Életre szóló adómentesség? Nem lehetetlen, de nem is könnyű

Életük végéig szja-mentességet élvezhetnek a négy gyermeket nevelő anyák a most megjelent törvényjavaslat szerint. Azonban vannak kivételek, és a kedvezményt a módosítás alapján nem vehetik igénybe megözvegyült vagy egyedülálló, sok gyermeket nevelő apák sem. 

A személyi jövedelemadóról szóló törvénymódosítási javaslat "élethosszig tartó személyijövedelemadó-mentességet biztosít a legalább négy gyermeket szült vagy örökbe fogadott, és azokat saját háztartásában nevelő vagy felnevelt édesanyák számára a munkával szerzett jövedelmeik tekintetében". A javasolt módosítás azok a nők élhetnek a kedvezménnyel, akik legalább négy gyermek után jogosultak családi pótlékra, vagy ha már nem jogosultak, legalább 12 éven át azok voltak. A gyermeküket elveszítő nőket nem zárja a ki a javaslat, viszont az, aki a legalább négy gyermek közül egyet is csak 16 éves korától nevel, már nem jogosult a kedvezményre. A mentesség csak a 2020. január 1-jétől megszerzett bevételre vonatkozhat, visszamenőleg nem érvényesíthető. 

A kedvezmény úgy érvényesül, írja a hvg.hu, hogy az összevont adóalapból levonják a munkabért (ideértve a közfoglalkoztatási bért) és az önálló tevékenységből, szerződés alapján, őstermelésből szerzett jövedelmek nagy részét. A vállalkozóknál csak az osztalékalapba tartozó jövedelem nem számít bele, tehát lényegében csak a nem munkából származó, tehát a tőkejövedelmek, kiadott ingatlanért kapott bérleti díjak és hasonlók után kell majd szja-t fizetni.

A tervezet szerint "a kedvezményre való jogosultság annak a hónapnak az első napján nyílik meg, amely hónap bármely napján a magánszemély négy vagy több gyermeket nevelő anyának minősül, és megszűnik annak a hónapnak az utolsó napján, amelynek egészében már nem minősül ilyennek". A mentességet a családi pótlékra jogosultságtól számítják, tehát a családi adóalap-kedvezménnyel ellentétben nem a várandósság 91. napjától jár majd, hanem a szüléstől. Az indoklás nem részletezi, milyen esetben szűnik meg, vagyis milyen esetben fordulhat elő, hogy az érintett nő "már nem minősül" jogosultnak.