2020. július 13. hétfő Jenő

Ide önti pénzét a lakosság: tudnak valamit?


Átalakulás figyelhető meg a lakossági megtakarításoknál; a bankbetét lassan "elveszti" vezető szerepét. Tuli Péterrel, az Aegon Alapkezelő befektetési szakértőjével arról beszélgettünk, milyen lehetősége van annak, aki nem elégszik meg ajelenleg igen alacsonyan mozgó betéti kamatokkal.

Pénzcentrum: Átalakulás figyelhető meg a lakossági megtakarításoknál; a bankbetét lassan "elveszti" vezető szerepét. Milyen megtakarításokba áramlott a lakosság pénze 2014-ben?

Tuli Péter: Év elején egyértelműen megindult a kiáramlás a bankbetétekből; a lakosság pedig két eszközosztályt talált meg: a lakossági államkötvényeket, illetve a befektetési alapokat. Ugyanakkor az is látszik, hogy már tavaly is sokkal jobban nőtt a befektetési alapok állománya, mint az állampapíroké. Az állampapírok esetében jövőre ráadásul jóval kisebb lesz az újra-befektetési hozam, mint a tavalyi év elején volt, ami várhatóan még inkább a befektetési alapok felé fordítja majd a lakosság figyelmét.

Pénzcentrum: A bankbetétekből történő kiáramlás - amely egyértelműen összefügg az MNB kamatpolitikájával - csak egy átmeneti időszak lesz, vagy egy hosszú távú strukturális változás?

Tuli Péter: Egyelőre úgy néz ki, semmi oka nincs annak, hogy magasabb legyen a hozamkörnyezet, vagy kamatemelés legyen. Nincs infláció - ez nemcsak magyar jelenség, az egész világon nincs -, sőt Európában inkább deflációs veszélyek vannak. Az látszik, hogy az alacsony infláció és a kamatpálya durván együtt mozog: ahogy csökkent az infláció, úgy csökkent az alapkamat, ezzel együtt a betétek kamata is. Ha ez nem változik, akkor két lehetősége van a lakossági megtakarítóknak: vagy lemondanak a nominális kamatról, vagy nagyobb kockázatot vállalnak. Mivel a bankbetétekben és állampapírokban nem nagyon lehet magas kockázatot vállalni, így nagy valószínűséggel a befektetési alapok, illetve a részvénypiac felé tolódik majd a megtakarítások összetétele.

Pénzcentrum: Egy átlag embernek többnyire ismeretlen a befektetési alapok világa. Mégis miért rakja ebbe valaki a megtakarításait?

Tuli Péter: A konzervatívabb abszolút hozamú alapok - amelyek már évek óta mennek - stratégiája úgy lett kialakítva, hogy nem értek el negatív hozamot az elmúlt időszakban. Többnyire olyan kockázatkezeléssel dolgoznak, olyan veszteség-tűréshatárokkal, hogy ez nem nagyon fordulhat elő. Tehát nagyon alacsony pluszkockázattal is jelentősebb addicionális hozamot lehet velük elérni. Ez pedig, a bankbetétek jelenleg tapasztalható alacsony hozamához képest mindenképp vonzó lehet a megtakarítani vágyóknak.

Pénzcentrum: A statisztikák is ezt mutatják; egyre nagyobb az érdeklődés a befektetési alapok iránt. Az abszolút hozamú alapok mellett milyen alapok mentek leginkább az elmúlt időszakban?

Tuli Péter: Továbbra is jelentős a pénzpiaci likvid alapokban lévő pénzek állománya, amelyek nem igazán tudnak már reálhozamot meghaladó teljesítményt mutatni a jegybanki alapkamat ilyen alacsony volta miatt. Ezen kívül a tőkevédett alapokba is jelentős a beáramlás, és a vegyes alapok állománya szintén dinamikusan nő. Ráadásul megkezdődött a növekedés az ingatlanalapokban is, valamint az abszolút hozamú alapokat is egyre többen keresik.

Pénzcentrum: A jövőben tehát egyre nagyobb kockázatot kell vállalni ahhoz, hogy magasabb hozamot érhessünk el. Egy laikusnak az alapok világa olyan, mint egy szupermarket. Mégis mi alapján érdemes választani; milyen kockázati tényezőkről beszélhetünk?

