2020. szeptember 23. szerda Tekla

Itt a csúcstechnológia: teljes átláthatóság lehet a magyar bankok veszte


Már a világ legnagyobb pénzintézetei is a helyüket keresik abban az új technológiai környezetben, ami az internethez hasonlóan, gyökerestül forgat majd fel körülöttünk mindent. A blockchain azzal kecsegtet, hogy a túlfizetett banki menedzserek nélkül sem fog összedőlni a pénzügyi piac, bankok nélkül is kamatoztathatjuk a pénzünket, sőt hitelhez is nélkülük juthatunk majd. Az új csúcstechnológia arra az elvre épül, hogy minden információmorzsa könnyen követhetővé válik, így teljesen biztosak lehetünk abban, hogy minden pont ugyanaz, aminek látszik.

Nemrég bejárta az internetet, hogy végrehajtották a világ első nemzetközi kereskedelmi tranzakcióját az internetes valuta, a Bitcoin mögötti technológia segítségével, a blockchainnel. Nyolcvannyolc bála gyapot cserélt amerikai gazdát kínaira, 35 ezer dollár (kb. 10 millió forint) értékben.

Ebben a dologban az az újdonság, hogy az új technológia miatt nem volt szükség köztes szereplőkre, nem kellett például attól félni, hogy hiába szállítja le az eladó az árut, a vevő mégsem fog fizetni, és attól sem kellett aggódni, hogy a vevő fizet, az áru meg mégsem érkezik meg.

Ez annak köszönhető, hogy a blockchain egy elosztott adatbázis, ami a teljes átláthatóságra épül. Az elosztás nem azt jelenti, hogy több helyre van szétosztva, hanem, hogy egy logikailag teljesen egységes adatbázis lelhető fel egyszerre több helyen.

Nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek

Tegyük fel, hogy pénznek szeretnénk használni a számítógépünkön egy darab adatot. A blockchain lehetővé teszi, hogy minden hálózatba kapcsolt számítógép pontosan tudja, hogy ez az adat (tehát a pénzünk) eddig kinél és mennyi ideig volt. Nincs központi számítógép, az egész rendszer olyan, mint egy nagy, mindenki számára hozzáférhető, csalhatatlan főkönyv, amibe a végtelenségig kerülnek az újabbnál újabb bejegyzések.

Ez lehet, hogy elsőre nem tűnik nagy lépésnek, pedig ha elterjed a blockchain technológia, akkor közel kerülünk ahhoz, hogy bezárjanak, de legalábbis perifériára szoruljanak jelenlegi minőségükben a bankok.

Nem véletlen, hogy különböző pénzintézetek óriási pénzeket ölnek a technológia tesztelésébe illetve annak felkutatására, hogyan illeszkednek majd egy blockchain alapú világrendbe. Szingapúr jegybankjától kezdve, az ABN Amro holland bankon át, annyian kísérleteznek a bankszektorban a blockchainnel, hogy az amerikai bankfelügyelet fontosnak tartotta, hogy felügyeleti szinten is foglalkozzon a kérdéssel.

Ahhoz, hogy bemutassuk, miért tesz be a blockchain a bankoknak, előbb egy gyorstalpalón át kell vennünk, hogy miért is van egyelőre szükség rájuk. Egy bank fő tevékenységi köre, hogy betéteket gyűjt, melyekre kamatot fizet. A betéti kamat annak az ellenértéke, hogy egy személy vagy egy vállalat átmenetileg lemond a pénzéről és kölcsönadja azt egy banknak.

A bank, az így megszerzett pénzt továbbkölcsönzi, tehát hitelt nyújt belőle. A bank haszna abból származik, hogy a neki kölcsönadott pénzre kisebb kamatot fizet, mint amekkora kamatot kér azoktól, akiknek ő ad pénzt.

Elsőre tehát úgy tűnik, a bankok fő tevékenységi körét ki lehetne váltani azzal, hogy ahelyett, hogy a bankba vinné a pénzét valaki, kölcsönadja egy haverjának, aki majd valamennyi kamatot fizet érte. Ezt nem érdemes kipróbálni, még pedig azért nem, mert ha a becsületes barát nem adja vissza a pénzünket, akkor azt elvesztettük, alap esetben nem lesz senki, aki azt visszaadja nekünk. Ezzel szemben, ha a bank bukja el a pénzünket, tehát olyan embernek adja kölcsön, aki nem fizeti vissza, akkor az a bank problémája, a mi pénzünk, a kamatokkal együtt, biztonságban van.

Na persze a bankok nem vaktában szórják a pénzt, hanem megnézik, ki az, aki hitelképes. Ez az egyik nagy előnyük egy magánszemélyhez képest. Egy ügyfél életkora, lakóhelye, jövedelmi helyzete, munkahelye, átlagos közüzemi számláinak értéke és további változók alapján megpróbálják minősíteni a náluk jelentkező adósjelölteket, és csak annak adni pénzt, aki előreláthatóan vissza is akarja és vissza is tudja majd fizetni a kölcsönt.

