2021. január 20. szerda Fábián, Sebestyén

Elfogadták! Így örökölhetsz jövőre: Te mit kapsz a hagyatékból?

  • Pénzcentrum.hu
  • 2013. február 12. kedd 13:21

Jócskán módosulnak az öröklési szabályok az Országgyűlés által tegnap elfogadott új Polgári törvénykönyv szerint, amely 2014. március 15-től lép hatályba. A legnagyobb változás az özvegyeket érinti, mivel megszűnik a vagyon egészére kiterjedő holtig vagy a következő házasságkötésig tartó haszonélvezeti joguk. Új elemként jelenik meg, hogy a házastárs vagy élettárs mellett a szülők is örökölhetnek elhunyt gyermekük után.


Az új kódex is leszögezi, hogy örökölni végintézkedés alapján vagy törvény szerint lehet. Ha az örökhagyó után végintézkedés maradt, az öröklés rendjét ez határozza meg. Végrendelkezni kizárólag személyesen lehet, aminek formája közjegyző előtt tett közvégrendelet, írásbeli magánvégrendelet vagy akár szóbeli végrendelet is lehet. Az írásbeli magánvégrendelet tanúk nélkül hiteles, ha azt a végrendelkező elejétől a végéig saját kezűleg írta és aláírta, több lap esetén minden lapot sorszámozott. Ha mással irattatja, akkor két tanú együttes jelenléte mellett kell aláírnia, vagy közjegyzőnél - végrendeletként feltüntetve - kell letétbe helyeznie.

Szóbeli végrendeletet az tehet, aki életét fenyegető olyan rendkívüli helyzetben van, amely nem teszi lehetővé, hogy írásban végrendelkezzen. Nem elég egy embernek elmondani, hogy mit szeretne a végrendelkező, két tanú együttes jelenlétében kell a tanúk által értett nyelven kinyilvánítani az akaratot. 

Ha nincs végrendelet

Az előírásoknak megfelelő végrendelet hiányában a törvényes öröklés szabályait kell alkalmazni, amelyeket jelentősen átszabott a parlament kétharmados többsége az új Polgári törvénykönyv elfogadásával.

Nem változik az az alapszabály, hogy a törvényes örökös elsősorban az örökhagyó gyermeke, több gyermek egyenlő részben örököl. Az öröklésből kiesett gyermek vagy távolabbi leszármazó helyén egymás közt egyenlő részekben a kiesett gyermekei örökölnek.

Alaposan módosulnak ugyanakkor a házastársak öröklésére vonatkozó rendelkezések. A jelenlegi szabályok szerint az özvegy akkor örököl, ha az elhunytnak nincs gyermeke. Leszármazó örökösök esetén viszont haszonélvezeti joga van minden olyan vagyon felett, amelyet egyébként nem ő örököl.

A hatályos törvény értelmében az özvegyet mindaddig megilleti a haszonélvezeti jog, amíg új házasságot nem köt, vagy új bejegyzett élettársi kapcsolatot nem létesít. A leszármazók ugyan kérhetik a haszonélvezet korlátozását, amit azonban alaposan meg kell indokolni, és csak olyan mértékben kérhető, hogy a korlátozott haszonélvezet a házastárs vagy a bejegyzett élettárs szükségleteit biztosítsa, figyelembe véve az általa örökölt vagyontárgyakat, valamint saját vagyonát és munkájának eredményét is. Tizenöt évi házasság vagy bejegyzett élettársi kapcsolat után a szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgyakra sem tarthatnak igényt az örökösök.

