Vagyonosodási vizsgálatok titka: ha nem vigyázol kétszer büntetnek!

A 2007 előtti vizsgálatok általában a bejelentések alapján történtek, amiket névvel és név nélkül is meg lehetett tenni, feltéve, hogy szerepeltek benne a vizsgálat elindításához szükséges konkrétumok. A vagyonosodási vizsgálatok célkeresztjében akkor és most is az áll, hogy a vizsgálat alá vont magánszemély adóbevallásban szereplő jövedelmei összhangban álltak és állnak-e az ez időközben megszerzett vagyontárgyakkal, ingóságokkal.

Tavaly közel háromszor annyi feljelentés érkezett az adóhivatalhoz, mint 2006-ban, 3900 helyett 10700. Ezek viszont nem 100 százalékig vagyonvizsgálat kérnek, van a számla és nyugtaadási kötelezettség elmulasztását bejelentő hívás is. Az adóhatóság a bejelentéseket kötelezően kivizsgálja, de ez nem jelenti egyből azt, hogy az adózónál már kopogtatnak is az öltönyös ellenőrök. A beérkezett bejelentések ugyanis sokszor nem tartalmaznak mindenszükséges adatot a vizsgálat elindításához, de olyan eset is lehet, amikor a szomszéd egy nagyon drága autót lát meg hirtelen a feljelentett adózónál, aki időközben váltott munkahelyet és céges kocsit kapott.

Ennek köszönhetően az adóhatóság legelőször a kontroll adatokat és a rendelkezésre álló statisztikákat vizsgálja, és ha az alapján bebizonyosodik, hogy az illető nevén valóban egy új nagyértékű ingatlan vagy autó van, amire a bejelentett fizetéséből nem telik, akkor ezt már részletesebben is megvizsgálják.

2007-re az előirányzat közel 10 ezer vizsgálat volt, ami a magyar lakosságot tekintve alacsonynak tűnhet, viszont egy kis kalkuláció után már nem olyan rózsás a helyzet. Ha a magyar lakosságból csupán a munkavállalókat választjuk ki, és ezt a csoportot is szűkítjük a közalkalmazottak, köztisztviselők és a versenyszférában dolgozók körével, akkor a kiválasztás esélye többszörösére nőtt. A vizsgálatok száma nem a tervek szerint alakult, másfélszer több vizsgálatot indítottak el, amiből közel 11 ezret zártak le, az összes megállapítás pedig 42 724 millió forint volt.

Az új módszer...

Ha valaki egyszer már átélte a vagyonosodási vizsgálatok okozta sokkot, az sem alhat nyugodtan, még akkor sem, ha befizette az ellenőrök által megállapított személyi jövedelemadó-hiányt, az ehhez kapcsolódó adóbírságot és késedelmi pótlékot. Abban az esetben amennyiben csak személyi jövedelemadóra folytatott vizsgálatot az APEH előfordulhat ugyanis, hogy visszatér egy ismételt ellenőrzésre, amelynek keretein belül beszedi ugyanarra az időszakra vonatkozóan az egészségügyi hozzájárulást és annak vonzatait (bírság, késedelmi pótlék) is. Az adózókat ugyanis általában nem figyelmeztetik arra, hogy bár csak a személyi jövedelemadót vizsgálják, ha hiány van, az egészségügyi hozzájárulás hiánnyal is párosul, amit visszatérhetnek ellenőrizni. Ez a 2008 előtti vizsgálatoknál okozhat problémát, mert azóta az adóhivatal az EHO adónemet is minden esetben ellenőrzi az SZJA-val együtt.

A gyanútlan adózó elfogadván a büntetést, befizeti azt, amivel gyakorlatilag elismeri, hogy az adott pénzösszeget korábban nem adózta le, így nem fizetett sem SZJA-t. Ha nem végez önellenőrzést a vizsgálat után, hogy korrigálja az eho adónemben az adófizetést, akkor számíthat az ismételt ellenőrzésekre, aminek keretein belül, az adóhivatal 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást fog követelni tőle, a szankciókkal együtt.

Kocsis Zoltán, a Dr. Vilmányi Ügyvédi Iroda közgazdásza kérdésünkre elmondta, hogy az utóbbi időben volt olyan ügye az irodának, amikor az adóhatóság ismételten visszatért a korábban személyi jövedelemadó hiánya miatt megbüntetett adózóhoz, és szemrebbenés nélkül be akarta hajtani rajta az egészségügyi hozzájárulást, és a hozzá kapcsolódó késedelmi kamatot és bírságot is. Ezen esetben, mikor az adózó már kvázi elfogadta a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettségét, vagy akár már meg is fizette, az egészségügyi hozzájárulás összegének megfizetésével szemben nincs mit tenni.

Az átláthatóság kedvéért egy számpéldán keresztül vezetjük le, hogy ez mivel is járna. Ha vagyonosodási vizsgálatot kapunk és az ellenőrök találnak forráshiányt, mondjuk egy olyan ingatlant a tulajdonunkban, amire nem volt meg a kellő anyagi hátterünk, akkor ez után kiszabják a személyi jövedelemadót, az adóbírságot, és a késedelmi pótlékot is. (A példában kerekített összegekkel, nagyságrendet mutatunk be)

Ez a fizetési kötelezettség akkor áll fenn, ha az adózó nem kér semmilyen méltányossági, illetve részletfizetési kérelmet. Kocsis Zoltán elmondásából viszont kiderült, hogy az egészségügyi hozzájárulás tekintetében nem olyan szigorú az adóhatóság, megfelelő jogi képviselővel engednek ela tartozásból, bár ez csak a késedelmi pótlék és bírság összegére vonatkozik, az adó összegéből nem engednek, csak különleges méltánylást lehetővé tevő esetekben, amelyek ezen vizsgálatok esetében szinte nem léteznek.

Vissza ne igényeld a regadót!