Ezek a szakmák ússzák meg az inflációt: luxusfizu, juttatások, meg sem kottyan nekik a drágulás

Az utóbbi időben kikerülhetetlen téma az infláció: az általános drágulást mindenki érzi, ráadásul az alapvető élelmiszerek ára emelkedik a legjobban, ami keményen érinti minden itthon minden vásárló pénztárcáját. Ugyan idén sok területen jelentősen nőttek a bérek, de nem mindenki tud kialkudni magának emelést, így sokak fizetése veszít a vásárlóértékéből. Jelenleg itthon a munkaadók is szorult helyzetben vannak, ugyanis az emelkedő költségek mellett nehéz kigazdálkodni a bérfejlesztésre szánt keretet. Vannak viszont olyan területek, ahol jelentősen emelkedtek a fizetések, így ezeknek a szakembereknek meg sem kottyan a 10% feletti infláció. Annak jártunk utána, mely szektorokban nőttek idén a leginkább a bérek, és melyek voltak a leginkább inflációállószakmák.

Hiányszakmák

A koronavírus-járvány két éve általánosságban nagy mozgást indított el a munkaerőpiacon, sokan kényszerültek pályaváltásra. Ennek a hatása viszont most jelentkezik igazán: ugyan újra fellendülne a turizmus, de egyszerűen nincs elég ember a szállodákban, az éttermekben, vagy éppen a repülőterekben, hogy biztosítani tudják az utazásokat. Ezen kívül általánosságban véve beszélhetünk  munkaerőhiányról például az IT-terülteten, de ugyanígy sok helyen toboroznak sofőröket és szakmunkásokat is. Ahol pedig munkaerőhiány van, ott magas bérekre lehet számítani:

Szellemi területen kifejezetten „válságállónak” számítanak az informatikai és mérnöki területek, itt a bérek is igen magasak és könnyebben érvényesítik a bérigényüket a munkavállalók, mert nagyon nagy a kereslet ezen szakmákban. Azt is látjuk, hogy a szakképzettséget igénylő fizikai-, szakmunkás pozíciókban, például technikus, gépész, karbantartó, villanyszerelő, targoncás is kedvező ajánlatokkal lehet találkozni"

– válaszolta ezzel kapcsolatban a Pénzcentrumnak Juhász Csongor, a Prohuman ügyvezető igazgatója. Szintén hozzátette, hogy a koronavírus-járvány okozta válság rámutatott a gyógyszeripar fontosságára, úgy szellemi, mint a kék galléros munkakörökben, tehát ezt a területet is a válságálló szektorokhoz sorolhatjuk. Juhász Csongor egyébként azt is hozzátette, hogy. Szinte minden területen tapasztalható a munkaerőhiány, ha mégis ki kéne valamit emelni az talán a gyártás és a vendéglátás lenne. A termelő területen nagyon keresettek például az operátorok, míg a vendéglátás területén szakácsokból, felszolgálókból, pultosokból van jelentős hiány.

Számos olyan iparág van, a kereskedelemtől, a gyártáson, az építőiparon át egészen az IT-ig, ahol az elszívóhatás megelőzésére, kiküszöbölésére a cégeket az inflációt követő, vagy azt meghaladó bérfejlesztésre kényszeríti”

– utalt Nógrádi József, a Trenkwalder Magyarország kereskedelmi igazgatója a Pénzcentrumnak arra, hogy a hiányszakmákban nem csak a toborzás, de a munkaerő megtartása is problémát jelent.

Mely területeken emelkedtek biztosan a fizetések?

A feszített munkaerőpiaci helyzet miatt – aminek következtében kulcsfontosságúvá vált a már meglévő munkaerő megtartása – a kékgalléros pozíciókban szinte minden területen történt emelés, ideértve a szakképzett és a szakképzetlen munkavállalókat is.

A szellemi munkák esetében azt látni, hogy jellemzően a magasabb keresetű pozíciókban emeltek – példaként mondhatjuk az IT, mérnöki területeket, a pénzügyet és az ellátási láncok zavartalan működését biztosító pozíciókat”

– nyilatkozta Juhász Csongor a Pénzcentrumnak arról, milyen területeken voltak idén jelentős béremelések. A szakértő tapasztalatai szerint a vállalatok jellemzően igyekeznek a béremeléssel is megtartani munkavállalóikat, azonban vannak olyan hiányszakmák és pozíciók, melyek esetében egyszerűen elfogyott a bevethető munkaerő. Juhász szerint megoldás lehet az ázsiai vendégmunkások alkalmazása.

Az általános drágulást egyébként legjobban azokon a területeken dolgozók fizetése állja, akiknek devizában utalják a bérüket, ezzel kapcsolatban Nógrádi József így nyilatkozott a Pénzcentrumnak:

Az inflációs hatásokkal szemben Magyarországon azoknak a cégeknek az alvállalkozói és nem munkavállalói élvezhetnek védettséget, akik a vállalkozói szerződésükben az ellentételezést devizában határozták meg. Itt jellemzően multinacionális cégekre magyarországi munkavállalóira kell gondolni. Olyanokra, akik magas hozzáadott értéket állítanak elő és a szaktudásukkal a nemzetközi munkaerőpiacon versenyeznek”

A béremelések mértéke

Emelkedés látható az előző évhez képest a béremelések mértékében: míg 2021-ben átlagosan 9,2 százalékkal nőttek a fizetések, addig az idei évre 9,7 százalék van kilátásban. A felmérés eredménye azt mutatja, hogy a bérfejlesztés mértéke nem a cég méretétől és nem is az árbevételétől függ"

– nyilatkozta a Pénzcentrumnak Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési igazgatója azzal kapcsolatban, eddig átlagosan mekkora volt idén itthon a béremelés.

Ezen kívül nemrég arról is készült statisztika, mekkora béremelést terveztek a cégek 2022-re. Az idén júniusban összegyűjtött adatok azt mutatják, hogy a vállalatok jellemzően 5-8% közötti béremelést terveztek az évre. A megkérdezett munkaadók 23%-a ad 10% feletti béremelést a fizikai dolgozóknak, míg a szellemi dolgozóknak ez az csak arány 8, illetve 9%. Tehát összességében ez alapján a fizikai munkások béremelése inflációállóbb, mint a szellemi tevékenységet végzőké. A 106 munkaadó közül pedig 34,1% válaszolt úgy, hogy extra béremelést terveznek az infláció kompenzálására, amihez plusz forrást vonnak be. Viszont majdnem ugyanennyien, 33%-uk mondta, hogy nem tervez változtatni a kiugróan magas infláció miatt a béremelések mértékén. Azoknál a munkaadóknál, ahol a drágulás miatt emelnék a fizetéseket,  6% lenne a kiegészítés mértéke, és legnagyobb arányban a szellemi dolgozóknak kapnák az újabb emelést.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ezek a munkavállalók vannak most nyeregben: annyi pénzt kérhetnek, amit nem szégyellnek

A koronavírus járvány alapjaiban változtatta meg a HR-piacot, a hatásait pedig hosszú távon is érezni fogják a cégek.