Időközben jelentősen megváltoztak a viszonyok

Az új Ptk. előterjesztői szerint a hagyatékok összetételének átalakulásában, a család szerkezetében bekövetkezett változások indokolttá teszik a házastársak öröklésére vonatkozó szabályok felülvizsgálatát. Manapság a hagyatékokban egyre jelentősebb szerepet játszanak az olyan vagyontárgyak (egyebek között készpénz, bankbetét, üzletrész, értékpapír), amelyek esetében konfliktusokat szül, ha azokkal - az özvegyi haszonélvezeti jog miatt - nem rendelkezhetnek szabadon az örökösök. Emellett egyre gyakrabban találhatók a hagyatékokban olyan ingó dolgok, amelyek a haszonélvezet során viszonylag hamar elhasználódnak, és a haszonélvezet megszűnése után már nem jelentenek értéket az örökös számára - indokolja a törvénymódosítást a kormány.

A családi viszonyokban bekövetkezett egyes változások is a haszonélvezeti jog öröklése ellen szólnak. Gyakoribbá váltak ugyanis az olyan családok, amelyekben az örökhagyó korábbi kapcsolatából született gyermekeinek és újabb házastársának érdekei ütköznek. Sok esetben az özvegy hasonló korú vagy akár fiatalabb is a gyermeknél, a közöttük lévő konfliktusok hosszú ideig elhúzódnak. Sőt, az is előfordul, hogy a gyermek nem is éli túl a haszonélvezeti örököst. Azt is figyelembe kell venni, hogy adott esetben hitel felvételekor a haszonélvezeti joggal terhelt tulajdon erősen csökkent értékű biztosítéknak számít.

Haszonélvezeti jog csak a közösen lakott lakásra és berendezésére

A törvénymódosítási javaslat szerint a jövőben a házastársak csak az örökhagyóval közösen lakott lakásra, valamint a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakra, nem pedig az egész hagyatékra kapnak haszonélvezeti jogot. Cserébe azonban a hagyaték többi részéből állagörökösként egy gyermekrésznek megfelelő hányadot örököl. A túlélő házastárs így a megszokott környezetében maradhat, és valamennyi örökös - közöttük immáron az özvegy is - szabadon rendelkezhet az őt megillető vagyonrész felett.

Mindemellett megszűnik az a korlátozás, hogy az özvegy haszonélvezeti joga addig áll fenn, ameddig új házasságot nem köt, vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot nem létesít. Vagyis a korábban közösen lakott lakás és annak berendezési, felszerelési tárgyai esetében holtáig élvezheti ezt a jogát, amit a korábbi szabályozással ellentétben egyáltalán nem korlátozhatnak majd a leszármazók. A jövőben is csak a házastárs kérheti a haszonélvezeti jogának megváltását, ahogy azt a hatályos törvény is szabályozza a lakás és annak berendezési, felszerelési tárgyai esetében. Az örökösök viszont abban is megállapodhatnak, hogy a házastárs az állagörökség, vagyis a vagyonnak a gyermekekével azonos értékű részének öröklése helyett az egész hagyatékra kiterjedő, holtig tartó haszonélvezeti jogot kapjon.

Kimaradt a törvényből az az eredeti javaslatban még szereplő rendelkezés, miszerint a huzamosabb ideje az elhunyttal együtt élő élettársak használati jogot örökölhettek volna a közösen lakott lakásra, illetve annak berendezési és felszerelési tárgyaira.

Új elem: a szülők is örökölnek az özvegy mellett

A jelenleg hatályos szabályok szerint, ha az elhunytnak nincs gyermeke, akkor az egész hagyatékot a házastársa vagy a bejegyzett élettársa örökli. A jövőben viszont ez már csak akkor lehetséges, ha az elhunyt szülei már nem élnek. Gyermekek híján csak a közösen lakott lakást, illetve annak berendezési, felszerelési tárgyait örökli meg a házastárs, vagy a bejegyzett élettárs. Az azon felüli hagyatéknak viszont csak a fele illeti meg, a másik felét az elhunyt szülei öröklik fejenként egyenlő arányban. Ha csak az egyik szülő él, akkor a kiesett szülőre eső részen a másik szülő és az örökhagyó házastársa osztozik.

