2017. szeptember 20. szerda Friderika

Tényleg van ilyen? A magyarok imádnak ezeknél a cégeknél dolgozni

A munkahelyválasztás az egyik legfontosabb döntés, ezért nem árt, ha munkavállalóként kritikusak vagyunk, de van értelme rugalmas munkaidőről, képzésekről és extra anyagi juttatásokról álmodozni, főleg Magyarországon? Igen van, sőt, nem is hinnéd, hogy milyen izgalmas lehetőségekkel csalogatják és kötik magukhoz a dolgozókat mostanában egy-egy helyen. Már nem csak merész álom a 3 hónapos alkotói szabadság vagy a 4 napos munkahét: mutatjuk, hol kaphatod meg ezeket.


Az utóbbi években egyre inkább előtérbe kerül a munkáltatói márkaépítés, mert ezzel a stratégiával a cégek jelentősen növelhetik a vonzerejüket a munkavállalók körében.

Az irodai csúszdákat, pihenőszobákat, hobbiprojektekre fordítható munkaórákat és ingyenételt biztosító Google például annyi állásjelentkezést kap naponta, hogy a legtöbb pozíciót jó ideje meg sem kell hirdetnie.

A vállalat mint munkahely márkázása Magyarországon egyre inkább a túlélés és a hosszú távú, eredményes működés zálogává válik, de hogy állnak ezzel a magyar cégek?

Ezek miatt dolgozunk valahol szívesen

A magyar cégvezetők és tulajdonosok nagy része küzd azzal a problémával, hogy nem talál megfelelő munkaerőt, ez a tendencia pedig az elvándorlással párhuzamosan erősödik.

Azoknak a cégeknek, akiknek köztudottan szívesen dolgoznak az emberek, sem a munkavállalóik elvesztésétől, sem a munkaerőtoborzás kihívásaitól nem kell tartaniuk. Ehhez pedig még irodai PlayStation vagy csocsóasztal sem kell: elég jó munkakörülményeket teremteni és megbecsülni az alkalmazottakat.

A Randstad munkaerő-közvetítő cég is középpontba helyzete az utóbbi években a munkáltatói márka építésének fontosságát, és zászlajára tűzte az ezzel kapcsolatos tudatosságnövelést a világ több országában, köztük hazánkban is. Ennek részeként több olyan vállalat gyakorlatát bemutatta, amelyek a világ legvonzóbb munkáltatói közé tartoznak, mint a Ferrero, a Google, az IKEA vagy a Microsoft. A fejvadász-multi anyagából az is kiderül, hogy általában milyen típusú juttatásokat értékelnek a leginkább a munkavállalók. Persze országok szerint eltérőek lehetnek a preferenciák, de átlagosan a következők tekinthetők a legfontosabb elvárásoknak a cég 2015-ös adatai alapján:

Mivel próbálkoznak a magyar munkaadók?

Minden cégnek van munkáltatói márkája, csak legfeljebb nem tud róla, vagy nem tesz érte tudatosan. Aki viszont átgondolt stratégia mentén építi az imidzsét, nagy előnyhöz jut a mai magyar munkaerőpiacon, a legjobb tehetségeket is könnyen megszerezheti. Az elmúlt években több szakmai szervezet döntött úgy, hogy növekvő jelentősége miatt elismerésben részesíti a területen kiemelkedő cégeket. A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) például nemrég adta át a "Megbízható Munkaadó 2017/18" elismerést, amit többek között a Lidl Magyarország nyert el munkaadói tevékenységével.

Dirk Wölfer, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara kommunikációs vezetője úgy tapasztalja, hogy a kedvező munkakörülmények biztosítására törekvő hazai cégek jelenleg az alábbi 4 területre koncentrálnak:

1) a nem törvény által előírt anyagi jellegű kiegészítő juttatásokra, amelyek az egyéni teljesítmény elismerését szolgálják;
2) a nem anyagi természetű munkakörülményekre, mint a munkarend rugalmassága olyan szempontból, hogy mennyire alkalmazkodik a munkaidő kezelése és a szabadságok szabályozása a dolgozók egyéni igényeihez, vagy elérhetőek-e olyan családbarát megoldások, mint a home office vagy a részmunkaidő;
3) a munkahelyi légkörre, ami magában foglalja a vállalati kultúrát, például, hogy mennyire transzparensek a vezetői döntések;
4) és az egymással szorosan összekapcsolódó képzés és a karriertervezés területére.

