Az adóhatóság rossz instrukciója miatt tévesen értelmezte sok munkáltató az adóelőleg-levonásra vonatkozó szabályokat, és ha kellett, ha nem, nyilatkoztatták a dolgozóikat az adóalap-kiegészítésről (ismertebb nevén a szuperbruttósításról) úgy, hogy a teljes jövedelemre alkalmazni kelljen az 1,27-szeres szorzót. Így éves szinten akár 100 ezer forinttal hitelezhették volna az államot a munkavállalók. Az év elején hatályba lépett törvényből egyértelműen kiderült, hogy akinek csak egy munkaviszonyból származik jövedelme, nem kell nyilatkoznia - hívta fel a figyelmet január végén a Pénzcentrum.hu. Ezt négy hónappal később, a múlt pénteken kiadott közleményében erősítette meg a Nemzetgazdasági Minisztérium. A tárca szerint félreérthető az általa korábban kreált törvényszöveg, ezért módosítást javasol.
A Pénzcentrum.hu-hoz érkezett jelzések szerint az év elején tévesen értelmezte sok munkáltató az adóelőleg-levonásra vonatkozó szabályokat, és akkor is nyilatkoztatták a dolgozóikat az adóalap-kiegészítésről (ismertebb nevén a szuperbruttósításról), ha nem kellett volna. A zűrzavar oka az lehetett, hogy az adóhatóság által kiadott, a havi munkáltatói adatszolgáltatásokra vonatkozó nyomtatvány (1208) kitöltési útmutatójában rossz instrukció szerepelt, amely a törvénynek csak egy félreérthető rendelkezését vette figyelembe.
Idén változtak a személyi jövedelemadó alapjára vonatkozó szabályok. A tavalyi évben még minden esetben meg kellett szorozni a bruttó bérjövedelmet 1,27-tel, és a kapott összeg után kellett megfizetni a 16 százalékos adót. (Így valójában 20,32 százalékos volt az adóteher.) Az idei évtől viszont havi bruttó 202 ezer (évi 2 millió 424 ezer) forint alatt megszűnt az adóalap-szorzó. Vagyis eddig a jövedelemhatárig csak a bruttó bér után kell leróni a 16 százalékos adót. Az a fölötti jövedelmekre viszont továbbra is az 1,27-tel megszorzott bruttó bér az adó alapja (adóalap-kiegészítés).
A január 1-jén hatályba lépett személyi jövedelemadó (szja) törvény szerint "nem kell az adóalap-kiegészítést alkalmazni az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem után akkor, ha a magánszemély a kifizetést megelőzően írásban nyilatkozik a kifizetőnek, hogy az összevont adóalapba tartozó várható éves jövedelme az adott kifizetéssel együtt sem haladja meg a 2 millió 424 ezer forintot".
A törvény a továbbiakban úgy szól, hogy "a kifizető a magánszemély nyilatkozatától függetlenül alkalmazza az adóalap-kiegészítést az általa juttatott, az adóév elejétől összesített adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelmei azon részére, amely az említett értékhatárt meghaladja". A következő passzus így kezdődik: "az adóelőleget megállapító munkáltató az adóalap-kiegészítést az általa juttatott, összevont adóalapba tartozó jövedelem azon részére alkalmazza, amely meghaladja a 2 millió 424 ezer forintot".
Eszerint egyértelmű, hogy amikor az év folyamán a magánszemély jövedelme eléri a 2 millió 424 ezer forintot, akkor az a fölötti jövedelmek esetében a munkáltatóknak önállóan, nyilatkozat nélkül már az 1,27-es szorzóval növelt adóalap után kell levonniuk az adóelőleget - magyarázta január végén a Pénzcentrum.hu érdeklődésére Angyal József okleveles adószakértő.
