Ez a legújabb adóteher! Célkeresztben az interneten kereskedők

Rászáll a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) jövőre az interneten kereskedőkre - ezt vetítik előre a személyi jövedelemadózási (szja) szabályokban tervezett változtatások. A módosított rendelkezések ugyanakkor kedvezhetnek azoknak, akiket az elmúlt öt évben megbüntetett az adóhatóság.

Önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül 2012-től az ingó vagyontárgy eladása, ha az gazdasági tevékenység keretében történik - derül ki az Országgyűlés elé terjesztett adótörvény-módosítási csomagból, amely egyebek között az szja-törvényt is átszabja. A javaslat a gazdasági tevékenység fogalmát is meghatározza. Eszerint valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása esetén lehet erről beszélni, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik.

A törvénymódosítás azt vonja maga után, hogy óriási mértékben megnövekszik az ingó értékesítésből származó jövedelem adóterhelése. Különösen érzékenyen érinti a változtatás azokat, akik az interneten keresztül próbálják meg eladni használt dolgaikat, és abból kiegészíteni a jövedelmüket, ilyenek például a kisgyermekes szülők.

A jogszabályváltozás másik hozadéka, hogy a jogalkotók kvázi elismerték, az elmúlt években százával hozott törvényellenes határozatokat az adóhatóság, amikor tetemes adókötelezettséget állapított meg az ellenőrzésre kiválasztott, zömmel az interneten kereskedő magánszemélyekre - állítja Angyal József okleveles adószakértő.

Az adóhatóság felülírta az szja-törvényt

Mint azt a Pénzcentrum.hu július közepén megírta, az elmúlt években nagyon népszerűek lettek az internetes értékesítési lehetőségek, ezért az adóhatóság egyre nagyobb figyelmet kezdett szentelni annak ellenőrzésére, hogy az érintett magánszemélyek fizetnek-e adót az így szerzett jövedelmük után. A NAV, mint első- és másodfokon is eljáró hatóság, több érintett ügyben úgy ítélte meg, hogy a vizsgált magánszemélyek üzletszerű tevékenységet folytattak, ezért az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályok szerint kellett volna adózniuk.

Miután az esetek többségében nem volt meg az eladott tárgyakról a beszerzési számla, az adóhatóság azt állapította meg, hogy a vizsgált magánszemélyeknek csak 10 százalékos költségük volt, és 90 százalékot nyertek az üzleten. Tehát ezután kellett volna a személyi jövedelemadót megfizetniük. Ráadásul a jövedelem után még 27 egészségügyi hozzájárulást (2010-től a bruttó jövedelem 27 százalékát) is le kellett volna róniuk.

Angyal József végig kitartott amellett, hogy jogsértők az adóhatóság megállapításai. Alapvető tévedés, hogy üzletszerűnek minősítette a NAV az érintett magánszemélyek ingó értékesítését. A jelenleg hatályos személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvény ugyanis egyértelműen kimondja, hogy akkor "üzletszerű az átruházás, ha ellenérték fejében történik, és az ügylettel kapcsolatban a magánszemélynek az általános forgalmi adó szabályszerűen bejelentkezett alanyaként adólevonási joga megnyílik."

Mit jelent ez?

Jelenleg az az adózó folytat üzletszerű tevékenységet, akinek van adószáma (nem azonos az adóazonosító jellel!), és még le is vonhatja az áfát - összegzi Angyal József. Az ellenőrzött magánszemélyek viszont nem jelentettek be adóköteles tevékenységet, nem kértek adószámot, nem vontak le általános forgalmi adót. Az szja-törvény szerint tehát nem folytatnak üzletszerű tevékenységet.