Fontos látni, hogy míg béremelések és szociális juttatások csak a munkaerő újraelosztásában játszanak szerepet, a fenti eszközökkel mennyiségi változást, vagyis az összlétszám növelését is el lehet érni, például képzési lehetőségekkel új emberek vonhatók be a munka világába, aminek makrogazdasági szinten is jelentősége van

 - tette hozzá. Azt is elmondta, hogy a képzés és a karriertervezés egyre fontosabb szerepet kapnak, hiszen nemcsak erősítik a dolgozók hosszú távú elköteleződését a vállalat iránt, hanem az előrelépésüket, fejlődésüket és karriertervezésüket is megkönnyíti. A munkaerőhiány erősödésével várhatóan a fenti eszköztár még bővülni fog.

A cég, aki a csúcsra tör Magyarországon

A Lidl Magyarország több ponton is kiemelkedőt mutatott fel a fenti területeken, például

  • három felsőoktatási intézménnyel is szerződésben áll a cég a vezetői képzések kapcsán;
  • a nemzetközi hálózaton belül is van továbblépési lehetőség;
  • elérhető lehetőség a sabbatical, vagyis az úgynevezett alkotói szabadság, amit 5 évente 3 hónapra lehet kivenni.

- emelt ki néhányat a kamara kommunikációs vezetője.

Az iparágra jellemző átlagbéreknél magasabb fizetést, képzést és egyéb béren kívüli juttatásokat nyújtó diszkontlánc évek óta élen jár a dolgozók javadalmazásában. Március 1-jétől átlagosan 8 százalékkal emelte bolti és raktári fizikai munkavállalói munkabérét, ezzel a kiskereskedelmi szektorban Magyarországon egyedülálló módon, 2016 januárja óta összesen 32 százalékos béremelést valósított meg a vállalat a bolti és raktári fizikai munkavállalók körében. Ennek és a további juttatásoknak is köszönhető, hogy idén már harmadik alkalommal tüntették ki a hazai munkaadók közül: 2017 első negyedévében az MPRSz Employer Branding díjjal, valamint a Global CSR Excellence & Leadership Awards elismerésével is jutalmazták.

Innen tuti, hogy nem lépnek le a dolgozók

A munkaadó persze nem szociális érzékenységből segíti dolgozóit, hanem anyagi megfontolásból, hiszen a távozó munkatársak pótlása és a termeléskiesés sokkal többe kerülhet, mint a megtartásukra költött pénz és energia.

A tévhittel ellentétben pedig akár egy kisebb büdzséből gazdálkodó, néhány fős cég is előállhat olyan ötlettel, ami segíti a dolgozók elköteleződését. Jó példa erre a 10 fős borsodi vállalkozás, a Nyakigláb Kft., amely néhány évvel ezelőtt bevezette a négynapos munkahetet.

Hétfőtől csütörtökig mindenki egy órával korábban érkezik és egy órával tovább marad, cserébe pedig minden hétvége háromnapos. Ezzel jelentős lépéselőnybe került a heti ötször 8 órás műszakot alkalmazó cégekkel szemben, és a sajtóban is nagy visszhangot szerzett. Dolgozói ezután valószínűleg kétszer is meggondolják, hogy egy váltással lemondanak-e a hosszú hétvégékről.

A lényeg, hogy a cég tudatosítja, befelé és kifelé is kommunikálja, hogy mik az alapvető értékei, és az anyagi juttatásokon felül miket nyújt. Fontos azt is tudni, hogy ha a munkavállaló nem a megígért körülményekkel és élményekkel találkozik vállalatnál, akkor nagyon hamar odébb fog állni: ha nagyon átverve érzi magát, még az is lehet, hogy a próbaidő végét sem várja meg.

A cikk megjelenését a Lidl Magyarország támogatta.
Még nincs hozzászólás - Legyél te az első!
Ezt olvastad már?
11
22
33
 Kedvelem az oldalt

A címlapról ajánljuk


Feliratkozom a hírlevélre!

 

Te se tárgyalj többet külföldivel, mielőtt ezt elolvasod

Letisztult csárton mutatjuk be ma, hogy milyen tárgyalási technikákat követnek a világ különböző népei. Balról jobbra haladva eljutunk a legkonfrontatívabb izraeliektől a legkevésbé konfrontatív...
 

Így készíts szuperfinom csokiszuflét két hozzávalóból

Beköszöntött az ősz, a hideg, nyirkos, hétköznap estéken nagyon jól esik valami csokis édesség. Ha nem akarsz órákat kínlódni a konyhában, és nem akarsz ezreket sem hagyni a cukrászdában, akkor...
NÉPSZERŰ
FRISS

Interspar

09.21-09.27
Országos

Spar

09.21-09.27
Országos

Lidl

09.21-09.27
Országos

Lidl

09.14-09.20
Országos

Spar

09.14-09.20
Országos

Interspar

09.14-09.20
Országos

Auchan

09.14-09.20
Országos

Tesco

09.14-09.20
Országos