A szakember már akkor leszögezte a Pénzcentrum.hu érdeklődésére, hogy biztosan nem kell kötelezően nyilatkozniuk az adóalap-kiegészítésről azoknak a dolgozóknak, akiknek csak egy munkaviszonyból származik jövedelmük. Náluk ugyanis a munkáltatónak önállóan, nyilatkozat nélkül kell a megfelelő adóalap után levonni az adóelőleget.
A kérdés azért nagy horderejű, mert ha valakinek például bruttó 303 ezer forint a havi jövedelme, akkor a téves adóelőleg-levonás miatt havonta 8726 forinttal több adót fizetne a szükségesnél, ha a teljes jövedelmét szuperbruttósítanák. Így éves szinten 100 ezer forinttal hitelezné az államot, amit csak az év végi adóbevallásában igényelhetne vissza, kamatmentesen - hangsúlyozta az adószakértő.
A munkáltatók össze-vissza nyilatkoztattak
Rengeteg magánszemélytől érkezett olyan jelzés, hogy a munkáltatók minden dolgozót nyilatkoztatnak az adóalap-kiegészítésről. Ráadásul a magasabb jövedelműeknél több esetben a teljes jövedelemre vonatkozóan az 1,27-szeres szorzóval növelt adóalapot vennék figyelembe.
Ennek oka az lehetett, hogy az adóhatóság által közzétett, a havi munkáltatói adatszolgáltatásra vonatkozó nyomtatvány kitöltési útmutatójában tévesen az szerepelt, hogy "a magánszemély az adóelőleget megállapító munkáltatótól, kifizetőtől írásbeli nyilatkozatban köteles kérni az adóalap-kiegészítés alkalmazását akkor, ha a várható éves összevonás alá eső jövedelme a 2 millió 424 ezer forintot meghaladja". Eszerint úgy tűnik, mintha minden esetben nyilatkoztatni kellene a munkavállalókat.
Honyek Péter, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal akkori adószakmai szóvivője (azóta a Nemzetgazdasági Minisztérium osztályvezetője - a szerk.)a Pénzcentrum.hu érdeklődésére elismerte, hogy az útmutató félrevezető lehet, mivel abban nem az általános nyilatkozattételre vonatkozó törvényi rendelkezés szerepel.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
A félrevezető útmutatás eredője a félrevezető törvényi rendelkezés lehet. Ugyanebben a paragrafusban szerepel egy olyan passzus is, amely szerint a magánszemély "köteles kérni az adóalap-kiegészítés alkalmazását akkor, ha a várható éves összevonás alá eső jövedelme - a munkáltatójától származó jövedelmet is beszámítva - a 2 millió 424 ezer forintot meghaladja". Ez a rendelkezés arra az esetre vonatkozik, ha például valakinek módosítania kell a korábbi nyilatkozatában szereplő adatokat - ismerte el Honyek Péter.
A minisztérium törvénymódosítással orvosol
A Nemzetgazdasági Minisztérium magára vállalja a téves adóhatósági útmutatóból eredő hibát, és módosítaná a félreérthető törvényi rendelkezést. Eszerint a magánszemély akkor köteles a jövedelem egészére kérni az adóalap-kiegészítést, ha "az adóévben megszerzett azon jövedelmeinek együttes összege, melyek adóelőlegének megállapítása során az adóalap-kiegészítést nem vették figyelembe, ideértve az adóelőleget megállapító munkáltatótól származó ilyen jövedelmet is, a 2 millió 424 ezer forintot meghaladja".
A minisztérium múlt pénteki közleménye szerint a jelenleg hatályos szabályozás alapján nem egyértelmű az, hogy nem kell mindenkinek nyilatkoznia, akinek a jövedelme meghaladja a 2 millió 424 ezer forintot. Ezért a tervezett módosítás szerint csak annak a magánszemélynek kell nyilatkozatot tennie, akinek a jövedelme évközben már meghaladta a jelzett összeget, és erre a korábban megszerzett jövedelmére nem számoltak adóalap-kiegészítést. A NAV adószakmai szóvivője már a mostani szabályozásból is ugyanzt olvasta ki, mégsem módosult a 1208-as nyomtatvány kitöltési útmutatója. A minisztérium leszögezi: "akinek csak egy munkaadótól van jövedelme, nem kell nyilatkoznia arról, ha az meghaladja a 2 millió 424 ezer forintot".
