Tilos a felmondás, amíg a járvány tart? Ez folyik most a magyar egészségügyben

A szombaton megjelent közlönyben az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló kormányrendeletet tartalmazza az új munkaügyi feltételeket és béremelésre vonatkozó részletszabályokat is. A rendelet többek között rögzíti az egészségügyi szolgálati jogviszony személyi hatályát, a munkaszerződés tartalmi elemeit, a munkaköri besorolásra, a munkaidőre, illetményre, juttatásokra, végkielégítésre, próbaidőre, a munkáltató tájékoztatási és értesítési kötelezettségére vonatkozó szabályokat.

A 530/2020. kormányrendelet 2. paragrafusa szerint "az Eszjtv. hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatott egészségügyi dolgozó és egészségügyben dolgozó az egészségügyi szolgáltatónál fennálló jogviszonyát - a rendkívüli megszüntetés kivételével - nem szüntetheti meg a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendeletben kihirdetett veszélyhelyzet (a továbbiakban: veszélyhelyzet) ideje alatt", vagyis

A kormányrendeletek szabályozzák továbbá, hogy az egészségügyi szakképzettséget, szakképesítést igénylő munkakör betöltése érdekében tizennyolcadik életévét be nem töltött személlyel is létesíthető egészségügyi szolgálati jogviszony akkor, ha az egészségügyi szolgálati jogviszony létesítésekor az érintett az előírt szakképzettség, szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben vesz részt.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szombat esti közleményében kiemeli, hogy a kormány befogadta a Magyar Orvosi Kamara javaslatait is, különös tekintettel az egészségügyi dolgozók kirendelésére vonatkozó szabályokra. Kirendelésre a betegellátás biztonságának fenntartása érdekében kerülhet sor, amelynek keretében - szükség esetén - az egészségügyi dolgozó az állandó munkahelyétől eltérő egészségügyi szolgáltatóhoz is kirendelhető. A kirendelés időtartama 12 hónapos időszak alatt összesen 44 beosztás szerinti munkanapot vagy 352 órát nem haladhat meg.

Az egészségügyi szolgálati munkaszerződés tartalmazza, hogy nem rendelhető ki az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy, aki várandós, aki 3 év alatti gyermeket nevel, aki nagycsaládos, aki 16 év alatti gyermekét egyedül neveli, aki személyesen gondozza hozzátartozóját, aki igazoltan legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodásban szenved, aki szakvizsgája előtt áll, valamint aki öregségi nyugdíjra jogosult és nem járul hozzá a kirendeléséhez. Ha a 16 évnél fiatalabb gyermek mindkét szülője egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy, akkor csak az egyik szülő rendelhető ki.

A kormány a koronavírus-járvány elleni egészségügyi védekezés érdekében ugyanakkor a veszélyhelyzet idejére speciális átmeneti szabályokat is alkotott. Veszélyhelyzet idején a koronavírusos betegek kórházi ellátásának biztosítása érdekében szigorúbbak a kirendelésre vonatkozó szabályok - emeli ki az EMMI közleménye. Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló részletes tájékoztatást az érintettek számára az országos kórház-főigazgató által előírtak szerint, írásban kell megtenni, az EMMI közleménye szerint

Ehhez képest erről így rendelkezik az "egészségügyi dolgozók és egészségügyben dolgozók jogviszonyával kapcsolatos egyes kérdésekről" szóló rendelet:

Az orvosi és ápolói béremelés mindettől függetlenül az előre bejelentett ütemekben zajlik, vagyis januártól indul. A rendeletben az is szerepel, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény. 4. § (5) bekezdésének alkalmazása alóli kivételeket a kormány külön rendeletben állapítja meg. Ez a törvényi paragrafus szabályozza az összeférhetetlenségi szabályokat (másodállás, munkavégzés, betegellátás helye). Vagyis az összeférhetetlenségi szabályokra még várni kell, egy új rendeletben.
Illetmények

az állami fenntartású

a) országos és a megyei fekvőbeteg-ellátó egészségügyi szolgáltató, valamint az irányító megyei intézményi feladatokat ellátó klinikai központ vezetőjét,
b) városi fekvőbeteg-ellátó egészségügyi szolgáltató vezetőjét,
c) járóbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató vezetőjét,
d) egészségügyi szolgáltató 5. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti magasabb vezetőjét, valamint
e) egészségügyi szolgáltató 5. § (2) bekezdése szerinti vezetőjét vezetői juttatás illeti meg, melynek felső határát

az országos kórház-főigazgató állapítja meg.
Kapcsolódó cikkünk
2020. 11. 25.
Veszélyhelyzet idején Pintér Sándor irányítja az Országos Kórházi Főigazgatóságot
2020. 11. 19.
Jenei Zoltán az országos kórház-főigazgató

Az országos kórház-főigazgató megállapítja az állami fenntartású egészségügyi szolgáltatónál az Eszjtv. 1. melléklete szerinti illetményen felül járó további díjakat, azok feltételeit és mértékét, így különösen

a) kötelezően elrendelt ügyelet,
b) készenlét,
c) rendes munkarend szerinti feladatok ellátása, ügyeleti feladatellátás, készenléti feladatellátás keretében történő önként vállalt többletmunkavégzés
d) helyettesítés, valamint
e) kirendelés

esetén.