Az emberek elégedettebbek személyes kapcsolataikkal, mint pénzügyi helyzetükkel.
A versenyképesség és a gazdasági felzárkózás egyik kulcsfontosságú tényezője a humán tőke, amelynek mennyiségi jellemzőit alapvetően a demográfiai folyamatok határozzák meg. Korábbi tapasztalatok alapján csökkenő népességszámú társadalom mellett nem képzelhető el hosszú távon is sikeres gazdasági felzárkózás. Hazánkban több évtizedes trendet jelent a népesség létszámcsökkenése és idősödése, valamint a reprodukciótól elmaradó termékenységi ráta. Kedvező fejlemény, hogy a 2010-es években nőtt a termékenységi ráta, és 2020-ban 3,4 százalékkal emelkedett a születések száma. Cikkünkben áttekintjük a legfrissebb demográfiai adatokat, és olyan javaslatokat is megfogalmazunk, amelyek segíthetik a születési statisztikák további emelkedését.
A 2010-es években joggal került a figyelem középpontjába a demográfia, mint nemzetstratégiai kérdés. 2010 óta számos fontos családpolitikai döntés született, amelyek jelentősen növelték a családtámogatások körét, és ennek hatására nemzetközi összevetésben is magas szintre emelkedtek a magyar családtámogatási kiadások. Ezzel egyidejűleg a népesedéspolitikai tárgyú elemzések is gyakoribbá váltak, mint például a KINCS által közzétett 10+1 tény a 2010-es években gyermeket szült édesanyákról című kiadvány. Az alábbiakban bemutatjuk a 2010-es évek folyamatait és a 2020. évi adatokat, kiegészítve azt az MNB korábbi kiadványaiban is megfogalmazott családbarát javaslatokkal. A javaslatok érintik egyrészt a jelenleginél korábbi családalapítás segítését, másrészt a célzottabb családtámogatási rendszert és végül a családok mindennapi életének támogatását.
1. Demográfiai adatok Magyarországon
A magyar demográfiai folyamatok tekintetében több évtizedes trendet jelent a népességszám csökkenése és a reprodukciós szinttől elmaradó termékenységi ráta. Hazánkban az 1980-as évek eleje óta csökken a népesség létszáma. Ennek oka, hogy a születések éves száma a korábbi évtizedekhez képest olyan mértékben visszaesett, hogy nem képes ellentételezni a halálozások miatti létszámcsökkenést. Az 1970-es években még évi 150-195 ezer gyermek született Magyarországon, ami 1980-ra 149 ezer főre, a rendszerváltásig pedig 125 ezer újszülöttre mérséklődött (1. ábra). Az ezredforduló óta a születésszám egyik évben sem érte el a 100 ezer főt (KSH, 2021a).
A születési statisztikák 2011-ben voltak a legalacsonyabbak hazánkban: a termékenységi ráta 2011-ben 1,23-ot tett ki, míg a születések száma 88 ezer fő volt (1. ábra). A mutató 2012 és 2016 között jelentősen emelkedett, és 2016-ban már megközelítette az 1,5-es értéket. Ezt követően 2017 és 2019 között az egy nőre jutó átlagos gyermekszám 1,5 körüli értéken stagnált, amit a születésszám enyhe mérséklődése kísért. Utóbbit a szülőképes korú nők létszámcsökkenése okozta: kevesebb potenciális anya a megelőző évekhez képest kevesebb gyermeket hozott világra azonos termékenységi szint mellett.
2020-ban a termékenységi ráta mellett a születésszám is jelentősen emelkedett. 2020 során 92.233 gyermek született hazánkban, ami 3040 gyermekkel, azaz 3,4 százalékkal több a 2019. évi értéknél (KSH, 2021b). A termékenységi ráta 2020-ra becsült értéke 1,55, ami 1995 óta a legmagasabb érték. A születési statisztikák emelkedését támogathatták a 2019 februárjában bejelentett Családvédelmi Akcióterv intézkedései is.
A népesség egyszerű reprodukciójához 2,1-es termékenységi ráta elérése és tartós fennmaradása szükséges. A termékenységi ráta 1978 óta nem éri el a népesség utánpótlását biztosító értéket hazánkban (KSH, 2020a). A 2,1-es arányszám 2030-ig történő eléréséhez 110 ezerre kellene emelkednie az éves születésszámnak. Figyelembe véve, hogy 2020-ban 92.233 újszülött jött világra, minden egyes évben +1800 fővel kell emelkednie a születésszámnak a megelőző évi értékhez képest a 110 ezres érték 2030. évi eléréséhez (korábban évente +2000 fővel számoltunk, de a születésszám 2020. évi emelkedése megnövelte a bázist).
