2021. március 2. kedd Lujza
HR Centrum

Kiderült az igazság: összeszerelő üzem lenne Magyarország, vagy csak a bérek alacsonyak?

  • Portfolio
  • 2021. február 22. hétfő 19:01

Nemcsak politikusok, hanem szakértők és elemzők körében is folyamatosan vissza-visszatérő toposz, miszerint a magyar gazdaság egyik fő problémája az, hogy "összeszerelő üzemmé" vált. Azaz, Magyarország azért szorult be az alacsony-közepes jövedelmi csapdába, mert a multinacionális vállalatok az alacsony hozzáadott értéket képviselő, termelési fázisokat hozzák Magyarországra, és nem a termelési lánc magasabb hozzáadott értéket előállító (jellemzően a termelést megelőző és az azt követő) fázisait. Ez az állítás azt sugallja, hogy a magyar gazdaság európai összehasonlításban alacsony termelékenységének és hozzáadottérték-termelési képességének a javulását az "összeszerelő üzemi" jelleg korlátozza.

A cikk szerzője: Palócz Éva, Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet

Eric Berne "Emberi játszmák" című nagysikerű pszichológiai könyvében ezt a jelenséget a "Ha te nem lennél" nevű játszmával írja le. A könyv ugyan az emberi kapcsolatokra jellemző játszmákat elemzi, azonban ezek a játszmák jól alkalmazhatók a társadalmi jelenségekre, társas cselekvésekre is. A "Ha te nem lennél" játszma lényege, hogy az érintett fél saját sikertelenségéért a másik felet hibáztatja, azt sugallva, hogy ha a másik fél nem korlátozná őt, akkor sokkal sikeresebb lehetne.

A külföldiek termelékenyebbek

Érdemes először röviden áttekinteni a külföldi vállalatok tényleges szerepét a magyar gazdaság teljesítményében a számok tükrében. Az "összeszerelő" külföldi cégek termelékenysége a belföldi tulajdonú vállalatok háromszorosa, azaz egy alkalmazott háromszor akkora hozzáadott értéket állít elő, mint a belföldi tulajdonú cégeknél dolgozók. Feltehető, sőt valószínű, hogy ezek a külföldi cégek a székhelyük szerinti országokban még magasabb fajlagos hozzáadott-értéket termelnek, mindazonáltal magyar viszonylatban ez is kimagasló.

A külföldi cégek a magyar vállalati szektor hozzáadott értékének a felét (és a magyar GDP kb. egyharmadát) állítják elő, ezért a nemzetgazdasági szintű termelékenység mutatóját jelentős mértékben emelik. Kétségtelen, hogy a magasabb termelékenység a vállalati mérettel is összefügg, mivel a vállalat méret és az átlagos termelékenység pozitív kapcsolata világszerte megfigyelhető jelenség. Ugyanakkor, az is tény, hogy

a külföldi vállalatok termelékenysége az ugyanolyan méretű belföldi megfelelőjüknél is jellemzően jóval magasabb.

A külföldiek jobban fizetnek

A külföldi cégek által fizetett munkabérek a belföldi vállalatokénak nagyjából a kétszerese, azaz egy multinál dolgozó munkavállaló átlagosan kétszer annyit keres, mint a belföldi vállalatoknál. Ha a termelékenység és a bérszínvonal adatát összehasonlítjuk, akkor valóban az a kép adódik, hogy a külföldi vállalatok termelékenységi előnye nagyobb, mint a bérelőnye, tehát extraprofitra tesznek szert (bár ez a magasabb tőkebefektetések megtérülésének igénye miatt sokkal árnyaltabb).

Ugyanakkor a munkabéreket elsősorban a belföldi tulajdonú cégek (és állami intézmények) bérszínvonala határozza meg, mivel ők alkalmazzák a munkavállalók közel kétharmadát. Ha a belföldi tulajdonú vállalatok jelenlegi bérszínvonala magasabb lenne, akkor ehhez (egy bizonyos határig) a külföldi vállalatok is kénytelenek lennének alkalmazkodni.

A bérek átlagos szintjét meghatározó domináns pozícióban tehát a belföldi cégek és az állam vannak, ezért a bérfelzárkózás kulcsát náluk kell keresni. Az alacsony bérek a belföldi vállalatok túlélésének a zálogát jelentik.

Akadályoznának a külföldiek?

Történelmietlen és szakmaiatlan lenne azt a kérdést, feltenni, hogy mi lenne, ha nem lennének Magyarországon ezek a gyakran kárhoztatott "összeszerelő" üzemek. Nyilván nem állíthatjuk, hogy ebben az esetben a vizsgált gazdasági mutatók kizárólag a belföldi vállalatok által meghatározott alacsony szinten állnának. Az azonban bizton állítható, hogy a külföldi "összeszerelő" cégek jelenléte nélkül mind a termelékenység, mind a GDP és az átlagos bérszínvonal számottevően alacsonyabb lenne a jelenleg mértnél.

Gyakran felmerül - és nem is teljesen alaptalanul - a külföldi befektetések túltámogatásának kérdése.

Az biztosan nem igaz, hogy ha az egyszeri 10-20 milliárd forintos befektetési támogatást, amelyet a letelepedő cégek kapnak, a hazai kisvállalatoknak adnák, akkor ettől a hazai kkv szektor szárnyalni tudna. Ilyen összefüggés nincs, a két eset nem összevethető. A külföldi beruházások megszerzéséért erős nemzetközi verseny folyik, amelyben minden ország él a támogatások eszközével. Azonban feltehető, és empirikus tapasztalat is van rá, hogy a magyar kormány olymértékben a külföldi befektetések vonzására fókuszál, hogy eközben néha aránytalanul nagy támogatást nyújt a külföldi cégek idetelepüléséhez.