Jelenleg a szülők csak leszármazók, házastárs, illetve bejegyzett élettárs hiányában örökölnek. A kormány egyrészt azzal indokolja a törvénymódosítást, hogy az idős szülők sok esetben eltartójukat is elveszítik gyermekük halálával. Másrészt a mai viszonyok között a szülő gyakran jelentősen hozzájárul gyermeke vagyonának gyarapodásához, amit nem minden esetben tekintenek ági vagyonnak a hagyaték elosztásában.

A törvény szerint továbbra is a szülő örökli azokat a vagyontárgyakat, amelyeket tőle vagy valamelyik felmenőjétől kapott vagy örökölt a gyermeke. Továbbra sem terjed ki az öröklés arra az ági vagyontárgyra, amely már nincs meg. Jelentős változás ugyanakkor, hogy arra viszont igényt tarthatnak a szülők, ami a korábban ajándékozott vagyontárgy helyébe lépett, vagy amit annak eladásából vásárolt a gyermekük. A jövőben is a szülőknek kell bizonyítaniuk a vagyontárgy ági jellegét, vagyis azt, hogy tőlük vagy felmenőjüktől származik.

Kizárhatók a rossz szülők és a gondoskodást elmulasztó gyermekek is a törvényes öröklésből

Szakértők szerint a szülői öröklés ugyanúgy vitára adhat okot, mint jelenleg az elhunyt gyermekeinél fiatalabb házastársak korlátlan haszonélvezeti joga. A törvénymódosítás révén ugyanis azok a szülők is örökséghez jutnak, akik adott esetben egyáltalán nem gondoskodtak a gyermekükről.

Erre az esetre is megoldást kínál a végrendelet. Az örökhagyó ugyanis bárkit kizárhat a törvényes öröklésből, és még csak meg sem kell indokolnia, hogy miért tette. Tudni kell azonban, hogy kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát és szülőjét, ha az öröklés megnyílásakor az örökhagyó törvényes örököse vagy végintézkedés hiányában az lenne.

A kötelesrész alapja a hagyaték tiszta értéke, valamint az örökhagyó által élők között bárkinek juttatott ingyenes adományok juttatáskori tiszta értéke. A kötelesrészre jogosultat annak harmada illeti meg, ami neki — a kötelesrész alapja szerint számítva — mint törvényes örökösnek jutna. A kötelesrészből is ki lehet tagadni a törvényes örökösöket például abban az esetben, ha az öröklésre érdemtelenek lennének, bűncselekményt követtek el az örökhagyóval, illetve rokonaival, házastársával vagy élettársával szemben, de akkor is, ha erkölcstelen életmódot folytattak, vagy a tőle elvárható segítséget nem nyújtotta, amikor az örökhagyónak szüksége lett volna rá.

 

TÍZEZREKET SPÓROLHATSZ BANKVÁLTÁSSAL!

A bankszámla mindennapi életünk része. A munkabér, nyugdíj, ösztöndíj jellemzően bankszámlára érkezik. Segítségével kényelmesen intézhetjük a pénzügyeinket, akár otthonról is. Ahhoz azonban, hogy bankszámlád valóban azt nyújtsa, amire szükséged van, körültekintően kell választanod. Mielőtt kiválasztanád bankszámládat, nézz szét a Pénzcentrum megújult bankszámla kereső kalkulátorában! Állítsd be a személyes preferenciáidat, és versenyeztesd a pénzügyi szolgáltatókat, hiszen a megalapozott döntés a Te érdeked! Egy testre szabott bankszámlával a költségeken is rengeteget spórolhatsz! (x)

Hozzászólások száma: 3 - Hozzászólok a fórumhoz
Ezt olvastad már?
×

A címlapról ajánljuk


Feliratkozom a hírlevélre!

 

NÉPSZERŰ
FRISS


Private Investor Day 2021

Mibe fektessünk 2021-ben? Tippek, elemzések, befektetési ötletek profiktól, Neked