12 °C Budapest

Csúnya világ jön a magyar iskolákban: több százezer diák sorsa válik bizonytalanná

2017. május 15. 05:30

Az elmúlt években folyamatos mozgolódás zajlik Magyarországon a közoktatásban. A szakképzés átalakítása után következnek a központi felvételik, a szakemberek szerint félő, hogy az átalakítás azt szolgálja, minél többen menjenek gimnázium helyett szakközépiskolába vagy szakgimnáziumba. A Pénzcentrum annak járt utána, hogy mire számíthat az a gyerek, akit gimnázium helyett a szakképzésbe küldenek tanulni a szülei.

Évek óta folyik a középiskolai rendszer átalakítása Magyarországon. 2016 szeptembere óta lényegében három típusú intézményben folyik középfokú oktatás hazánkban:

  • gimnáziumokban,
  • szakgimnáziumokban és
  • szakközépiskolákban.

A gimnáziumot kell a legkevésbé bemutatni, hisz egyelőre itt ment végbe a legkevesebb változás az elmúlt években. Gimnáziumi képzés négy, hat és nyolcosztályos formában folyik Magyarországon, bár vannak ettől eltérő időtartamú képzések is. A gimnázium elvégzésekor érettségi vizsgát tesznek a tanulók, és eredménytől függően jogosulttá válnak a felsőfokú tanulmányok megkezdésére

A szakgimnáziumok abban különböznek a gimnáziumoktól, hogy itt a közismereti tárgyakon kívül szakmai képzés is folyik, ebben a rendszerben szerezhető érettségi és szakmai érettségi is.

A három intézménytípus közül a legalacsonyabb szintű képzettséget a szakiskolákat váltó szakközépiskolák adják: itt alapvetően szakképesítés szerezhető három év alatt, igaz, ezt követően érettségi is szerezhető, de csak újabb két tanév elvégzését követően.

A diákok későbbi, munkaerőpiaci elhelyezkedési esélyeit illetően kiemelkedő szerep hárul az informatikai, valamint a nyelvtudásra, ezen felül pedig a konkrét képességeken túl, a készségek fejlesztése is nagyon fontos. Ezen szempontok leghangsúlyosabban a gimnáziumi oktatásban kapnak szerepet, a szakgimnáziumokban már kevésbé, a szakközépiskolákban pedig szinte már egyáltalán nem érvényesülnek

- nyilatkozta a Pénzcentrumnak Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke.

2019: a központosítás éve

Ezt azért fontos szem előtt tartani, mert a középiskolai rendszer átalakítása újabb lépcsőjéhez érkezik hamarosan. Tavaly ősszel jelentette be Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy elkerülhetetlenné válik a központi felvételik bevezetése, majd a CEU-botrány kellős közepén, a múlt hónap elején erősítette meg Palkovics László oktatási államtitkár, hogy az intézkedést 2019-től vezetik be

Az államtitkár a felvételi bevezetése mellett arról is beszélt, hogy központilag meghatározott keretszámok alapján kerül majd meghatározásra, hogy melyik típusú intézménybe, hány gyereket vesznek fel onnantól. Ez megfelelő eszköz lehet a kormány számára ahhoz, hogy adminisztratív eszközökkel tereljen több tanulót a frissen átalakított szakképzési rendszer felé.

Erre csak közvetett bizonyítékok vannak. Egyfelől a miniszterelnök is tett olyan jellegű nyilatkozatot a témával kapcsolatban, mely arra enged következtetni, hogy bizonyos esetekben értékesebbnek tart egy szakképzettséget, mint egy érettségit. Másfelől pedig ezt sugallja a szakképzési rendszer átalakítása is, ami mögött egyébként a Kereskedelmi és Iparkamara lobbiereje sejlik fel

- mondta Mendrey László PDSZ elnök.

... csak akkor lehetne felháborodni, ha az elképzelés mögött a férőhelycsökkentés szándéka húzódna meg, olyan nehézségű feladatsorokat állítanának össze, hogy csak kevés diáknak sikerüljön a felvételi, tehát adminisztratív eszközzel próbálnák átterelni a tanulókat a szakgimnáziumok, szakiskolák felé

- ezt Horváth Péter, a Nemzeti Pedagóguskar elnöke nyilatkozta a Magyar Hírlapnak még ősszel, Lázár János bejelentésével kapcsolatban. 

