Hát jól van ez így? Ezt kapják a magyar dolgozók, nem fizetésemelést

Ha egy cég rossz helyen van, azaz nem megfelelő a lokációja, a jelöltek egészen egyszerűen nem mennek el oda. Látni kell, hogy borzasztóan sokat számít, hol van az iroda, milyen szolgáltatások vannak jelen, és mennyire felel meg a kor elvárásainak - mondta el Valter Kalaus, a VLK Cresa ügyvezető partnere az éppen zajló Portfolio HR Revolution 2019 konferencián, ahol a kkv szektor szemüvegén keresztül vizsgálják a szakemberek a munkaerőhiányt és más, az iparágat érintő kihívásokat.

Európában és Magyarországon is a gazdaság nagyon jelentős szereplője a kkv szektor, mégis csak az elmúlt 10-15 évben került középpontba az, hogy milyen a fejlődéshez, az innovációhoz való viszonyuk, és hogy miképp lehetne őket támogatni, hogy vonzó munkahelyekké váljanak. Nehezíti a kutatásokat, hogy rendkívül heterogén szektorról van szó, és nagy szerepe van a vezető attitűdjének, társadalmi tőkéjének - így az ő fejlesztésük, támogatásuk segítheti, hogy fejlődjön a kkv-k HR rendszere - mondta előadásában Dr. Csillag Sára, Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Kar egyetemi docense.

Reprezentatív, kvantitatív kutatása 2017-ben zajlott le, ebből kiderült, pontosan mik a legnagyobb problémái és kihívásai a hazai kis- és középvállalatoknak. Nagyon erősen jelen van itt is a munkaerőhiány, és úgy érzik, nem csak a multikkal, hanem a közmunkával is versenyben vannak, hiszen nem tudnak annyit fizetni, hogy megérje azt otthagyni. Megoldásként sokan a lokális munkaerőpiac felé fordulnak, ott próbálnak versenyelőnyhöz jutni, de jellemző az is, hogy speciális célcsoportok, például a kismamák felé fordulnak. Mind a vezetők, mind az alkalmazottak nagy jelentőséget tulajdonítanak a személyes kapcsolatoknak, a kiszámíthatóságnak és a stabilizációnak. A kutatásból az is kiderült, hogy a mai magyar kkv tulajdonosok már nem azok, akiket a szakemberek 10-15 évvel ezelőtt felvázoltak, de a jövő nagy kérdése, hogy milyen módszerekkel lehet őket elérni és tovább fejleszteni.

Vajon lehetséges-e megtartás és motiváció béremelés nélkül? - erre kereste a választ Valter Kalaus, a VLK Cresa ügyvezető partnere előadásában. A kérdésekre sok kreatív válasz érkezett a hallgatóság részéről, de jellemzően mindnek köze van a béremeléshez - ami azonban drága. A megoldás Kalaus szerint kézenfekvő: a cellázott iroda a múlté, egy hagyományos, régi típusú környezetben sokkal nehezebb motiválni a munkavállalókat. Minden cégnek el kell döntenie, mit jelent számukra az iroda, mit szeretnének reprezentálni vele. Egy nemrég végzett kutatásból kiderül, hogy a munkavállalóknak a pénz után a kellemes munkakörnyezetet számít legjobban, miközben a munkáltatók ugyanezt csak a 8. helyre sorolták.

- mondta Kalaus.

A vezetők természetesen úgy szoktak védekezni, hogy nincs pénz, ugyanakkor egy régi elavult iroda 13 euró/nm áron érhető el jelenleg Budapesten, ehhez képest egy minőségi, trendi hely 17 euró/nm. Ez egy főre vetítve átlagosan havi 10 ezer forintot jelent. Az iroda egy HR eszköz - éppen ezért fontos, hogy a HR részt vegyen a kiválasztásában, még akkor is, ha ezzel a feladataik tovább bővülnek. "Ha tetszik, ha nem, döntéshozóvá váltak." Egy bérlőképviselet abban segítheti a cégeket, hogy hatékonyabb környezetet sikerüljön kialakítaniuk, megoldást kínálnak, nem épületet. A leendő dolgozóknak is fontos érv lehet a döntés előtt, hogy milyen környezetben fognak dolgozni.

Draskovits Dóra, a HR Partner Consulting Kft. vezető HR tanácsadója a kkv-k HR folyamatainak kiszervezéséről beszélt. Mint elmondta, komoly változás szemtanúi vagyunk, hiszen ma már inkább akkor keresik meg őket, ha a vállalatok minden áron meg szeretnék tartani a munkavállalókat.

A megtartás a béremelésen kívül még számos egyéb eszközzel elérhető: vízió, belső biztonság, közösség, információ megosztása, a fizikai környezet és a megbecsülés. A kkv vezetőinek még mindig komoly fenntartásai vannak a HR-rel szemben: sokan nem akartnak eltávolodni a saját embereiktől. Azonban egy bizonyos létszám fölött az ösztönös működéstől érdemes elmozdulni a tudatos felé, a szubjektív döntésektől az objektívek irányába. A munkaerőpiac következő 5 éve sem lesz könnyebb, így érdemes tudatosítani, hogy a HR ma már a cég gyarapodásának az előfutára, és megalapozza a biztonságos működést.

A kerekasztal beszélgetés részvevőihez szóló első kérdés az volt, mire számítanak, mit hoz a jövő a magyar kkv-k számára, mik lesznek a legnagyobb kihívásaik. A változásokhoz való igazodás a legfontosabb, ez fogja meghatározni a cégek jövőjét - mondta el Bezerédy-Herald Balázs, az Y2Y Business Coaching trénere. "A kkv-k óriási lemaradásban vannak a multinacionális cégekhez képest. Nagy kérdés, hogy ezek a kisvállalatok a régi szemléletet viszik-e tovább, vagy felismerik az új idők szeleit és igazodnak hozzá."

Eke Mariann, a DM Kft. HR managere szerint a meglévő munkatársak megtartása kulcsfontosságú lesz a jövőben, emellett hisznek az erős cégen belüli munkatársi kommunikációban, valamint az egészségmegőrző programokban. Ezt a munkatársak azért nem élik meg plusz tehernek, mert a tervezésnél figyelembe veszik az igényeiket. A Librinek az egyik legnagyobb kihívása, hogy ne csak, mint könyvesbolt, hanem mint potenciális munkaadó is eszébe jusson az embereknek. A Libri és a Bookline fúziója óriási hullámokat keltett, és mind a mai napig kihívást jelent a HR-nek - mondta Szeleczky Noémi, a Libri-Bookline Zrt. HR igazgatója. A harmadik legnagyobb kihívás, hogy érdekes lehet-e még a ma élő fiataloknak, hogy egy könyvesboltban legyenek eladók.

Szepessi Zoltán, a Nestlé Hungária Kft HR business partnere szerint a jövőben meg kell találni a kis és a nagyvállalatoknál fellelhető tudás szinergiáját, ez kulcsfontosságú lehet a jövőben. Nagy Attila, a CROWN Magyarország Kft HR managerének tapasztalatai szerint a szaktudás bent van a cégnél, éppen ezért a kollégákkal együtt fejlesztettek ki egy tananyagot, és a dolgozók képzik ki a jelölteket. Persze nem ingyen, raktak bele pénzt is, méghozzá nem is keveset. Gladinetz András, a Tisza Cipő Group vezérigazgató-helyettese pre-robot időszaknak nevezte ezt az időszakot, amikor már minden út egy irányba, az automatizálás felé vezet.