Ez azonban nem érinti a kérdés lényegét. A legfontosabb kérdés ugyanis, amelyet fel kell tennünk, amikor az "összeszerelő üzemeket" kárhoztatjuk gazdasági bajainkért, hogy mennyiben akadályozza ezeknek a külföldi cégeknek a jelenléte a magyar tulajdonúakat abban, hogy növeljék a termelékenységüket és béremelési képességüket. A kérdést nyilván csak a feldolgozóiparra érdemes vonatkoztatni, mert összeszerelő üzemek csak ebben az ágazatban vannak. Mivel a külföldi ipari cégek túlnyomórészt exportra termelnek, a rövid válasz az, hogy: semennyire. Nincsen kiszorító hatás.

Sőt, a beszállításotokon keresztül még jelentős pozitív hatásaik is vannak. A hosszabb válasz persze árnyaltabb: a semleges hatás csak addig volt érvényes, ameddig a magyar gazdaságot munkaerő-felesleg jellemezte. Ez az elmúlt években megszűnt, és a mostani átmeneti időszak után feltehetőleg a közeljövőben sem lesz jellemző. A munkaerő-hiányos környezetben pedig a külföldi cégek munkaerő-elszívó hatása valóban érvényesül a belföldi cégekkel szemben.

Mindazonáltal, ha a külföldi cégek még magasabb termelékenységű tevékenységeket hoznának Magyarországra, és a termelékenységi különbség a jelenlegi háromszorosról mondjuk négyszeresre emelkedne, akkor a nemzetgazdasági átlag emelkedne ugyan, a külföldi és a belföldi cégek közötti szakadék azonban még nagyobb lenne, ami a dependens magyar fejlődési utat tovább erősítené. A megoldás kulcsa tehát a hazai tulajdonú vállalatok gyorsabb fejlődésében rejlik és nem abban, hogy "ha ők nem lennének".

MOST ÉRHETI MEG IGAZÁN LAKÁST, HÁZAT VENNI!

Ha tervezed, hogy ingatlant vásárolsz, akkor most jött el a Te időd! Egyrészt azért, mert a lakáspiaci mutatók szerint egyértelműen megtört az elmúlt évek brutális áremelkedése. Jelenleg leginkább stagnálnak az árak, de van, ahol már árcsökkenést is tapasztalhatunk. Mindeközben a finanszírozási költségek még rekord alacsony szinten vannak. Nem hiszed? Nos, a Pénzcentrum megújult lakáshitel-kalkulátora szerint ma 15 millió forintot, 20 éves futamidőre, már 2,74 százalékos THM-el, és havi 81 188 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a CIB Banknál 3,03% a THM; a Budapest Banknál 3,10%; az MKB Banknál 3,12%; míg az OTP Banknál 3,23%-os THM-mel kalkulálhatunk. Érdemes még megnézni a K&H Bank, az ERSTE Bank, és természetesen a többi magyar hitelintézet konstrukcióját is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

Még nincs hozzászólás - Legyél te az első!
Ezt olvastad már?
×

A címlapról ajánljuk

Krízishelyzetben a magyar dolgozók: visszaütnek a szőnyeg alá söpört problémák
Az első lépés megküzdeni azzal a terhes gondolattal, hogy nem tudunk visszatérni a járvány előtti normákhoz...


Feliratkozom a hírlevélre!

 

HRBLOGGER
perfekt
2021. 03. 01. 06:56
ZÁRJUK AZ ÜZLETI ÉVET – CÉLTARTALÉK KÉPZÉS

A céltartalék képzési kötelezettség az összemérés és az óvatosság számviteli alapelvekből...

hrdoktor
2021. 03. 01. 06:19
Így teszi tönkre az ülőmunka a testünket

Egyre többen vannak azok, akik olyan munkakörben dolgoznak, ahol kizárólag ülniük kell. Az Európai...

legacykft
2021. 02. 26. 08:55
A konfliktusok hét bugyra

Ha nem is hét, mint a pokolban, de legalább négy, és ha nem is pokolra kell menni a jó csapatműködésért...

coachco
2021. 02. 24. 20:28
Séta a mádi főutcán 2.

Játsszunk egy kis időutazást, ugorjunk vissze több mint száz évet, és nézzünk be újra a mádi...

hrbonbon
2021. 02. 12. 17:15
Felmérés - tapasztalatok a kiválasztási folyamatok pandémia miatti változásaival kapcsolatban

A válaszokat kommentben várjuk!   A vírushelyzet hatására a kiválasztás milyen módon zajlik?...

ajovomunkahelye
2021. 02. 12. 09:29
A válság egyik hatása: megállt a munkavállalói elkötelezettség csökkenése Magyarországon

A járvány és a gazdasági válság hatása a munkavállalói elkötelezettségben is éreztette hatását:...

vezetoi-coaching
2021. 01. 24. 09:46
Széljegyzet egy bejegyzéshez... és a “mit lehetne tenni” örök kérdéséhez...

Oberfrank Zoltán blog-posztjához (“Miért vesznek fel a cégek munkatársakat”) a  Linkedin terjedelmi...

NÉPSZERŰ
FRISS

Interspar

02.25-03.03
Országos

Spar

02.25-03.03
Országos

Aldi

02.25-03.03
Országos

Lidl

02.25-03.03
Országos

Interspar

02.24-03.31
Országos


Private Investor Day 2021

Mibe fektessünk 2021-ben? Tippek, elemzések, befektetési ötletek profiktól, Neked