Magyarország nyomorfalvai: itt élnek a legszegényebb családok

320 ezer forint felett jár az átlagfizetés Magyarországon, egészen pontosan a bruttó átlagkereset 322 400 forint volt a január-április közti időszakban. Ez nettóban havi 214 400 forint, ami a KSH számításai szerint 12,4 százalékos emelkedést jelent az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ez már kétség kívül szép summa, ugyanakkor statisztikai átlag lévén rendkívül csalóka. Kereseti tizedek szerinti megoszlás alapján vizsgálva a helyzetet ugyanis továbbra is egyértelmű, hogy a jól kereső kevesek húzzák fel az átlagot, míg

Mint azt a fenti adat is jól példázza, hatalmas a szórás a béreket illetően Magyarországon. A társadalmi rétegek elszakadását viszont a földrajzi bontás mutatja leginkább. Az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR) nemrég publikált statisztikáit górcső alá véve ugyanis kiderül, hogy a legszegényebb magyar településeken élők gyakorlatilag "vegetálnak".

A "nyomorfalvakban" hozzávetőlegesen két és félszer kisebb az egy lakosra jutó összes nettó jövedelem, mint a leggazdagabb járásokban. És hiába növekszik a gazdaság évek óta, szociális felzárkóztatásért küzdő magánszervezetektől származó értesüléseink szerint ez főként a tárgyi adományok számán, illetve a pénzügyi felajánlások mértékén látszik. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat országos központjának kommunikációs vezetője még tavaly decemberben nyilatkozta a Pénzcentrumnak, hogy a 31, leghátrányosabb besorolással rendelkező kistérségben, ahol jelen vannak, nem tapasztalják a javulást.

- mondta Romhányi Tamás.

A szegénység és/vagy társadalmi kirekesztődés szempontjából a gyermekek, a fiatalkorúak, az egyszülős családok, a munkanélküliek és a roma származásúak a legveszélyeztetettebbek. Illetve a statisztikákat látva az is egyértelmű, hogy egy régió életszínvonalát egyértelműen meghatározza az ott élők munkavállalási hajlandósága - már, ha akad egyáltalán munka a régióban, akármilyen.

A legszegényebb államigazgatási járásokban bőven 10 százalék felett van a munkanélküliségi ráta. Sőt, akad olyan járás is, ahol közel 16 százalékos ez a mutató (összehasonlításként, a leggazdagabb államigazgatási járásokban 3 százalék alatt mozog a munkanélküliségi ráta). De nézzük, hol a legkritikusabb a helyzet Magyarországon, illetve mennyiből élnek ott a legszegényebb magyar családok.

10. Ózdi járás

• Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 600 217 Ft/év/fő

• Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 310 154 Ft/év/fő

9. Gönci járás

• Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 599 193 Ft/év/fő

• Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 164 690 Ft/év/fő

8. Sarkadi járás

• Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 589 773 Ft/év/fő

• Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 229 522 Ft/év/fő

7. Bácsalmási járás

• Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 587 157 Ft/év/fő

• Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 298 950 Ft/év/fő

6. Vásárosnaményi járás

• Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 576 503 Ft/év/fő

• Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 269 708 Ft/év/fő

5. Fehérgyarmati járás

• Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 574 626 Ft/év/fő

• Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 203 199 Ft/év/fő

4. Cigándi járás

• Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 570 245 Ft/év/fő

• Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 176 519 Ft/év/fő

3. Csengeri járás

• Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 566 039 Ft/év/fő

• Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 209 849 Ft/év/fő

2. Kunhegyesi járás

• Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 556 521 Ft/év/fő

• Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 147 596 Ft/év/fő

1. Kisteleki kistérség

• Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 555 255 Ft/év/fő

• Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 228 919 Ft/év/fő