2. A 2010-es években gyermeket szült édesanyák főbb jellemzői
A 2010-es évek során jelentősen csökkent a gyermekvállalási korban lévő nők létszáma. 2010 és 2020 között a termékenységi ráta 24 százalékkal emelkedett, viszont ezzel párhuzamosan a születések száma mindössze 2 százalékkal növekedett, amit a szülőképes korú nők létszámának jelentős csökkenése magyaráz. A 15-49 éves nők létszáma 7,5 százalékkal mérséklődött 2010 és 2020 között, ezen belül a 20-39 éves női korcsoportok létszáma 18 százalékkal csökkent az elmúlt tíz év során (2. ábra).
A létszámcsökkenést az magyarázza, hogy az 1970-es évek második felében született nagy létszámú női évjáratok fokozatosan elhagyják a szülőképes kort. A korábbi évtizedekben megfigyelt magasabb éves születésszám hatása a szülőképes korú nők korszerkezetén is megmutatkozik. A KSH adatai szerint jelenleg a 41-45 éves női korosztályok létszáma átlagosan 85 ezer főt, a 36-40 éves nők korcsoportjainak létszáma átlagosan 67 ezer főt, míg a húszas éveikben járó nők száma már csak átlagosan 56 ezer főt tesz ki évjáratonként.
Emiatt kiemelt fontosságú lehet rövid távon azon 36-45 éves nők gyermekvállalásának támogatása, akik még szeretnének gyermeket szülni. A következő években ugyanis tovább folytatódik a magas létszámú női korosztályok szülőképes korból való kiáramlása, ami korlátot jelenthet a születésszám jövőbeli növekedése szempontjából. A 15-49 éves női korosztályok létszáma a 2020. évre becsült 2,2 millió főről 1,9 millió főre mérséklődhet 2030-ig, vagyis létszámuk 12 százalékkal csökkenhet a következő tíz év során (Eurostat, 2021).
A 2010-es években megduplázódott a 40 éves kor felett gyermeket vállaló édesanyák létszáma. 2010-ben 2354 gyermeket, 2019-ben már kétszer annyi újszülöttet hoztak világra a 40 év feletti nők (3. ábra). A 2010-es években kismértékben emelkedett a szülő nők átlagos életkora: 2010-ben 29,8 év volt, és 2017-ig 30,3 évre növekedett, azóta pedig ezen érték körül stagnál. Pozitív folyamat, hogy az utóbbi években jelentősen lelassult a gyermekvállalási kor kitolódása (3. ábra).
Minél később jutnak hozzá a párok a gyermekvállaláshoz szükséges lakhatáshoz, annál rövidebb lesz a tervek megvalósulásához rendelkezésre álló termékeny évek száma (MNB, 2019). A fecskeház programok elindítása támogatni tudná a fiatal párok gyermekvállalását: egyrészt az üresen álló önkormányzati lakásokat lehetne bérbe adni fiatal párok számára meghatározott időtartamra, másrészt a program keretében új lakások építésére is sor kerülhetne (MNB, 2020).
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A gyermekvállalás tervezett időhöz képesti kitolódásának gyakran egészségügyi okai vannak. A gyermekvállalással kapcsolatos célzott szűrővizsgálatok bevezetése és a gyermekvállaláshoz kapcsolódó egészségügyi ellátásokban való nagyobb állami szerepvállalás hozzájárulhat az első gyermekek korábbi megszületéséhez.
A 2010-es években emelkedett a harmadikként megszületett gyermekek aránya hazánkban. 2010-ben az éves születésszám 12,1 százaléka kapcsolódott harmadik gyermek születéséhez, 2019-ig 13,2 százalékra növekedett az arány (KINCS, 2020). Ebben szerepe lehetett a családi adórendszer 2011. évi bevezetésének is, amely három vagy több gyermek esetén kiemelt összegű, gyermekenként havi 33 ezer forint összegű adókedvezményt biztosít a nagycsaládosok számára.
A harmadik gyermek megszületését ösztönözhette még a Családi Otthonteremtési Kedvezmény bevezetése, illetve a gyed extra is, amelynek keretében a következő gyermeket vállaló anya jogosult marad az idősebb gyermek jogán járó családtámogatásra is. Az adatok alapján kevesebb idő telik el a testvérek megszületése között: a házasságban élő párok esetében 4 évről 3,6 évre csökkent a gyermekek születése közötti átlagos idő 2010 és 2019 között (KINCS, 2020).
