2017. március 30. csütörtök Zalán
Hírek » Karrier

Minimálbér-emelés: ez lehet a magyar gyárak veszte?

Főleg az ipari szegmensben hozott változást a minimálbér és a garantált bérminimum emelése. Az élelmiszeripari és a könnyűipari munkások harmadának nőtt a bére emiatt.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. februári vállalati felmérése a minimálbér-emelés vállalati hatásait vizsgálta. Fontos kiemelni, hogy a felmérésben felül-reprezentáltak a magyar tulajdonú kis- és középvállalkozások, illetve nagyvállalatok, s alul-reprezentáltak a külföldi tulajdonú nagyvállalatok.

Minél nagyobb az adott vállalkozás, annál kevesebb munkavállalót érint a minimálbéremelés okozta bérnövekedés. Míg a 20 fő alatti vállalkozások esetében a dolgozók 29 százaléka, s a 21-50 fő közötti kategóriában is a munkavállalók 23 százaléka érintett, addig a 250 fő feletti vállalatoknál már csak a létszám 14 százaléka minimálbéres. A garantált bérminimum (szakmunkás minimálbér) esetében a 20 fő alatti cégek dolgozóinak közel harmada (31 százalék) kap ekkora bért. Ez az arány a vállalati méret növekedésével kissé csökken (21-25 százalékra), s a nagyvállalatoknál éri el a mélypontot 15 százalékkal.

Az egyes ágazatokat eltérő súllyal érintik az intézkedések. A kötelező minimálbéremelés a leginkább a könnyűiparnak okoz nehézséget, ott a dolgozók 37 százaléka minimálbéren foglalkoztatott, de az élelmiszeripart, a kereskedelmet és az építőipart is átlag felett sújtja (a létszám 27-28 százalékának kell emelni a bérét). Átlag alatt van ilyen foglalkoztatott a fémiparban (13 százalék), a vegyiparban (15 százalék), a gépiparban (16 százalék), az egyéb feldolgozóiparban (19 százalék), valamint az üzleti szolgáltatásokban (20 százalék). A garantált bérminimum emelése hasonló "rangsort" alakít ki.

A három leginkább sújtott ágazat a könnyű-, az építő- és az élelmiszeripar, ahol átlagosan a létszám 32-35 százaléka alacsony bérű szakmunkás. A kereskedelemben és az üzleti szolgáltatásokban minden negyedik, az egyéb feldolgozóiparban minden ötödik munkavállalónak emiatt emelni kellene a bérét. A legjobb helyzetben ebben a tekintetben a gépipari cégek vannak, ahol a létszám 12 százaléka van szakmunkás minimálbéren.

A felmérésből tehát kirajzolódik, hogy a hazai kkv- és nagyvállalati kör nagy terhet kapott a "nyakába". A 4 százalékpontos járulékcsökkentés a nagy érintett létszám miatt alig jelent érdemi segítséget ebben a körben, így kérdéses, hogy ezt hogyan tudják majd "kigazdálkodni" a kisebb vállalatok, másrészt, hogy részben emiatt, hogyan alakulnak a minimálbéremelésből befolyó állami bevételek, egy egyébként erősen túladóztatott körből.

Hozzászólások száma: 1 - Hozzászólok a fórumhoz
Ezt olvastad már?
11
22
33
 Kedvelem az oldalt

A címlapról ajánljuk


Feliratkozom a hírlevélre!
 

 

Te sörös vagy, vagy boros? Íme Magyarország alkohol-térképe

Számos korábbi posztból megismerhettünk részleteket a magyarok alkoholfogyasztási szokásairól, azonban eddig nem tudtuk, hogy a három nagy alkohol típust milyen arányban fogyasztják hazánkban (a térkép...
 

Íme a tuti trükk, amivel félévente csak egyszer kell vesződni a rántással

Sok magyar étel alapanyaga a rántás, azonban sokan macerásnak tartják, ha ilyet kell összerakni, így inkább hagyják az egészet és valami mást főznek. Pedig ezt is meg lehet oldani méretgazdaságosan...
NÉPSZERŰ
FRISS

Lidl

03.30-04.05
Országos

Aldi

03.30-04.05
Országos

Auchan

03.30-04.05
Országos

Spar

03.30-04.05
Országos

Interspar

03.30-04.05
Országos

Tesco

ínyenc
03.30-04.15
Országos

Auchan

ínyenc
03.30-04.15
Országos

Aldi

kert
03.23-04.20
Országos