Tuli Péter: Amikor valaki befektet egy alapba, meg kell nézni a kockázatát. Ezt egységesen egy 7-es skálán szokták mérni, az 1-es a legbiztonságosabb, a 7-es pedig a legkockázatosabb. Az 1-es szintnek nagyjából a bankbetétek felelnek meg, míg a legfelső szinten az Aegon Alapkezelő által kezelt alapok közül például az orosz vagy török részvényalap helyezkedik el. Az abszolút hozamú alapok pedig általában a kettő között mozognak, eddig jellemzően 3-4 körüli kategóriába estek. Most, hogy egyre nagyobb igény van a magasabb kockázatú alapokra, bejöttek az 5-ös kockázati szintű alapok, de ezeknek még mindig jóval alacsonyabb a kockázati szintjük, mint a tiszta részvényalapoké. Az a lényeg, hogy aki befektet, már a kezdetekkor döntse el, mi az a kockázati szint, amit el tud fogadni, milyen időtávon akar befektetni, és ez megegyezik-e az alap befektetési időtávjával és kockázatával.

Pénzcentrum: Tehát nagyobb a kockázat, de magasabb is a hozam. A bankbetétek 1-2 százalék körüli átlagos kamataihoz képest milyen hozamok érhetők el jelenleg egy befektetési alapban?

Tuli Péter: Magyarországon teljesen érthető, hogy nem részvénybe áramlott a pénz, mert az elmúlt 20 évben kötvényen is el lehetett érni átlagosan majdnem két számjegyű hozamot. Teljesen felesleges lett volna magas kockázatot vállalni, ha így is el lehetett érni 10-12 százalékot, vagy egy bankbetéttel 7-8 százalékot. Most ez a helyzet megváltozott, az embereknek el kell fogadniuk, hogy bankbetéttel jó esetben 1-2 százalékot tudnak elérni, egy kötvényalappal pedig a mostani szinten maximum 3-4 százalékot. Bár a kockázatmentes része megváltozott az abszolút hozamú alapoknak is, de így is 5-7 százalékos hozamot el lehet még érni velük. Nagyobb kockázati szint esetén akár többet is.

Pénzcentrum: Sokan azért maradnak távol a befektetési alapoktól, mert azt hiszik, milliók kellenek az induláshoz. Mennyi pénzzel érdemes elkezdeni?

Tuli Péter: Annak nincs jelentősége, hogy mekkora a vagyon. Az a lényeg, hogy ez mekkora részét teszi ki az ügyfél összvagyonának, mennyire hiányzik, ha ezt elveszíti, vagy átmenetileg csökken. Mindegy, hogy 100 ezer vagy 1 millió forintot oszt több részre, az a lényeg, hogy portfólióban gondolkodjon. Ha csak 100 ezer forintja van, akkor is kialakíthat magának egy olyan befektetést, ami passzol az ő időtávjához, kockázatviselési hajlandóságához és vagyoni helyzetéhez. Minimális szint nincs, mindenkinek a saját megtakarításait kell nézni a teljes vagyonához képest. 100 ezer forintos megtakarítást is be lehet úgy osztatni, hogy jól hozzon, amennyiben a költségeket is alacsonyan tudjuk tartani.

Pénzcentrum: Milyen időtávban érdemes gondolkodni?

Tuli Péter: Minden befektetési alapnál van egy minimálisan javallott befektetési időtáv, legyen ez mondjuk 3 év, de ez természetesen nem azt jelenti, hogy benne kell tartani a pénzünket 3 évig, hanem napi szintű árfolyamjegyzés van. Ha jól alakulnak az árfolyamok, akkor az ügyfél nyugodtan kiveheti a pénzét előbb, vagy ha szüksége van rá, mert megszorult, akkor is visszaválthatja. Vannak ún. forgalmazási napok, és ezekre van napi árfolyamjegyzés hasonlóan, mint egy tőzsdei részvénynél. Az ajánlott időtáv inkább arra vonatkozik, hogy ha egy ajánlott időtáv 3-5 év, akkor lehetnek benne olyan rövidebb időszakok, amikor negatív a befektetés hozama. Viszont, ha mondjuk 5 év az ajánlott befektetési idő, és valaki ezen 5 évig tartja is befektetését, akkor nagy valószínűséggel - de persze nem biztosan - egy átlagos ötéves periódusban, akárhol szállt be, pozitív hozamot fog elérni. Igazából inkább erre kell figyelni, a likviditás szempontjából ez ugyanolyan likvid, mint egy bankbetét.