A törvénymódosítással egyébként nagyon jól járnak az adózók. Eddig ugyanis az szerepelt a törvényben, hogy ha valaki nem nyilatkozik, noha kellett volna neki, akkor bírsággal sújthatta volna az adóhatóság. A törvénymódosítással viszont kikerülne a törvényből a bírságolás lehetősége. Így ugyan jogsértést követ el az az adózó, aki nem nyilatkozik, de nem lehet a jövőben ezért megbüntetni.
Akiknek biztosan nyilatkozniuk kell vagy érdemes
Azoknak kell az 1,27-szeres adóalap-kiegészítést kérniük, akik például két munkahelyen állnak munkaviszonyban, és az egyik helyen biztosan többet keresnek havi bruttó 202 ezer forintnál. Ebben az esetben a második munkahelyen kapott jövedelmük teljes összegére nyilatkozniuk kell az adóalap-kiegészítésről - magyarázza Angyal József.
Előfordulhat olyan eset is, hogy a havi 202 ezer forintnál többet kereső is nyilatkozhat arról, ne vegye figyelembe a munkáltatója az adóelőleg levonásakor az adóalap-kiegészítést. Ilyen eset lehet például az, ha valaki előre tudja, hogy valamilyen ok miatt nem lesz egész évben keresete, például év közben megszűnik a munkahelye, gyermeke születik, hosszabb ideig táppénzen lesz vagy esetleg fizetés nélküli szabadságra megy. Az adószakértő szerint ekkor a havi bruttó 202 ezer forintnál magasabb jövedelműek is nyilatkozhatnak úgy, hogy esetükben ne vegye figyelembe a munkáltató az adóalap-kiegészítést.
Fű alatt óriási leépítések zajlanak Magyarországon: már a vendégmunkásokból sem kérnek a nagy gyárak
A munkaerőpiacot érintő problémák kevésbé láthatóak a nyilvánosság számára, mivel nincsenek jelentős létszámleépítésekről szóló bejelentések.
Súlyos a helyzet a hazai munkahelyeken: nem csoda, hogy ennyi szorongó, depressziós van az országban
A nem önfoglalkoztatóként dolgozó hibrid munkavállalók 71%-a állítja, hogy az otthoni munkavégzés legalább részben segíti őket a munka és a magánélet egyensúlyának megteremtésében.
Az egyik legígéretesebb hazai technológiai startup által most piacra dobott okos gyűrű lehetővé teszi, hogy egyetlen érintéssel bármilyen infót megosszunk magunkról új ismerősünkkel.
Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.
Az első hazai közösségi piactéren sikeresen célba ért egy mézes kampány, amelyben a vásárlás mellett egy hartai termelő kaptárait is örökbe lehetett fogadni.
Az STRT Holding közleménye szerint 8+30 millió forint befektetés és tapasztalt mentorgárda várja a jelentkezőket.
-
De'Longhi Rivelia automata kávégép lenyűgözte a piacot a három International Forum Design Awards (IF) Díj elnyerésével (x)
2024. március 1-jén a De’Longhi, a világszerte elismert vezető háztartási termékeket gyártó vállalat, büszkén mutatta be legújabb innovációját, a Rivelia teljesen automata kávégépet.
- Több ezer aranyrúdnak veszett nyoma - komoly fejlemény az ügyben
- Baj van egyes önvezető autókkal - eláruljuk, hogy mi
- Új sebességre kapcsolt a YouTube a reklámblokkolók üldözésében
- Sárkány, Krokodil és Ragyogás – ezek lehetnek a pusztító izraeli bosszúállók
- Egyre több település vezeti be a fizetős parkolást a Balatonnál
- Aki orvoshoz megy, ingyen utazhat – de kevesen tudnak róla