Ausztriában és hazánkban is készülnek már a nyári szezonra, a hotelek mindenhol keresik a kisegítő konyhai munkatársakat.
Vegyes képet mutat Európában a legfrissebb, koronavírus okozta jövedelem-veszteségbecslés. Az adatok alapján Magyarország az egyik legjobban vészelte át az első hullám gazdasági támadását, Lettországgal, Svédországgal körülbelül egy szinten. Ehhez képest Horvátországban, Görögországban vagy Cipruson igazi sokk érte a dolgozókat. Ez utóbbi helyeken ráadásul bár az állami kompenzációk jelentősek voltak, mégis markáns maradt a bevételkiesés mértéke. Volt azonban egy EU-s ország, amelyik az első koronavírus-hullám okozta ütést az állam segítségével gyakorlatilag nullázni tudta.
Az Eurostat legfrissebb előrejelzése szerint, a becsült éves bevételkiesés mértéke körülbelül 5 százalékos lehet az EU-ban dolgozók esetében 2020-ban, 2019-hez viszonyítva. Ez a szám az állami kompenzációk előtti átlagos kiesés mértékét mutatja uniós szinten, amit 3 fő összetevőből számítottak ki.
A foglalkoztatási jövedelem-veszteség számítások 3 alapja:
- a munkavállalók elveszítették állásukat vagy szerződésüket nem hosszabbították meg;
- a munkavállalók alkalmazottak maradtak, de ideiglenesen nem foglalkoztatták őket;
- a munkavállalókat továbbra is foglalkoztatták, de a szokásos munkaidejüknek csak töredékét dolgozták.
Az ezek alapján számított jövedelem-veszteségek unió szerte azt mutatták, hogy a kiszolgáltatottabb, tehát az alapból a legalacsonyabb jövedelmi szegmensbe tartozókat valószínűleg nagyobb veszteséget szenvedtek el, mint a magasabb jövedelmi szegmensben lévők. A szegényebbeket tehát anyagilag is keményebben érintette 2020-ban a koronavírus-járvány.
Az Eurostat az adatok kapcsán hangsúlyozza, ez a gyorsbecslésük eltér a standard számításaiktól, csak a munkából származó jövedelmekre támaszkodik, és nagyrészt modellekre, becslésekre épül. Azt is fontos megjegyezni, hogy bár a vonatkozó adatok a 2019-2020-as éves változást mutatják, de a becslések nem veszik figyelembe az egészségügyi válság második hullámát a távollétek és bérkompenzációs rendszerek szempontjából.
Hogy állnak az országok?
Mindezen információk figyelembevételével kijelenthető, hogy a jövedelem-veszteségek igen eltérően érintették az EU tagállamokat. A becslések szerint leginkább a horvát, görög, ciprusi, illetve francia dolgozók sínylették meg leginkább a járványt. Ezekben az országokban ugyanis a legalacsonyabb jövedelemmel rendelkezők 10 vagy adott esetben több mint 10 százalékkal keresnek várhatóan kevesebbet idén, mint 2019-ben.
Horvátországban ráadásul, ami a legrosszabbul szerepelt az EU-ban, a középső és felső jövedelmi kategóriába tartozó alkalmazottak is jócskán buknak keresetükön, a középső jövedelmi hányadba tartozók szintén több mint 10 százalékot, míg a felsőben lévők közel 9-et.
Ehhez képest a lista túlsó végén Lettország tanyázik, ahol az alacsony és középső jövedelmi hányadba tartozók vesztésege 2 százalékos, míg a legfelső hányadba tartozók 1 százaléknál is kevesebb. Lettországot a listán viszont Magyarország követi, ami az Eurostat becsült adatai alapján azt jelenti, hogy
Hazánkban a legalacsonyabb jövedelmi rétegbe tartozók vesztesége a négy százalékot sem éri el, míg a középső és felső hányadba tartozóké 2 százaléknál is kevesebb. Ezzel az eredménnyel Svédországhoz hasonló adatokat produkált Magyarország, a járvány első hullámának csapását illetően.
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Mennyit segített az állam?
Az Eurostat becslése azt is vizsgálta, hogy az állami segítségek mennyivel csökkenthették a koronavírus első hulláma által okozott jövedelem-kieséseket. Ezen adatok alapján az látszik, hogy a legjelentősebben Horvátország faragta a kiesést, a 10 százalék fölötti átlagos munkavállalói bérkiesését 5 százalékra tudták csökkenteni. Őket Franciaország követte, akik az átlagos bevétel-kiesést közel 8 százalékról majd 2 százalékosra tudták csökkenteni.
Az EU-átlag ezen a téren egyébként 4 százalékról közel 2 százalékos kompenzálás volt. Ami egyben azt is jelentette, hogy a COVID 1. hulláma 4 ország kivételével (Horvátország, Görögország, Ciprus) sehol máshol nem okozott 4 százaléknál magasabb jövedelem-veszteséget a munkavállalók számára.
Magyarország ezen a téren a lista végén kapott helyet, a becslések szerint nálunk átlagosan a munkavállalók a bérük 1 százalékát veszítették el, amin az állami kompenzáció igazából semmit nem változtatott. Ezzel, mármint az átlagos jövedelem-vesztéssel Lettország és Dánia szintjén mozgunk.
Érdekes azonban megnézni Hollandiát, ahol az állami közbeavatkozás előtt az ország munkavállalói átlagosan közel 4 százalékos jövedelem-kieséssel néztek szembe a koronavírus első hulláma végett, amit azonban az állami közbelépés egészen egyszerűen eltüntetett. Így jelen becslés szerint Hollandia lett az EU egyetlen országa, ahol a vírus első támadása nem okozott a lakosok számára jövedelem-veszteséget.
Hadtörténeti kuriózum lehet az a 120 darab színes, jó minőségben retusált és digitalizált, publikálás előtt álló felvétel, amely 45 év lappangás után került elő.
Az egyik legígéretesebb hazai technológiai startup által most piacra dobott okos gyűrű lehetővé teszi, hogy egyetlen érintéssel bármilyen infót megosszunk magunkról új ismerősünkkel.
Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.
Az első hazai közösségi piactéren sikeresen célba ért egy mézes kampány, amelyben a vásárlás mellett egy hartai termelő kaptárait is örökbe lehetett fogadni.
-
De'Longhi Rivelia automata kávégép lenyűgözte a piacot a három International Forum Design Awards (IF) Díj elnyerésével (x)
2024. március 1-jén a De’Longhi, a világszerte elismert vezető háztartási termékeket gyártó vállalat, büszkén mutatta be legújabb innovációját, a Rivelia teljesen automata kávégépet.
- Önálló fővárosi listát állít a Momentum – mutatjuk a jelölteket
- Ismét emelkedtek a casco-díjak, az ügyfelek is egyre óvatosabbak
- Kizuhant egy kisgyerek egy emeletes ház ablakából Budapesten
- Magyar győzelemmel avatták fel a vadonatúj Alba Arénát
- Nagyobb repülők közlekednek Debrecen és München között
- Még sajátjait sem engedi külföldre utazni a Kreml