Varga Judit részt vett egy hosszú interjúban Hajdu Péter Frizbi című műsorában, ahol többek között beszélt 16 éves házasságáról Magyar Péterrel és az új szenvedélyéről...
A munka törvénykönyve lehetőséget biztosít arra, hogy a munkáltató valóságos szankciórendszert dolgozzon ki olyan esetekre, amikor a munkavállaló valamely munkaviszonyból eredő kötelezettségét vétkesen megszegi.
Tipikusan ilyennek számít a gyakorlatban, ha a munkavállaló késik, a munkahelyéről engedély nélkül távozik, munkaidőben alkoholt fogyaszt, megtagadja a munkáltató jogszerű utasítását, vagy megszegi a munkavégzésre vagy a munkavédelemre vonatkozó valamely előírást. A munkáltató a vétkes kötelezettségszegésekre "válaszul" számos szankciót alkalmazhat, így például kizárhatja a munkavállalót a béremelésből, csökkentheti a munkabérét, áthelyezheti alacsonyabb munkakörbe, vagy megvonhat valamely kedvezményt (pl. többletszabadságot). Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy az írásbeli figyelmeztetés nem minősül hátrányos jogkövetkezménynek.
Mi az előnye?
A munkaviszony úgy is fenntartható hosszútávon, hogy mindeközben a munkavállaló vétkes kötelezettségszegése se maradjon következmények nélkül. Ezáltal megalapozható, hogy a munkavállaló a munkáltató elvárásainak megfelelően teljesítse a munkaviszonyból származó kötelezettségeit. A munkáltató pontosan meghatározhatja, hogy az egyes munkavállalói vétkes kötelezettségszegések esetén milyen hátrányos jogkövetkezményt alkalmaz.
Ha például egy egyébként kifogástalanul dolgozó bolti eladó a héten harmadszor késik a munkából, ami a vevők kiszolgálásában fennakadást okoz, a munkáltató érdeke nem feltétlen az, hogy a munkavállaló munkaviszonyát megszüntesse, ugyanakkor következmények nélkül sem szeretné hagyni a történteket. A hátrányos jogkövetkezmények alkalmazása ezért a fokozatosság elvét szem előtt tartva átmenetet képez a két véglet között.
Hol szabályozható?
A szabályokat alapvetően kollektív szerződésben kell meghatározni. Ugyanakkor a munka törvénykönyve megengedi, hogy a felek munkaszerződésben állapodjanak meg a szabályozásról abban az esetben, ha a munkáltatónál nincs hatályban kollektív szerződés. Munkáltatói szabályzatban tehát érvényesen nem állapíthatóak meg hátrányos jogkövetkezmények.
Meddig mehet el a munkáltató?
A szankciónak a vétkes kötelezettségszegéssel arányosnak kell lennie. A bolti eladó példájánál maradva, nyilvánvalóan nem arányos az, ha egy 10 perces késés miatt az adott hónapban 10 %-kal csökkentett munkabért kap a munkavállaló. Természetesen az arányosságot mindig az adott eset körülményei alapján kell megítélni, így egy jegyszedői feladatot ellátó munkavállaló fél órás késése esetében például már arányos lehet az említett szankció.
A bírói gyakorlat szerint továbbá kizárólag olyan hátrányos jogkövetkezmény alkalmazására van lehetőség, amely határozott időre módosítja a munkaviszony bizonyos elemeit, azaz nem eredményez végleges módosítást a munkaszerződéshez képest. Ennek megfelelően a munkaviszony megszüntetése nem lehet hátrányos jogkövetkezmény, ugyanakkor a munkáltató dönthet úgy, hogy a hátrányos jogkövetkezmények alkalmazása helyett a munkaviszonyt felmondással megszünteti, amennyiben annak törvényi feltételei fennállnak.
Hangsúlyozandó ugyanakkor, hogy hátrányos jogkövetkezmény nem állapítható meg olyan kötelezettségszegés miatt, amelyet a munkáltató a munkaviszony megszüntetésének indokaként is megjelöl. A munkáltatónak tehát el kell döntenie, hogy hátrányos jogkövetkezményt alkalmaz vagy megszünteti a munkaviszonyt, egyszerre csak egyik lehetőséggel élhet.