Az adószakértő érvelése szinte szó szerint visszaköszön a tervezett törvénymódosítás indoklásában. A Nemzetgazdasági Minisztérium leszögezi: "az önálló tevékenységre vonatkozó szabályokat jelenleg nem lehet alkalmazni akkor, ha az értékesítő nem jelentkezik be áfa-alanyként, vagy, ha bejelentkezik ugyan, de alanyi mentességet választ, függetlenül attól, hogy az értékesítés az eset összes körülménye alapján kimeríti a hétköznapi és az általános forgalmi adó szerinti üzletszerűség fogalmát".

A NAV a 2010-ben kelt határozatokban több esetben is figyelmen kívül hagyta a hatályos jogszabályt, és a közfelfogásra hivatkozott, amely szerint üzletszerű az a tevékenység, amelyet akár eseti alkalommal, akár ismétlődően vagy állandó jelleggel végez a magánszemély ellenérték fejében, haszonszerzés céljából. Ráadásul jogerős bírósági végzés is született már, amely helyben hagyta az adóhatóság téves határozatait - értetlenkedik Angyal József.

Az adószakértő végig kitartott amellett, hogy a magánszemélyeknek a jelenleg hatályos törvény szerint az ingó értékesítésre vonatkozó rendelkezések alapján kell az adót megfizetniük. A törvény kimondja, hogy alapesetben az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem megállapításakor a bevételből le kell vonni a számlával, nyugtával igazolt beszerzési költséget, az értéknövelő beruházásokat és az átruházással kapcsolatos kiadásokat. Ha viszont nem lehet megállapítani a beszerzésre fordított összeget, mert nincs meg róla a bizonylat, akkor a bevétel 25 százaléka számít jövedelemnek. Ez után kell megfizetni a 16 százalékos szja-t.

Jelentős kedvezmény a jelenlegi szabályozásban, hogy évi 200 ezer forint jövedelemig nem kell adót fizetni az ingó értékesítésből származó vagyon után. Vagyis 25 százalékos nyereséghányadot feltételezve évi 800 ezer forint bevételig adómentesen lehet eladni az ingó vagyontárgyakat.

Mi lesz 2012-ben?

A törvénymódosítás lényegében az adóhatóság hibás jogértelmezéséhez igazítja a jogszabályt. Vagyis a jövő évtől már valóban gazdasági tevékenységnek minősül, ha valaki rendszeresen, jövedelemszerzés céljából értékesít ingó vagyontárgyakat. Az is ennek minősül, ha például egy kismama a kinőtt gyermekruhákat szeretné pár száz forintért az interneten eladni.

Az első és legfontosabb tanács, hogy a vásárlásokról kapott nyugtát, számlát meg kell őrizni! Az előbbi példánál maradva ugyanis jellemző, hogy a vásárláskori érték több, mint amennyiért használtan sikerül eladni a babaruhákat. Ha pedig nincs jövedelem, akkor nem kell adót fizetni. Abban az esetben viszont, ha nincsenek meg a beszerzési számlák, akkor csak 10 százalékos költségátalányt lehet levonni a bevételből, a fennmaradó 90 százaléknyi jövedelem után egyrészt meg kell fizetni a 16 százalékos szja-t, másrészt pedig a 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást.

Angyal József szerint azoknak, akik "rendszeres jelleggel" értékesítenek ingó vagyontárgyakat az aukciós portálokon, célszerű adószámot kiváltaniuk és alanyi adómentességet kérniük. Utóbbi azért fontos, hogy ne kelljen az általános forgalmi adóval bíbelődniük. Vigyázniuk kell azonban arra, hogy a bevételük ne haladja meg az évi 5 millió forintot, abban az esetben ugyanis már nem folytathatnak alanyi adómentes tevékenységet. 

Mi lesz a jogsértő határozatokkal?

A Pénzcentrum.hu a Nemzetgazdasági Minisztériumtól és a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól is meg kívánta tudni, milyen lépéseket terveznek azt követően, hogy a beterjesztett törvényjavaslat egyértelműsíti, tévesen értelmezte az adóhatóság, és esetenként a bíróság is a vonatkozó jogszabályokat. Az adóhatóságot az adózás rendjéről szóló törvény kötelezi arra, hogy ha még a bírósági döntés előtt kiderül, jogsértő határozatot vagy végzést hozott, akkor azt módosítania kell, vagy vissza kell vonnia. Ezt kell tennie akkor is, ha azt törvény előríja.