Ha egy ügyfél mégsem tudja a megállapodott ütemezés szerint visszafizetni a kölcsönvett pénzt, akkor a bank persze nem a babérjain fog ülni, hanem megpróbálja minden lehetséges eszközzel behajtani betétesei pénzét.

Már a keretes példában is látszik, hogy a bankok egyik legnagyobb előnye azzal szemben, ha csak vaktában elkezdünk kölcsönadogatni pénzeket, a szakértelmük. Nagy tapasztalatuk van abban, hogy kinek, mekkora kamatért érdemes kölcsönadni pénzt, és ha valaki nem tudná az visszafizetni, hogyan lehet azt mégis visszaszerezni tőle.

Itt a pénz, hol a pénz

Másik előnyük, hogy átvehetnek és kezelhetnek pénzt. Tehát eleve nincs problémájuk abból, hogy miből adjanak kölcsön pénzt, hiszen azt ügyfeleik már eljuttatták hozzájuk.

Itt jön képbe a blockchain. Ha az internet helyett már egy blockchain alapú hálózat szőné be a mindennapjainkat, akkor egy számítógépes program is helyettesíteni tudná a bankok szerepét, tehát bankok helyett információs technológia (IT) cégeknek lennénk az ügyfelei.

Mivel minden egyes darab adat követhető lenne, az engedélyünkkel hiteles képet adhatnánk egy számítógépes algoritmus számára arról, hogy milyen az életstílusunk, hol dolgozunk és pontosan milyen az anyagi helyzetünk.

Még van néhány akadály

Ezen felül, mivel ott lehetne a gépünkön a vagyonunk, pénzt is adhatnánk így kölcsönbe. Elég lenne azt az adatmorzsát, amely az értéket képviseli, kölcsönadni a bankok szerepét betöltő IT cégeknek.

Ez jelenleg több dolog miatt nem lehetséges, de az egyik legfőbb probléma, hogy az internet egyik legnagyobb előnye, hogy a tartalmak viszonylag könnyen másolhatóak. Azaz, ha le szeretnénk tölteni egy zeneszámot az internetről, akkor amint kifizettük azt valamelyik webáruházban a bankkártyánkkal, már ott is van a zene a gépünkön. Az internethez csatlakozó gépek közül senki más nem értesül a tranzakcióról, csak azok, amelyeknek dolga van a vásárlással.

Ez az eseménysor, ha lefordítjuk az internet nélküli világ nyelvére, azt jelenti, hogy elmentünk egy boltba, és készpénzt adtunk cserébe azért, hogy egy CD-n magunkkal vihessünk egy adott albumból egy másolatot. 

Jól láthatjuk, hogy a példánkban egy azonosíthatatlan zenei másolatért fizettünk egy azonosítható dologgal, ami a sorszámmal ellátott bankjegy. Ezen bankjegy értékét egy bonyolult mechanizmus határozza meg, ám az egyik sarokköve a rendszernek az, hogy e konkrét bankjegy nem sokszorosítható, teljesen biztosak lehetünk abban, hogy az az ötezres, ami a pénztárcánkban lapul, csak nálunk található meg, és nincs ott senki másnak a zsebében.

Ahhoz, hogy pénzt tárolhassunk a számítógépünkön több körülménynek kell majd teljesülnie, de ezek közül az egyik legfontosabb az, hogy a pénzt felváltó adat egyedi legyen, tehát ne lehessen lemásolni.

A blockchain technológia segítségével mindez megvalósulhat. Az adatról teljes bizonyossággal állíthatjuk majd, hogy a miénk, és nem csak lemásoltuk valahonnan, a tranzakciók pedig teljes biztonsággal mehetnek majd végbe, pont úgy, ahogy a nyolcvannyolc bála gyapot is rendben cserélt gazdát nemrég, a cikk eleji példánkban.

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

Az egyik legjobb ajánlatot most a CIB Bank nyújtja, itt idén - 60 hónapos futamidőre - 38414 forintos kedvezményes törlesztővel kalkulálhatsz, míg 2021-től 40219 forintra ugrik a törlesztő. De nem marad el ettől a Raiffeisen Bank ajánlata sem, amely esetében, az 5,90 százalékos kedvezményes THM 7,96%-ra ugrik a THM-plafon megszűnése után. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Még nincs hozzászólás - Legyél te az első!
Ezt olvastad már?
×

A címlapról ajánljuk


Feliratkozom a hírlevélre!

 

NÉPSZERŰ
FRISS

Aldi

09.18-09.23
Országos

Auchan

09.18-09.23
Országos

Lidl

09.18-09.23
Országos

Spar

09.18-09.23
Országos

Interspar

09.18-09.23
Országos

Tesco

09.17-09.23
Országos

  Ajánlatunk

Öngondoskodás 2020

Befektetés, vagyon, megtakarítás

Portfolio Private Health Forum 2020

A koronavírus és a magánegészségügy

Budapest Economic Forum 2020

A magyar gazdasági csúcstalálkozó