A vagyoni hátrányt megállapító jogkövetkezmények esetében az alkalmazott szankció nem haladhatja meg a munkavállaló egyhavi alapbérének összegét. Ezt a szabályt vétkes kötelezettségszegésenként kell érteni, így több eset eredményezheti azt, hogy a vagyoni hátránnyal járó szankciók összességében meghaladják az említett összeghatárt. Annak sincs akadálya, hogy a munkáltató súlyosabb esetben akár több szankciót alkalmazzon egyszerre, ezt a szabályt a kollektív szerződésben (vagy annak hiányában a munkaszerződésben) megfelelően rögzíteni kell.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
- magyarázza dr. Pap Máté ügyvéd, a KCG Partners Ügyvédi Társulás munkajogi szakjogász
Szükséges az eljárást is szabályozni?
A munka törvénykönyve a korábbi szabályozással ellentétben már nem írja elő, hogy a hátrányos jogkövetkezmények alkalmazhatóságához a vonatkozó eljárási szabályokat is rögzíteni kellene, és azt sem, hogy az eljárás során biztosítani kellene, hogy a munkavállaló védekezését előadhassa, továbbá, hogy jogi képviselőt vegyen igénybe. Érdemes ugyanakkor megfontolnia a munkáltatónak, hogy az eljárás menetét (ennek során például a munkavállaló részvételi, észrevételezési jogát) szabályozza, hiszen ebben az esetben nagyobb valószínűséggel fogja elfogadni a munkavállaló az alkalmazott szankciót.
Ezen kívül az sem elhanyagolandó szempont, hogy egy esetleges későbbi jogvita során előnyös lehet a munkáltató számára, ha pl. jegyzőkönyvvel tudja bizonyítani, hogy a munkavállaló az ügy kivizsgálásakor jelen volt, észrevételeit előadhatta, és a szankció alkalmazására csak ezután került sor.
Mire kell még figyelni?
A munkáltató a hátrányos jogkövetkezményt a vétkes kötelezettségszegésről történt tudomásszerzését követő 15 napon belül, legkésőbb azonban a vétkes kötelezettségszegés megtörténtét követő 1 éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig alkalmazhatja.
A munkáltató a hátrányos jogkövetkezményről szóló intézkedését köteles írásba foglalni és megindokolni, továbbá az igényérvényesítés módjáról és határidejéről a munkavállalót kioktatni. Az igényérvényesítési lehetőségről szóló tájékoztatás elmulasztása esetén a munkavállalónak a kiszabott intézkedéssel szembeni 30 napos keresetindítási határideje hat hónapra hosszabbodik.
Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.
Az első hazai közösségi piactéren sikeresen célba ért egy mézes kampány, amelyben a vásárlás mellett egy hartai termelő kaptárait is örökbe lehetett fogadni.
Az STRT Holding közleménye szerint 8+30 millió forint befektetés és tapasztalt mentorgárda várja a jelentkezőket.
A hiánypótló naturális, és letisztult berendezési trendeket kedvelő fotós közösség számára a Nordix már nem ismeretlen.
-
Elárulta a Lidl, milyen akciókkal készül a húsvéti szezonra
A húsvéti időszakban is változatos akciókkal és kedvezményekkel segíti a Lidl a vásárlókat.
-
Cégalapítás online: az eljárás menete lépésről lépésre (x)
Megmutatjuk, mire számíthat, ha vállalkozás indítását tervezi
-
Az ASUS újdonsága a modern munkaélmény új szintjét kínálja (x)
Az ExpertBook B9 OLED új mércét állít az üzleti laptopok számára.
- 11 százalékkal kevesebben születtek, mint egy éve ilyenkor, de nőtt a házasodási kedv
- Mutatjuk, hogyan alakul a tojás ára a húsvéti időszakban
- A szélvihar áll nyerésre a balatoni vonatokkal szemben
- Baj van a Google térképes keresőjével, az is kiderült, miért
- A Papp László Budapest Sportarénában lehet majd pacsizni Szoboszlaival
- Letartóztattak egy borsodi polgármestert