Hiába irtották a járvány alatt: még mindig rekordsok kápé van a magyaroknál

Pénzcentrum2020. július 29. 05:46

Ismét rekord dőlt meg júniusban: 6965 milliárd forintra nőtt a forgalomban lévő készpénz mennyisége az MNB legfrissebb adatai szerint. Annak ellenére növekszik a lakosságnál lévő felhalmozott készpénz, hogy a bankok, pénzügyi szervezetek már jó ideje próbálják kiszorítani a használatból. A járvány csúcsidőszakában különösen ajánlott volt kerülni a készpénz-használatot, azonban úgy fest, mégsem tudnak lemondani a magyar emberek arról, hogy kápéban tartsák maguknál a pénzüket. Ez viszont nem egyszerűen "szokás kérdése", sokkal több van ezek mögött az adatok mögött: nagyobb baj lehet a magyar lakosság anyagi helyzetével, mint eddig gondoltuk. A Pénzcentrum most utána járt az igazi okoknak.

Mindössze egy hónap alatt 74 milliárd forinttal nőtt a forgalomban lévő készpénzállomány - ez 3,7 milliónyi húszezres bankót jelent -, így a teljes állomány már eléri a 6965 milliárdot. Ez nem csak ránézésre tűnik soknak, hanem valóban rekordmennyiségű kápé. Ilyen ütemben július végére 7 ezer milliárd - azaz 7 billió - forint felett lehetünk.

Egy év alatt pedig 753 milliárd forinttal nőtt az állomány, ami megintcsak tetemes mennyiség. Bár a szuperállampapírt (MÁP+) - többek között - éppen amiatt vezették be, hogy csökkentsék a lakosságnál lévő készpénzállományt, azonban a friss júniusi jegybanki adatokból az derül ki, hogy 2019-ről 2020-ra nagyobb volt a párnacihában tartott készpénz mennyiségének növekedése, mint a szuperállampapír bevezetése előtt, egy évvel korábban ugyanis 554 milliárd forintos volt "csak" a növekedés.

Mindez úgy történt, hogy nem is az állampapír volt az egyetlen eszköz, amelyek a készpénz elleni szélmalomharcban bevetettek. Az MNB viszont nagy reményeket fűzött a MÁP-hoz, amely részben be is váltotta ezeket, hiszen hihetetlenül sikeres lett az új lakossági állampapír (tavaly a lakosságni megtakarítások csaknem háromszorosát csatornázták át ide a tervezett célszámnál), de a készpénz mennyisége egyre csak emelkedik és emelkedik.

A járvány sem segített...

Bizonyára mindenki emlékszik még, hogy a járvány kezdetén nagy figyelem irányult az olyan potenciálisan vírust hordozó eszközökre, tárgyakra - mint a villamoson a kapaszkodó, a mobiltelefon, vagy a villanykapcsolók - amelyet gyakran használunk. Köztük volt a készpénz is. A járvány alatt sokféle intézkedés született, és edukatív üzenetekkel is próbálták a lakosságot rávenni, hogy ha tehetik, ne fizessenek kápéval, kerüljék minden esetben - hogy csökkentsék a fertőzésveszélyt.

Például március végén a legtöbb bank, terminál átállt a 15 ezer forintos kártyalimitre, míg korábban 5 ezer forint feletti vásárlás esetén kellett beütni a PIN-kódot. Ezzel elsősorban azt akarták elősegíteni, hogy a kártyás fizetés esetén a PIN-kód beütésének okén se kelljen olyan gyakran megérinteni a terminálok gombjait - viszont bármely intézkedés, amely a kártyahasználatra ösztönöz - mivel biztonságosabb fertőzésveszély szempontjából, elvileg a készpénzes fizetést szorítja ki. Elvileg.

Viszont ahelyett, hogy a lakosság szépen elkerülte volna a készpénzt az ajánlások szerint, pont márciusban volt idén a legnagyobb növekedés havi szinten: egy hónap alatt 228 milliárd forinttal nőtt a forgalomban lévő készpénz mennyisége. Ebben nyilvánvalóan nagy szerepe volt a járvány melelőzése érdekében bevezetett korlátozásoknak - az ilyen jellegű krízisek esetén mindig megugrik a készpénz-felvétel. A kézzel fogható pénz még mindig nagyobb biztonságot jelent az emberek számára.

Csakhogy a probléma ott van, hogy a készpénz mennyiség nem csökkent vissza, hanem csak tovább nőtt. Amíg a felhalmozott toalettpapír, konzerv, liszttartalékok azért nyár elejére már kopni kezdtek, a felhalmozott készpénz mennyisége lassabban, de tovább nőtt. Áprilisban 44 milliárs, májusban 39 milliárd, júniusban pedig ismét magasabb 74 milliárd forintos összeggel.

