Filléreket keres a magyar nő - Mi áll a háttérben?

A negatív megkülönböztetéssel már az első munkahely megtalálása során szembesülhetnek a hölgyek. Tízszer olyan nehéz munkát találnia egy nőnek, mint egy hasonló képességű és korú férfinak - hívja fel a figyelmet Szedlárné Gáll Ibolya, munkaerőpiaci szakértő. Ennek szerinte rendkívül egyszerű magyarázata van: a rossz társadalmi beidegződés.

A magyar családok ugyan két keresőre épülnek, ám a társadalmi elvárások alapján a nőnek otthon, a gyerekek mellett van a helye. Bár a gyermekvállalás nem csak a nő, a család, hanem az egész társadalom érdeke lenne, a gyermekvállalás terheit zömében a gyengébbik nem egymaga viseli. A lányoknak így már a pályaválasztás előtt fel kell tenniük a kérdést saját maguknak: a családot vagy a karriert választják-e?

Furcsa, de bármelyiket is választják is a nők, a helyzetük sajnos nem lesz egyszerű. Ha reménybeli munkaadójuknak bevallják, hogy a későbbiekben szeretnének gyermeket, akkor előfordulhat, hogy fel sem veszik őket a kiszemelt munkahelyre. Ha viszont kényszerből hazudnak, aztán később mégis szülési szabadságra mennek, akkor pedig nem egyszerű a visszatérés a munkahelyre.

Egyedül, kevesebb pénzért

Egy komoly vállalkozásnál a Magyarországon átlagos két gyermek miatti hat év kihagyás után akkora a változás, hogy ember legyen a talpán, aki könnyen vissza tud zökkeni a dolgos hétköznapokba. Ráadásul a gyes után sem egyszerű a helyzet, hiszen a kiskorú gyermekek miatt sokszor kell otthon maradniuk a nőknek betegség vagy oktatási szünet miatt. A július elsejétől hatályba lépő új Munka törvénykönyve is felemás módon védi majd a kisgyermekes nőket. A jelenleg érvényben lévő szabályok szerint a 3 évesnél fiatalabb gyermeket nevelőket egyáltalán nem lehet a munkahelyükről rendes felmondással elküldeni.

A módosuló rendelkezések szerint alapesetben továbbra is fennmarad a védelem. Az új törvényben azonban számos kitétel szerepel, amelyre könnyedén hivatkozhatnak a munkáltatók, ha meg akarnak válni az érintett dolgozójuktól. Először is a munkavállaló képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő okból is fel lehet majd mondani az érintetteknek. Ehhez nem kell más, mint hogy a munkáltató bebizonyítsa, a munkahelyen nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör, vagy az, hogy a munkavállaló az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja. 

Azonnali hatállyal is fel lehet mondani a 3 évesnél fiatalabb gyermeket nevelő anyáknak, illetve a gyermeket egyedül nevelő apáknak, akkor is, ha már nincsenek szülési vagy gondozás céljából fizetés nélküli szabadságon abban az esetben, ha a munkáltató bebizonyítja, hogy szándékosan vagy súlyos gondatlansággal megszegik a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségüket, vagy olyan magatartást tanúsítanak, amely lehetetlenné teszi a munkaviszony fenntartását. Utóbbi kategóriába szinte bármi beletartozhat.

Nehezíti a nők döntését az a tapasztalat is, hogy a 70 százalékuk társ nélkül marad azoknak, akik a munkát választják a család helyett. A társadalmi beidegződések miatt ugyanis a férfiak nem elnézőek a munkát a család elé helyező nőkkel, és inkább saját karrierjük építését részesítik előnyben. A másik komoly probléma, hogy az azonos korú, tapasztalatú és végzettségű nők 27 százalékkal kevesebb fizetést kapnak a férfiaknál. Ráadásul a legfelsőbb vezetői szintekre csak ritkán jutnak el.

Aztán pályafutásuk végén a munkát és a családot választó nők sorsa hasonlóan alakul. A munkaadók bizonytalan munkavállalói csoportként tekintenek rájuk, mert úgy vélik, nem tudnak már annyit teljesíteni, mint a hasonló korú férfiak. Leépítéskor ők az elsők, 50 év felett keresetük pedig csak 70 százaléka a velük egykorú férfiakénak.

A megoldás a rugalmas foglalkoztatás

A szomorú helyzeten lehet, sőt kell is változtatni. Szedlárné Gáll Ibolya munkaerőpiaci szakértőként a párbeszédet tartja a legfontosabbnak. A családdal és a munkahellyel megbeszélve még a jelenlegi, a nők számára cseppet sem kedvező társadalmi környezetben is össze lehet egyeztetni a gyermekvállalást a karrierrel. A társadalomnak pedig a különböző élethelyzetekre alkalmazott rugalmas foglalkoztatási formákkal kell segítenie ezt a folyamatot.

Részmunkaidő bevezetésével, távmunka alkalmazásával, családi napközik beindításával sokat lehetne tenni a kisgyermekes nők foglalkoztatásának fellendítéséért. Hollandiában, ahol ezek a módszerek működnek, a nők 35 százaléka így dolgozik. Magyarországon csak a hölgyek 5 százalékának van olyan szerencséje, hogy rugalmas módon a munkahely és a család szempontjait egyaránt figyelembe vevő módon dolgozhasson.

Sok esély van rá, hogy a nők foglalkoztatása ügyében a közeljövőben komoly változások várhatóak, hiszen a nemzetgazdasági tárcánál nemrégiben miniszteri biztos neveztek ki a nők munkaerőpiaci helyzetének javításáért. Szalai Piroska feladata egyebek mellett a nők munkaerő-piaci részvételének növekedését akadályozó tényezők azonosítása, a női foglalkoztatás növelését, a "családbarát" munkahelyek megteremtését célzó rugalmas munkavégzési és önfoglalkoztatási formák, jó gyakorlatok összegyűjtése, továbbá javaslatok kidolgozása a gyermekfelügyeleti intézmények fejlesztésére, az érintettek képzettségi szintjének és munkakörülményeinek javítására - részletezi a Nemzetgazdasági Minisztérium.

A tárca társadalmi, szakmai egyeztetést kezdeményezett az említett témákban. A noifoglalkoztatas@ngm.gov.hu elektronikus levélcímre június 1-jéig várja a hozzászólásokat civil szervezetektől, szakemberektől, magánszemélyekről.