Ráfáztak a magyarok: tízezrekkel kereshettek kevesebbet a hivatalosnál

Több tízezer forinttal kevesebb lehet itthon az átlagkereset a hivatalos adatoknál. Ugyanis a statisztikákban csak a teljes munkaidőben foglalkoztatottak szerepelnek, illetve az 5 főnél nagyobb vállalkozásoknál dolgozók.

A KSH szeptemberi jelentése szerint júliusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél 401 800 forint volt. Ez azonban két ok miatt is téves lehet. A 24.hu szerint az egyik, hogy csak a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások kereseti adatait ismertetik, a másik, hogy csak a teljes munkaidőben foglalkoztatottak keresetét adjákl ki.

A 2018-as összesítés szerint a vállalkozásoknál 2,105 millió foglalkoztatott volt, ebből az 5 fő alatti foglalkoztatóknál csaknem 457 ezer. Tehát a vállalkozásoknál foglalkoztatottak majdnem negyedének kereseti adatai egyáltalán nem szerepelnek a KSH-statisztikában.

A részmunkaidősökesetében is csak az 5 fő feletti vállalkozásoknál dolgozókról vannak adatok. Idén január és július között jelentősen, több mint 236 ezer fővel csökkent a teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma. Közben jelentősen nőtt a részmunkaidőben dolgozóké: a legalább havi 60 órában foglalkoztatottak tábora a januári 327 ezerről júliusra 460 ezerre emelkedett.

A GKI becslése szerint akár 50 százalékos különbség is lehet a jelenleg a statisztikában szereplő foglalkoztatottak és a kimaradók fizetése között. A teljes átlagkereseti adat így 12-15 százalékkal is kisebb lehet a kimutatottnál: tehát ha a 15 százalékot levonjuk, akkor júliusban nem 401 800 forint, hanem 60 ezer forinttal kevesebb, 341 530 forint lehetett az átlagkereset.

Címlapkép: Getty Images