Pénzcentrum: Egy háziasszony például hogyan induljon el?

Tuli Péter: Mint azt korábban tárgyaltuk, elsősorban tisztázza magában, milyen időtávra szeretne befektetni és mekkora kockázatot hajlandó elvállalni. Ezután esetleg olvasson utána az interneten, menjen be a bankjához, ahol a számláját vezetik, kérdezze meg ott is, hogy mik a lehetőségek. Vagy vannak olyan alapkezelők, ahol lehet online számlát nyitni, és semmi számlavezetési díjat nem számolnak fel, online tudják intézni a pénzügyeiket.

Pénzcentrum: Az ügyfélnek kell foglalkozni a választott portfóliójával, vagy meg van bízva ezzel valaki?

Tuli Péter: Neki olyan döntést kell hoznia, hogy melyik befektetési alapba teszi a pénzét, de utána nem kell foglalkoznia a befektetések menedzselésével, ezt intézi az alapkezelő, vagy a portfóliómenedzser. Minden alapkezelő próbál segíteni: tájékozódási pontként rendelkezésre állnak ún. mintaportfóliók, de az ügyfél egyedi igényei, pénzügyi tudása alapján is össze lehet állítani a befektetést.

Pénzcentrum: Ezek a kész csomagok, ún. mintaportfóliók milyen hozamot tudnak termelni?

Tuli Péter: Az átlagos lekötött bankbetétek kondíciója 12 hónapra 1,5 százalék körül mozog, ehhez képest magasabb hozamokat tudnak elérni, bőven reálhozamot tudnak termelni. Az, hogy ez mennyi, nyilván erősen függ a kockázati szinttől. Érdemes viszont az abszolút hozamú alapok és a vegyes alapok oldaláról is megvizsgálni a kérdést. Az abszolút hozamú alapoknál általában úgy alakult ki a magyar rendszer, hogy senki nem akart nagy kockázatot vállalni, ezért minden ilyen alap befektetési politikája úgy lett kialakítva, hogy a bankbetéteket verje x százalékponttal - egy konzervatív alap esetében 2-3, egy kockázatosabb alap esetében 4-5 vagy akár 7-8 százalékponttal. A vegyes alapokról ma még nincs akkora tapasztalat a magyar piacon, ezek most kezdenek el megjelenni. Ez is annak a következménye, hogy az abszolút hozamú alapok ugyan a bankbetéteknél többet hoznak, de lehet, hogy nominálisan ez kevés. Azoknak az ügyfeleknek, akiknek ez kevés, magasabb kockázatot kell vállalniuk, és egy vegyes alappal úgy vállalhatnak magasabb kockázatot, hogy nem nekik kell folyamatosan azzal foglalkozni, hogy éppen mibe érdemes fektetni, hanem az alapkezelő teszi ezt meg helyettük.

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

A koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásainak csökkentése érdekében a kormány 2020. március 19-től - többek között - maximalizálta a fogyasztási hitelek teljes hiteldíj mutatóját (THM). Érdemes azonban körültekintően választani, mivel a kedvezményes személyi kölcsön kamata a legtöbb banknál 2021-től megváltozik, és az új, jellemzően magasabb kamatszint miatt megugrik a törlesztőrészlet is. Ha például 2 millió forintra lenne szükséged, akkor az egyik legjobb ajánlatot most a CIB Bank nyújtja, itt 60 hónapos futamidővel a kedvezményes időszakban 38414 forintos törlesztőre, míg 2021-től 40219 forintos törlesztőre számíthatsz. De nem marad el ettől a Raiffeisen Bank ajánlata sem, amely esetében, szintén 60 hónapos futamidő esetén, az 5,90 százalékos kedvezményes THM 7,96%-ra ugrik a THM-plafon megszűnése után. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Még nincs hozzászólás - Legyél te az első!
Ezt olvastad már?
×

A címlapról ajánljuk


Feliratkozom a hírlevélre!

 

NÉPSZERŰ
FRISS