Ebből jól látszik, hogy szakmai körökben már akkor is aggódtak amiatt, hogy a kormány esetleg a gimnáziumok rovására növelné a szakképzési rendszer súlyát a középiskolai oktatásban.

Ha a kormány szeretne, bőven lenne is majd honnan faragni. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2016-ban 

NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!

Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)

  • szakközépiskolába 78 231,
  • gimnáziumba 181 794,
  • szakgimnáziumba pedig 167 574

diák járt Magyarországon.

A témával kapcsolatban megkerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát is, de a cikkünk megjelenéséig nem reagáltak kérdéseinkre.

Tanulni, tanulni, tanulni...

A vélelmezett kormányzati tervek jól illeszkednek egy olyan, széles körben osztott vélekedéshez, hogy Magyarországon kevés a jó szakmunkás, alig lehet rendes asztalost találni, valamint, hogy egy jó szakmával a kezében nyugodt és kiszámítható jövő vár egy gyerekre.

Sajnos azonban ezt a jól hangzó érvelést nem nagyon támasztják alá a számok. A KSH adatai alapján jól látszik, hogy a munkanélküliségi ráta vonatkozásában a legnagyobb különbséget nem a gimnáziumi és a szakgimnáziumi, hanem a középfokú és a felsőfokú (tehát főiksolai vagy egyetemi) végzettségűek között figyelhetjük meg.

Még egyértelműbb a kép, ha a közmunkásokat is hozzávesszük a munkanélküliekhez, így még tisztábban látszik, hogy legjobban a főiskolai vagy egyetemi végzettséggel rendelkezők járnak, körükben a legkevesebb ugyanis a munkanélküli vagy a közmunkás. 

Főiskolára vagy egyetemre menni pedig gimnáziumból a legegyszerűbb. A szakközépiskolák esetében, a szakvégzettség után még két évig kell tanulni, hogy erre egyáltalán lehetősége legyen a diáknak, a szakgimnáziumokban pedig a szakmai tárgyak jelentős terhelést jelentenek, így nehezebb jó eredményt elérni azokból a tantárgyakból, melyek a felsőoktatási tanulmányok megkezdéséhez szükségesek.

Mennyi, az annyi?

Természetesen nemcsak a munkanélküliek körében figyelhető meg jelentős különbség a középfokú és felsőfokú végzettséggel rendelkezők között. Akiknek van állása, ott jelentős eltérés van az átlagfizetések között. A fizetesek.hu oldal statisztikái szerint, 2016-ban bruttó 347 500 forintot keresett egy egyetemi diplomával rendelkező dolgozó, míg egy érettségi nélküli középfokú végzettséggel rendelkező munkavállalónak csak 164 500 forint jutott.

NEKED AJÁNLJUK
Ilyen modellben még soha nem szerveztek ekkora rendezvényt (x)

Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.

Zsongtak és tolongtak a vevők a magyar Kickstarteren: rengetegen csaptak le erre az egyedülálló termékre

Az első hazai közösségi piactéren sikeresen célba ért egy mézes kampány, amelyben a vásárlás mellett egy hartai termelő kaptárait is örökbe lehetett fogadni.

Újraindul a STRT Holding inkubációs programja, a Launchpad

Az STRT Holding közleménye szerint 8+30 millió forint befektetés és tapasztalt mentorgárda várja a jelentkezőket.

Egykor kubai textilmunkásoktól volt hangos, most közösségi finanszírozásból újul meg a patinás budapesti gyárépület (x)

A hiánypótló naturális, és letisztult berendezési trendeket kedvelő fotós közösség számára a Nordix már nem ismeretlen.

Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2024. március 28. csütörtök
Gedeon, Johanna
13. hét
Március 28.
Nagycsütörtök
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
GEN Z Fest 2024
Gyere el akár INGYEN a Z generáció tavaszi eseményére!
Retail Day 2024
Merre tovább, magyar kiskereskedelem?
EZT OLVASTAD MÁR?
Pénzcentrum Retail Day 2024
Magyarország legfontosabb kiskereskedelmi rendezvénye - Inspiráló előadók, izgalmas előadások, gyakorlati tudás.
Most nem