2020. július 9. csütörtök Lukrécia
HR Centrum

Ingyenpénzt adnának minden magyarnak: őrültség, vagy csodát tehet?


Izgalmas közgazdasági ötlettel indul a 2014-es év. Bár első hallásra talán őrültségnek hallatszik a feltétel nélküli alapjövedelem - friss becenevén létpénz - bevezetése, mégis úgy tűnik, nem a pénzügyi ezotéria egyik újabb gyöngyszemével van dolgunk.


Létpénz vagy feltétel nélküli alapjövedelem?

Kisebb közgazdasági bombát robbantott szombaton a LÉT elnevezésű független szakértői munkacsoport, amelynek tagjai közt szociálpolitikai szakértőt, szociológust, jogászt, közgazdászt, volt pénzügyminisztériumi főosztályvezetőt, sőt, egykori államtitkárt is találunk. A csoport nem kevesebbet javasol, minthogy mindenkinek (tehát konkrétan minden magyarországi lakosnak) biztosítson az állam egy havi összeget, ami őt feltétel nélkül megilletné, egyfajta alkotmányos alapjogként. Jogosult lenne rá minden magyarországi "lakos" (tartósan Magyarországon lakó állampolgár, kivéve, aki külföldön dolgozik, és ott is adózik). Közülük viszont mindenki: a hajléktalanok és a zárt intézetekben élők is. Nem kell fizetni utána semmilyen közterhet, semmilyen jogcímen nem vonható el, és nem terhelhető meg. A felhasználását senki nem ellenőrizheti, és azért cserébe nem várható el semmilyen ellenszolgáltatás vagy magatartás.

A javaslat értelmében gyerekek 25, felnőttek 50, várandós édesanyák pedig 75 ezer forint létpénzt kapnának havonta
a Magyar Államkincstártól.

Előnyök és hátrányok

A LÉT munkacsoport honlapján található adatok szerint a minimális megélhetéshez 2012-ben egy felnőtt embernek 24 ezer forintot kellett élelemre költenie: 3,4 kg hús, 13 tojás, 8 liter tej, másfél kiló zsiradék, 4 kg burgonya, 12 kg zöldség és 6,5 kg gyümölcs vásárolható belőle. Úgyvélik, a létpénz másik feléből a rezsit, a ruházkodást és minden egyéb költséget ki kell szorítani. Bár azt elismerik, hogy ez nem könnyű, a mai körülmények között sokaknak ennyire sem telik.


A program logója (Forrás: http://www.255075.hu)


A létpénz a szegény emberek fogyasztásának növekedésével hozzájárul a hazai gazdaság élénkítéséhez a súlyosan hátrányos településeken élők helyi szolgáltatásainak fellendüléséhez. A nincstelenség felszámolásával, a lakosság — elsősorban a szerény körülmények között élők — jövedelmi színvonalának emelkedéséhez, rendszeres, kiszámítható jellegénél fogva újra megteremthetné a kistelepülések fizetőképes fogyasztótáborát is. 

Az ötletgazdák szerint a létpénz bevezetésével más úgynevezett transzfer-jövedelmeket meg kell szüntetni vagy arányosan csökkenteni kell őket. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy megszüntetendő minden olyan jelenlegi pénzbeli juttatás, ami alacsonyabb összegű, mint a (felnőttnek, gyereknek vagy várandós anyának járó) létpénz; és ha a pénzbeli juttatás vagy tb-ellátás személyenként eltérő összegű (ilyenek például a különféle nyugdíjak is), akkor azt a létpénz helyettesíti, ha kisebb, és csökkenti, ha nagyobb. Az így kiváltott kiadások a létpénz kifizetésének forrását képezik. Így az alacsony összegű ellátásban részesülők szociális jövedelme megnő, a létpénznél magasabb összegűek többségének a transzfer jövedelme változatlan marad, és a legfelső jövedelmű, kb.5 százaléknyi érintett személynek csökken a szociális célú pénzellátása - állítja a munkacsoport. (Az utóbbiaknak sem a nyugdíjuk csökken, hanem a családi adókedvezményüknél lesz kisebb a nekik is járó létpénz.)

Az ötlet ugyanakkor azzal is együtt járna, hogy a havi bruttó munkabérek csökkennek 50 ezer forinttal, vagyis a létpénz alapösszegével. Egyidejűleg, a munkáltatók szintén 60 ezer forint összegű hozzájárulást fizetnek. Itt mégsem lesz csupán "pénz az ablakban", mert a lecsökkent bruttó bérek után kevesebb közterhet kell fizetni.

