6 év parkolópályával jutalmazzák a karrierista anyákat a magyar cégek

A gyermekvállalás teljesen átalakítja a szülők életét, az otthon töltött idő pedig gyakran nagy hatással van az édesanya későbbi munkaerő-piaci helyzetére is. Ennek ellenére van ok az optimizmusra, még ebben a gyorsan változó világban is. Utánajártunk, milyen lehetőségei vannak a kisgyermekeseknek, és hogyan tudnak felkészülni arra, hogy sikeresen térjenek vissza a munkába.

A gyermekvállalás minden pár életében óriási változást hoz, a kapcsolatukban is fontos lépés a családdá válás, átértékelődik a fontossági sorrend, és a nők többségénél nagy fordulópontot jelent a munka szempontjából is. A baba érkezését követő néhány hónapban/évben az anya kiesik a munkából, a visszatérés pedig gyakran nem egyszerű, vagy nem is lehetséges.

Korábban gyakran rásütötték a karrierista bélyeget azokra a nőkre, akik a gyermek két-három éves kora előtt visszatér a munkába. Az esetek jelentős részében viszont ennek hátterében nem kizárólag az önmegvalósítási vágy áll, hanem munkahely megtartási szándék, és anyagi megfontoltság. A gyes (gyermekgondozási segély, a gyed után jár a gyermekkel otthon maradó szülőnek) jelenlegi összege 28 500 forint, ami messze nem elég a megélhetéshez, különösen akkor, ha az apa keresete alacsony. Éppen ezért gyakran kényszer szüli a helyzetet, nincs nagyon választási lehetősége az anyának, hogy akar-e újra dolgozni. Egyszerűen muszáj.

Azt is figyelembe kell venni, hogy társadalmi változás is történt az elmúlt évtizedekben, ma már minden harmadik babát diplomás nő szül, ugyanakkor kitolódott a gyermekvállalás ideje is. A KSH Népesedési helyzetképe szerint a felsőfokú végzettséggel rendelkező anyák átlagosan 31,8 évesen vállalnak gyermeket. Ez azt is jelenti, hogy családalapítás előtt már éveken keresztül aktívak voltak a munkaerő-piacon. Ahhoz pedig, hogy ehhez a szédületes tempóban változó piacnak újra teljes értékű tagjai lehessenek, általában nem tehetik meg, hogy hosszú időre kiessenek.

- mondta a Pénzcentrumnak Vida Ágnes pszichológus. A fő nehézség, amivel ilyen esetekben szembe kell nézniük az anyáknak, hogy a gyermekük felügyeletét megoldják. Kisebb korban a szülők gyakran bevonják a nagyszülőket, vagy megosztják egymás között a gyermekfelügyeletet. Ezekre a megoldásokra viszont sajnos nincs mindenkinek lehetősége. "Nagyobb" korban már szívesebben adják bölcsődébe a gyermekeket a szülők, ilyenkor pedig a férőhely hiánya az, ami gyakran megnehezítheti a munkába állás folyamatát.

KATTINTS! Kisgyermekesek rémálma: feje tetejére állt a bölcsődei ellátás

Azzal a tényezővel is számolniuk kell a kisgyermekes nőknek, hogy egyáltalán van-e hova visszamenni, vagy új állás után kell nézni. Ugyanis 2012 közepén megszűnt az a jogi védőháló, ami garantálta az anyukának, hogy lesz állása a babázós évek után is.

- mondta Vida Ágnes. Az egy nagyon ideális helyzet, ha kezdetben részmunkaidőben tud visszamenni az anyuka, így mindenkinek van ideje megszokni az új helyzetet. Ez általában akkor lehetséges, ha a korábbi munkahelyen számolnak az édesanya visszatérésével. Új állásnál viszont csak ritkán van ilyen opció (kivéve, ha már eleve félállásra jelentkezik).

