve venni részvényt. "Az algoritmusok szintén shortoltak, ha azt gondolták, hogy a részvény ára le fog menni, de nekik létfontosságú volt, hogy ne csak az offeren hanem a biden is tudjanak adni" - mondta a szakértő. Hozzátette: "Azért lobbiztak tehát a tőzsdén a szabály megváltoztatásáért, mert az algoritmusokat használó kereskedők hatalmas értékben (és mennyiségben) kereskedtek nap mint nap, és ez nagyon nagy bevételt jelentett a tőzsdét működtető cégeknek."

Mondhatjuk azt is, hogy a nagyobb profit érdekében a tőzsdék nem vették figyelembe a kis befektetők érdekeit. A szabály eltörlése segítette a shortosokat is, de a valódi nyertesek az algoritmussal kereskedők lettek. Jelenleg annyira uralják a tőzsdei kereskedéseket az algoritmusok, hogy per pillanat az adás-vételek közel 80 százlékát ezek a programok bonyolítják le

- tette hozzá Kardos Zsolt.

Aztviszont a szakértő leszögezte: egy program nem gondolkozik, nincsenek érzései; amit beprogramoztak, azt fogja csinálni. "Ha az egyenlet azt dobja ki, hogy adni kell, akkor addig ad, amíg egy másik egyenlet nem állítja meg. Az érzések, a pszichológia teljesen eltűnnek a tőzsde világából, és ez hosszabb távon komoly bajokhoz vezethet." Hozzátette:

"Ha megnézzük a napi mozgásokat a mostani eladási hullámban, akkor azt láthatjuk, hogy az algoritmusok csak adnak és adnak, tekintet nélkül az árra. Ez a valós probléma, ezek a kereskedési programok rövidítik meg a befektetőket nem a shortosok"

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
Ilyen modellben még soha nem szerveztek ekkora rendezvényt (x)

Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.

Zsongtak és tolongtak a vevők a magyar Kickstarteren: rengetegen csaptak le erre az egyedülálló termékre

Az első hazai közösségi piactéren sikeresen célba ért egy mézes kampány, amelyben a vásárlás mellett egy hartai termelő kaptárait is örökbe lehetett fogadni.

Újraindul a STRT Holding inkubációs programja, a Launchpad

Az STRT Holding közleménye szerint 8+30 millió forint befektetés és tapasztalt mentorgárda várja a jelentkezőket.

Egykor kubai textilmunkásoktól volt hangos, most közösségi finanszírozásból újul meg a patinás budapesti gyárépület (x)

A hiánypótló naturális, és letisztult berendezési trendeket kedvelő fotós közösség számára a Nordix már nem ismeretlen.

Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2024. március 29. péntek
Auguszta
13. hét
Március 29.
Nagypéntek
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
GEN Z Fest 2024
Gyere el akár INGYEN a Z generáció tavaszi eseményére!
Retail Day 2024
Merre tovább, magyar kiskereskedelem?
EZT OLVASTAD MÁR?
Pénzcentrum  |  2024. március 29. 10:30
Pénzcentrum Retail Day 2024
Magyarország legfontosabb kiskereskedelmi rendezvénye - Inspiráló előadók, izgalmas előadások, gyakorlati tudás.
Most nem