Nem tűnik pénzügyi ezotériának

Bár nagy divatja van manapság a pénzügyi ezotériának, a feltétel nélküli alapjövedelem nem tartozik ebbe a körbe, maga a hazai ötlet komolyan vehető számításokon alapszik, mégis valódi vita alakulhat ki róla - mondta el a Pénzcentrum.hu-nak Madár István, a Portfolio.hu vezető elemzője, aki szerint az elképzelés nem csodaszer, nem a semmiből csinál pénzt, sokkal inkább a már meglévő javak és juttatások újraelosztását jelentené - az azonban nem látszik, hogy működőképes lenne-e egyáltalán.


A vezető elemző szerint rengeteg szempontot meg kell vizsgálni, mielőtt ítéletet mondunk a feltétel nélküli alapjövedelemről. Fontos szempont például, hogy a világon gyakorlatilag sehol sem létezik hasonló rendszer, ezért kérdéses a működése, de például arra az általános trendre is figyelemmel kell lenni, hogy a technológiai fejlődés, a robotok széles körű alkalmazása miatt egyre kevesebb ember marad munka, és így rendszeres jövedelem nélkül.

Az ötletgazdák szerint maga a program 5-6 ezer milliárd forintjába kerülne a költségvetésnek, bevételi oldalon ennek jelentős része azonban visszajönne. Ezt az összeget pedig az adórendszer átalakításával akár elő is lehetne teremteni. Madár István szerint az azonban nagy kérdés, hogy a magyar társadalomban milyen változást jelentene, ha a családok 100 - 120 ezer forintos fix havi jövedelemre tennének szert. Könnyen lehet ugyanis, hogy ez nem erősítené a munkamorált, nem ösztönözné a munkahelykeresést. Ugyanakkor azt is érdemes figyelembe venni, hogy ez a pénz egyfajta eszköz lenne a tartós jövedelemnélküliség problémájának enyhítésére: ez mintegy 600 ezer felnőttet érint ma Magyarországon, és rengeteg embernél pszichés romláshoz, leépüléshez is vezet. Tehát úgy is nézhetjük, hogy ha a tartósan munkanélküli is rendszeres jövedelemhez jut, stabilabb maradhat az élete, és könnyebben talál új munkát.

A Portfolio.hu szakértője úgy véli, először egy úgynevezett pilot-projekt keretében lenne érdemes kipróbálni a rendszert, azaz például egy településen, egy kistérségben elindítani, és kielemezni a tapasztalatokat. Az is hasznos lehet, ha megvárjuk, hogy a külföldi példák milyen eredménnyel járnak. Hamarosan például Svájcban lesz népszavazás hasonló kérdésről, de indiai, amerikai programok tapasztalatait is figyelembe lehetne venni.

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

Az egyik legjobb ajánlatot most a CIB Bank nyújtja, itt idén - 60 hónapos futamidőre - 38414 forintos kedvezményes törlesztővel kalkulálhatsz, míg 2021-től 40219 forintra ugrik a törlesztő. De nem marad el ettől a Raiffeisen Bank ajánlata sem, amely esetében, az 5,90 százalékos kedvezményes THM 7,96%-ra ugrik a THM-plafon megszűnése után. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Hozzászólások száma: 9 - Hozzászólok a fórumhoz
Ezt olvastad már?
×

A címlapról ajánljuk


Feliratkozom a hírlevélre!

 

HRBLOGGER
perfekt
2020. 07. 08. 16:55
A számlaadat-szolgáltatás 2020. július 1-jétől alkalmazandó szabályai, különös tekintettel a befogadói oldalról teljesítendő adatszolgáltatásra

Czinege Attila Ellenőrzési Szakfőigazgató Úr által tartott online Perfekt szakmai napon ígéretet...

ajovomunkahelye
2020. 07. 07. 09:42
Alkalmazkodás a változásokhoz

A koronavírus-járvány iparágtól függetlenül egy dologra biztosan megtanított minden vállalatot:...

vezetoi-coaching
2020. 07. 06. 16:54
Olvasónapló - Nagy Lajos: Budapest Nagykávéház...

Csak ízelítőül, hogy mire számítsunk... 1935. július 3-án késő este a Budapest Nagykávéházban...

hrdoktor
2020. 07. 06. 08:50
Betegségek, amiket a légkondi terjeszthet

A nem megfelelően működtetett klíma többet árt, mint használ: betegségek okozója lehet. De milyen...

legacykft
2020. 07. 03. 09:00
A mondat, ami mindenféle szerepedben gátol

Van egy mondat, amit ha eleget mondogatsz magadnak, meggátolhat abban, hogy sikeresen töltsd be a számodra...

jobangel
2020. 06. 30. 15:30
A fizetési igényről másképp: tárgyalj róla!

Ez sajnos rendszeres „taktika”, és nagyon rossz taktika: az álláskeresők kétségbeesésükben...

tippekafejvadasztol
2020. 06. 19. 11:23
Álláskeresés karantén után

Nem kérdés, hogy jelen helyzetben azok is állást kereshetnek, akik eddig teljesen biztosnak hitték...

NÉPSZERŰ
FRISS

  Ajánlatunk