Mi lesz veled MÁP Plusz?

Gondolhatnánk, hogy az emberek a krízisre, válságra reagálva még mindig inkább megtakarítanak, amelynek még mindig az egyik legelterjedtebb formája az otthon tartott készpénz. Viszont a járvány alatt az - éppen a készpénz visszaszorítására kitalált - állampapír iránt megcsappant a kereslet. Ezt azzal is magyarázzák, hogy talán a hosszabb távú megtakarítási kedv még nem tért vissza teljesen, hiába oldották fel a korlátozásokat. Erre is lehet következtetni abból, hogy sokan készpénzben és bankszámlán tartják pénzüket, másrészt az utóbbi hónapok részvénypiaci felfutása sokakat arra sarkalhatott, hogy inkább részvényekben keresse a szerencséjét.

Egyelőre úgy tűnik, hogy a veszélyhelyzet megszüntetése nem hozta meg a lakosság kedvét ahhoz, hogy ismét úgy vegyék a szuperállampapírt, mint koronavírus idején a lisztet. A legfrissebb statisztikák szerint egyre csökken az az összeg, ami friss megtakarításként érkezik az állampapírpiacra, és ha van is állománynövekedés, azt javarészt a lejáró állampapírok újrabefektetése adja.

Sokkal mélyebben van a probléma, mint gondoljuk

Nem a szuperállampapír volt az egyetlen készpénzgyilkos csodafegyver, amelytől azt reméltük, visszaszorulhat általa a készpénz: az azonnali utalások bevezetése, a különböző mobiltárca applikációk, az online bankkártyás fizetési lehetőség terjedése, az online vásárolható busz és vonatjegyek népszerűbbé válása, a készpénzmentes fesztiválok, vagy a templomperselyt leváltó terminál stb. mind-mind együtt elősegíthetnék, hogy egyre kevesebb készpénz legyen forgalomban. Mégis úgy tűnik az elmúlt évtizedben Magyarországon egyszerre zajlott mind a forgalomban lévő készpénzállomány ugrásszerű növekedése, mind pedig az elektronikus fizetési megoldások gyors térnyerése.

Mégis hogyan lehet, hogy egyre könnyebb lenne megszabadulni végre a készpénztől, amely ráadásul - mint az újfent hangsúlyozva lett hála a járványnak - potenciális kórokozótelep, macerás, és ellopni is könnyebb, mint a virtuális pénzt, mégis egyre több és több van a lakosságnál. Ezt azzal csak részben lehet megmagyarázni, hogy ragaszkodnának az emberek a "régi szokásokhoz", "maradiak", "nem haladnak a korral", stb.

Bánkszámlát nyitnál kevés költséggel? Mutatjuk a legjobb ajánlatokat!

Tény, felmérések is bizonyítják, hogy a legtöbben még mindig napi szinten használnak készpénzt, viszont itt most nem csak a vásárlásra használt, úgynevezett tranzakciós célú készpénzhasználatról van szó, mert azt igenes visszaszorították már valamennyire a különböző alternatívák. A járvány alatt főként sokat lehetett arról olvasni, hogy mennyire megcsappant a készpénzhasználat. Sokkal inkább a megtakarítási célú készpénz felhalmozással van a gond - ez növeli tetemesen hónapról hónapra a lakosságnál lévő kápé mennyiségét.

NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!

Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)

Ha belegondolunk, ez azt jelentené, hogy májusról júniusra nagyjából minden 30 és 65 év közötti dolgozó magyar lakos eldugott otthon 20 ezer forintot a kisfiókba, a titkos dobozba, a szőnyeg alá, vagy a tálaló szekrény polcát fedő papírterítő alá betömködve amolyan biztonsági tartalékként. Viszont mind tudjuk, hogy a valóság egy kicsit más. Magyarországon a GDP-arányos készpénzállomány is számottevően, 6 év alatt több mint másfélszeresére nőtt:

Tehát nem lehet csupán az a megoldás, hogy a lakosságnak van miből megtakarítania, és egyszerűen a legtöbben úgy döntenek, hogy részvények, szuperállampapír, bankbetétek, stb. helyett inkább a párnacihában tartja a pénzét. A magyar GDP-arányos készpénzállomány euró-pai összehasonlításban magasnak mondható, a különbség azonban sem a környező országokhoz, sem az eurozónához viszonyítva nem kirívó mértékű. Végső Tamás tanulmánya szerint a világszinten összesített GDP-arányos kész-pénzmennyiség mutató 2011 óta folyamatosan emelkedik, jelenlegi becsült értéke megközelítőleg 10 százalék. Az Európára vonatkozó összesített érték ennél csak kevéssel alacsonyabb, 9 százalék körüli, és szintén folyamatos növekedés jellemzi.