A NAV egyelőre nem nyilatkozott a Pénzcentrum.hu kérdésére, hogy visszavonja-e az eddig az ingó értékesítésre vonatkozóan az adózókat elmarasztaló határozatait (végzéseit). A Nemzetgazdasági Minisztériumtól, mint felügyeleti szervtől azt kívántuk megtudni, utasítja-e az adóhatóság elnökét, hogy vonja vissza a hatályos szabályokkal ellentétes irányú döntéseit, és az érintett ügyekben rendeljen el új eljárást. Azt is meg szerettük volna tudni, hogy a beterjesztett törvénymódosítási javaslatra tekintettel milyen jogorvoslati lehetőségekben bízhatnak azok az adózók, akik esetében már jogerős bírósági döntés is megerősítette az adóhatóság téves jogértelmezésen alapuló határozatában foglaltakat. Kérdéseinkre a minisztériumtól sem kaptunk választ.

Cikkünk megjelenése után megszólalt az adóhatóság

A NAV ma délelőtt, cikkünk megjelenése után közölte álláspontját a jelenlegi határozathozatali gyakorlatról. Eszerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a leírtakra tekintettel nem kívánja módosítani a jövedelemszerzési célból magánszemélyek által végzett ingó értékesítéssel kapcsolatos korábbi álláspontját. Az adóhatóság levelében leszögezi: egy törvénymódosítási indítvány indokolása nem minősül jogszabálynak, így az nem is köti a jogalkalmazó szerveket.

Az adóhatóság a jövedelemszerzési célból, rendszeresen ingó értékesítéssel foglalkozó magánszemélyek esetén az általános forgalmi adóról, az adózás rendjéről, illetve a személyi jövedelemadóról szóló törvények szabályainak együttes értelmezése alapján jutott arra a következtetésre, hogy ezek a személyek önálló tevékenységből származó bevételt szereznek.

Ha ugyanis a magánszemély az áfatörvény szerinti gazdasági tevékenységet folytat, akkor köteles bejelentkezni az áfaalanyok közé. Az adózás rendjéről szóló törvény szerint pedig az adózóknak a jogokat rendeltetésszerűen kell gyakorolniuk. Ezért a rendeltetésszerű joggyakorlás korlátjába ütközik az, ha a magánszemély oly módon kívánja az ingó értékesítéssel összefüggésben keletkező adókötelezettségét mérsékelni, hogy valamely kötelezettségét nem teljesíti, ezáltal adózási előnybe kerülve azon adózókkal szemben, akik a jogszabályi rendelkezéseket betartva teljesítik bejelentkezési kötelezettségüket.

Hasonló következtetés vonható le az szja-törvény azon rendelkezéséből is, mely szerint a magánszemély adójának csökkenését eredményező kedvező szabály annyiban alkalmazható, amennyiben a jogügylet megvalósítja a kedvező szabály célját. Ha a magánszemély az áfakörbe való bejelentkezését elmulasztja, akkor megállapítható, hogy ez a jogellenes cselekmény egyértelműen ellenkezik a kedvező szabály által elérni kívánt céllal.

Amennyiben az adóhatóság az ellenőrzés során azt tárja fel, hogy az adózó bejelentkezés nélkül gazdasági tevékenységet folytat, ennek adójogi konzekvenciáit mind az általános forgalmi adó, mind a személyi jövedelemadó tekintetében egységesen kell levonnia.

Ugyanakkor a NAV üdvözli a kérdésben említett törvénymódosító javaslatot, hiszen az átláthatóbb helyzetet teremtene, lehetővé téve ezzel a jogszabály könnyebb alkalmazhatóságát mind az adózók, mind a Nemzeti Adó- és Vámhivatal számára.