Egyetlen ábrán a bizonyíték, mennyire semmirekellő rengeteg magyar fiatal

Gyakran halljuk, hogy Magyarországon rekord alacsony a munkanélküliség, mint ahogy a tomboló munkaerőhiány hatásaival is gyakran szembesülünk. Ezek az állítások természetesen megfelelnek a valóságnak, ugyanakkor nem árt az átlagot képező számok mögé nézni. Ha megnézzük a magyarok korcsoportok szerinti foglalkoztatottsági rátáját, és összevetjük a többi ország hasonló adatával, a kép némileg árnyaltabbá válik. Szerencsére az OECD 2016 óta tartó kutatási adataira alapozva elvégezte az összevetést, az adatok elemzéséből pedig arra jutottunk, hogy Magyarországon a 18-24 éves korosztályt a munkanélküliség és inaktivitás az átlagon felül sújtja.

A munkanélküliség nem ad reprezentatív képet a munkaerőpiaci viszonyokról, az ugyanis nem tartalmazza azokat a lakosokat, akik nem egyszerűen nem dolgoznak, de nem is keresnek munkát - ők az inaktívak. Mi most megvizsgáltuk az adatokat, és bemutatjuk, hogy a munkanélküliség mellett milyen a 18-24 éves korosztály inaktivitása. A kutatás azokat a fiatalokat vizsgálta, akik nem csak munkával nem rendelkeznek, de oktatásban és egyéb képzésekben sem részesülnek.

A 18-24 éves nők munkaerőpiaci helyzetetét megvizsgálva megállapíthatjuk, hogy a munkanélküliségi arány 4,5 százalék, ezzel pedig egyáltalán nem lógunk ki a mezőnyből. A nálunk összességében rosszabbul álló Portugáliában például ez a szám 12,1 százalékra rúg. A magyarországi 13,3 százalékos inaktivitási ráta viszont hatalmas, ennél a vizsgált európai államok közül egyedül csak az olasz adat a magasabb (ez 15,3 százalék). H

Nem sokkal maradnak le tőlünk a lengyelek sem, ott az inaktivitási arány 13 százalék, amely viszont 6,6 százalékos munkanélküliséggel együtt már rosszabb a magyar adatnál. A sereghajtó Törökország, ahol a 18-24 éves nők inaktivitási rátája elképesztően magas, 40,5 százalék. Az európai államok közül a fiatalkori munkanélküliséggel erősen sújtott Olaszország teljesített a legrosszabbul - a magas inaktivitási ráta mellé 11,8 százalékos munkanélküliség is társul. Az OECD átlag egyébként a két adattal együtt 16,6 százalék, a magyar szám ettől 1,2 százalékkal marad el.

A korcsoport férfitagjai tekintetében jobban állunk - bár nem sokkal. Ebben a kategóriában az átlag 6,5 és 8 százalék, a magyar inaktivitási ráta 6,3, a munkanélküliségi ráta pedig 7 százalék. Azaz mindkét mutatót együttvéve a magyarok fiatal férfiak 1,2 százalékkal többen dolgoznak vagy tanulnak, mint a vizsgált többi állam hasonló korú férfi polgárai.

Olaszország ebben a mutatóban is sereghajtó - immár az összes vizsgált állam viszonylatában. A talján férfiak inaktivitási rátája 13,6 százalék, míg munkanélküliség körükben 15,3 százalékra rúg. Haosnlóan rosszul teljesítettek az egyéb dél-európai államok, mint Görögország és Spanyolország is, de Franciaország sem büszkélhedhet a 18-24 éves fiaik 14,7 százalékos munkanélküliségi rátájával. Ebben a mutatóban a régióból Lengyelország és Szlovákia is rosszabbul teljesített nálunk.

Az összesítést megvizsgálva látható, hogy épphogy az OECD átlag fölött vagyunk. Az összes adatot egymás mellé állítva kiviláglik, hogy Magyarország átlag alatti mutatóját a 18-24 éves nők inaktivitási rátájának köszönhetjük.

Nem meglepő, az olaszok az összesítést tekintve is rosszul teljesítettek, de megelőzik őket a törökök - szintén a 18-24 éves nők inaktivitási rátája miatt. Magyarország egyébként - a megdöbbentő fiatal női inaktivitási ráta ellenére - nem szerepelt rosszul. Bár a legtöbb nyugati állam megelőz minket, a régión belül Lengyelországot is előzzük, de jobban állunk a franciáknál, az íreknél, a finneknél és a déli államoknál is. Szlovákia azonban előttünk végzett, csakúgy mint az északi és a balti államok is messze előznek minket, ami a fiatalkorúak munkaerőpiaci helyzetét illeti