A gyermekgondozási ellátások közül a munkához kötött támogatások igénybevétele emelkedett a 2010-es években. 2011-ben mintegy havi 25 ezren, 2019-ben pedig már átlagosan havi 28 ezren vették igénybe a csecsemőgondozási díjat (csed), ami 13 százalékos létszámnövekedést jelent. A gyed extra bevezetésének hatására a gyermekgondozási díjat igénybe vevők átlagos havi létszáma a 2011. évi mintegy 88 ezer főről 104 ezer fő felé emelkedett 2019-ig (KINCS, 2020).
A munkához kötött családtámogatások népszerűségét növelte egyrészt az anyák munkaerőpiaci részvételének emelkedése, másrészt a támogatások összegének növekedése is, mivel azok általában véve követik a bérnövekedés ütemét. A gyed maximális összege igazodik a minimálbér-emeléshez, a csed összege pedig 2021. július 1-jétől az anya munkabérének 70 százalékáról 100 százalékára emelkedik.
A kisgyermekes anyák foglalkoztatottsága folyamatosan emelkedik. A háztartásban élő gyermekek száma szerint a három vagy több gyermeket nevelő anyák munkaerőpiaci részvétele növekedett a legjelentősebben 2010 és 2019 között: 37,1 százalékról 51,7 százalékra emelkedett foglalkoztatási rátájuk. Emellett az egy- és két gyermeket nevelő anyák foglalkoztatási rátája is 8-8 százalékponttal emelkedett 2010 és 2019 között (4. ábra). Ehhez hozzájárulhatott a bölcsődei férőhelyek számának növekedése, valamint, hogy 2015-től a kisgyermekeknek 5 éves kor helyett 3 éves kortól kötelező óvodába járniuk.
A meglévő gyermekek számának függvényében a következő gyermek megszületését eltérő családpolitikai ösztönzők tudják hatékonyan támogatni. Az első és a második gyermek megszületésére pozitív hatással van például az anya foglalkoztatottsága, a bölcsődei férőhelyekhez való hozzáférés és a rugalmas foglalkoztatási lehetőségek elérhetősége (Hétfa, 2019). A kisgyermekes családok mindennapjait támogathatná a jövőben az atipikus foglalkoztatási formák nagyobb elterjedése, azaz a részmunkaidős álláshelyek létrehozása és állami támogatása (MNB, 2019), ugyanis a részmunkaidős foglalkoztatás lehetőséget biztosít a családi és a munkahelyi feladatok összehangolására.
Emellett a bölcsődei férőhelyek számának növelését is folytatni szükséges. A 2019. februárban meghirdetett Családvédelmi Akcióterv célul tűzte ki, hogy 2022-ig 70 ezerre emelkedjen a férőhelyek száma. A KSH adatai szerint 2019-ben 48.702 bölcsődei férőhely működött hazánkban, és a bölcsődei férőhelyekhez való hozzáférést területi egyenlőtlenségek jellemezték (KSH, 2020b). További intézkedésekre lehet szükség a munkahelyi gyermekfelügyelet elterjedésének és a munkahelyi bölcsődék számának növekedése érdekében is.
Rettenetes állapotban a magyar dolgozók mentális egészsége: mindennapos a stressz, szorongás, kiégés
Nem csak a toborzás, a megtartás is komoly kihívásokat állít a munkáltatók elé a pénzügyi és számviteli szektorban.
Hadtörténeti kuriózum lehet az a 120 darab színes, jó minőségben retusált és digitalizált, publikálás előtt álló felvétel, amely 45 év lappangás után került elő.
Az egyik legígéretesebb hazai technológiai startup által most piacra dobott okos gyűrű lehetővé teszi, hogy egyetlen érintéssel bármilyen infót megosszunk magunkról új ismerősünkkel.
Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.
Az első hazai közösségi piactéren sikeresen célba ért egy mézes kampány, amelyben a vásárlás mellett egy hartai termelő kaptárait is örökbe lehetett fogadni.
-
Erre most még kevesen gondolnak, amikor hitelt vesznek fel
Fáy Zsolttal, a MagNet Bank elnökével beszélgettünk.
-
Videó: bejutottunk a SPAR üzemébe, ahol évi 20 millió kg húst dolgoznak fel
Jelenleg több mint 360 ember dolgozik az üzemben.
-
Élethelyzetek, amiben kivédhető az anyagi kockázat (x)
Az elmúlt években különösen sok elbizonytalanító körülménnyel kellett szembenéznünk.
- Ököllel támadt az őt megbírságoló rendőrre
- Rafah ellen készül Izrael
- Az uniós értékek magyarországi helyzetéről fogadott el állásfoglalást az EP
- Fontos intézkedést vont vissza az NMHH szinte mindenhol
- Két hét alatt 12,5 kilósra nőtt a szegedi „csöppség” – videó
- Sikeres éve volt a MBH Jelzálogbanknak