Találd meg a legjobb bankszámla ajánlatot a Pénzcentrum kalkulátorával!

Az MNB frissen publikált versenyképességi jelentése is azt támasztja alá: a magyar készpénzállomány nemzetközi összevetésben magas. Az írják, hogy

a válság utáni alacsony inflációs és hozamkörnyezetben a legtöbb országban megemelkedett a likvid eszközök nép-szerűsége, így a GDP-arányos-készpénzállomány emelkedése általános jelenség volt.

Ugyanakkor viszont azt is megállapították: nemzetközi adatok alapján a teljes lakosság tekintetében lemaradás érzékelhető a bankszámlával rendelkezők arányában, de egyes sérülékenyebb csoportokban még nagyobb mértékű hátrány mutatkozik. Ráadásul azok a lépések, amelyek a készpénzhasználat kiszorítása érdekében hoznak, csak növelhetik ezt a hátrányt:

Az elektronikus csatornák előtérbe helyezése és a készpénzmentesítés egyrészről segíthetik a pénzügyi bevonódást, ugyanakkor növelhetik is a sérülékeny, hagyományos bankolást preferáló személyek elszigetelődését. A számlával nem rendelkezők körében a pénzügyi intézményektől való távolmaradás okai között visszatérő a szolgáltatások magas árazása, illetve a megtakarítások és a bizalom hiánya

- írták a friss jelentésben. Tehát egyrészről magyarázható a megtakarítási célú készpénzfelhalmozás azzal, hogy ez gazdasági válságokat követően egy természetes folyamat, amely globális szinten is megjelenik, állhat a hátterében bizonyos fokú bizalmatlanság is - gondolunk itt például a brókerbotrányok miatt megrendült bizalomra a más jellegű befektetések, illetve általában a pénzintézetek felé.

Viszont nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a banki szolgáltatások köréből bizonyos csoportok anyagi helyzetük révén alapvetően ki vannak szorítva, és ez annak hatására csak súlyosbodhat, hogy egyre inkább próbálják leszoktatni a készpénzhasználatról a lakosságot.

A Világbank felmérte, miért nem használják az egyes országokban a banki szolgáltatásokat a lakosok. Az eredmények alapján Magyarország az EU átlagától csak a "Más-családtagnak van számlája" válaszban nem marad el, a "Szolgáltatások magas-árazásában" és a "Bizalom hiányában" ugyanakkor magasan meghaladja a többi-visegrádi és uniós tagország átlagát.

Ez megerősíti az MNB korábbi megállapítása is a nemzetközi összehasonlításban is magas magyar banki díjakról. Tehát van egy jelentős rétege a magyar lakosságnak, amely nem is engedheti meg magának, hogy igénybe vegyen banki alapszolgáltatásokat, így kénytelen készpénzben tartani a megtakarítását is.

Ezen nagyban javíthatna a banki csomagárazás bevezetése is, amely a banki díjak nagyobb fokú átláthatósága révén erősítené a piaci versenyt

- vonta le a következtetést az MNB, azonban a kitöltők 49 százaléka által-megjelölt "Megtakarítások hiánya" a bankszektoron túlmutató problémákra mutat rá, melyeken egyrészt a kiszoruló és sérülékeny társadalmi csoportok felzárkóztatása, valamint ezen csoportokra irányuló, megtakarításokat ösztönző programok segíthetnek - írják. Tehát amíg ezen társadalmi réteg számára nincsen jobb - vagyis megfizethető és megbízható - alternatíva, mint a készpénz, addig hiába is várjuk, hogy végleg megszabudhatunk a papírpénztől és forintérméktől.

Vesd össze itt, melyik a számodra legmegfelelőbb bankszámla!

A készpénzállomány növekedése a járvány hatására szintén nem állt meg, és nem is fog, pusztán attól, hogy elterjedtebbé válik a bankkártyás fizetés, az AFR használata, vagy más innovatív megoldások. Amíg a kiszoruló társadalmi rétegek számára nem nyújtanak a pénzintézetek megoldást, addig egyre több pénz landol a fiók alján, kerül a nagyszoba szőnyeg alá, ahelyett, hogy egy bankszámlán várakozna, vagy valamilyen befektetés útján kamatozna.

Címkék:
mnb, készpénz, megtakarítás, vonatjegy, papírpénz, állomány, lakossági állampapír, probléma, szuperállampapír, tranzakciós díj, azonnali utalás, euró bevezetése, használt mobiltelefon, gazdasági válságok, régi papírpénz,