- hangsúlyozta a pszichológus. Vélhetően ez állhat annak a hátterében, hogy a szülők ritkábban és kevesebb időre mennek gyermekápolási táppénzre, az elmúlt húsz évben a felére csökkent az igénybe vett napok száma. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az 1995-ös 2,3 millióról 2015-re 1,1 millióra csökkent a gyermekápolásra igénybe vett táppénzes napok száma.

Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke korábban azt nyilatkozta, hogy a szülők gyakran csak egy-két napra kérnek gyermekápolási táppénzt, igyekeznek családi segítséggel megoldani a beteg gyermek ellátását. Egyre többen vannak azok is, akik inkább szabadságot vesznek ki.

Ha egyszer sikerült, újra fog

Az újbóli munkába állás sikeressége, vagy épp nehézsége gyakran befolyásolja azt is, hogy a lesz-e kistestvére a gyermeknek? És, ha igen, mennyi?

- mondta Vida Ágnes. A munkába állást viszont nem csak az nehezítik meg, hogy mennyi ideig nem dolgozott a nő. Azt is látni lehet, hogy a nagycsaládosok (3, vagy több gyermeke van) sokkal nehezebben találnak munkát, mint az egy-, vagy kétgyermekesek. "Több gyerek, több betegség, több kockázat, kevesebb munka" - gyakran ez az elv alapján döntenek úgy a munkáltatók, hogy nem nagycsaládos anyának adják az állást.

Természetesen kivétel is akad bőven, hiszen a munkáltatónak nem a gyermekek számával van problémája, hanem azzal, hogy mi lesz a feladatokkal, ha a családban mindent az ő munkavállalójának kell megoldania. Egy négygyermekes anyuka például úgy ment állásinterjúra, hogy ugyan nem titkolta el a gyermekei számát, azt is elmondta, hogy milyen megoldásai vannak arra az esetre, ha a gyermekek betegek lennének. Azt is lemondta, hogy szükség helyzetben van, aki értük menjen az óvodába/iskolába, van, akikre támaszkodhat, és nem minden az ő vállán nyugszik. Az állásinterjú sikeres lett.

Hogyan lehet könnyebben visszatérni a munkába?

Vannak olyan módszerek, amelyekkel megkönnyítik a munkába állás folyamatát. Vida Ágnes szerint fontos, hogy amíg otthon van az anya, addig is tartsa a kapcsolatot a munkahelyével, évente több alkalommal is bemenjen, vagy beszéljen a főnökével, kollégákkal. A visszatérése előtt már hónapokkal korábban érdeklődjön a lehetőségekről a munkahelyen, hogy a munkáltató is tudjon vele tervezni, illetve jobb azt is minél hamarabb megtudni, ha nem veszik vissza.

Az is nagy előny lehet a munkaerő-piacon, ha nem esik ki az anyukat teljesen a munkából, például havi 1-2 alkalommal besegít a cégnek. Esetleg egy bababarát képzésen is részt vehet, vagy levelezőn is elvégezhet iskolát, ha jónak látja. A proaktivitás is sokat segíthet: a munkavállaló is felajánlhatja, hogy például heti két alkalommal 4 órában dolgozna, vagy félállásban vállalná a munkát. Ha két kisgyermekes anyuka is van a cégnél, akkor pedig megbeszélhetik, hogy mindketten osztott állásban dolgozzanak. A rugalmas munkahelyeken (és természetesen ahol a munka jellege megengedi) olyat is meg lehet beszélni a vezetőséggel, hogy négy órát bent, a maradékot pedig otthonról dolgozza le a visszatérő munkavállaló.

A lényeg, hogy szakértelemre, dolgozni akaró emberekre, és rugalmas probléma megoldásra minden cégnél szükség van. Ahol pedig a főnök és az alkalmazott ki tudja alakítani azt a rendszert, amivel mindketten elégedettek, megtalálják a kompromisszumokat, ott az elköteleződés és a lojalitás is drasztikusan emelkedik.