2021. március 2. kedd Lujza

Új idők járnak a magyar albérletpiacon: lassan nem éri meg kiadni?


Az EUROSTAT 2021. januári statisztikája alapján 2010 és 2020. harmadik negyedéve között Magyarországon 43 százalékkal nőttek a lakóingatlan bérleti díjak. Ez jóval elmarad a magyar lakóingatlanok árában történt emelkedéshez képest, de így is háromszorosa az Európai Unió átlagának. Az OTP Ingatlanpont szakértői összeállításukban a lakóingatlan bérleti piac változásait és kilátásait vizsgálják.

2010. első és 2020. harmadik negyedéve között a lakásárak 26,8 százalékkal, míg a lakóingatlan bérleti díjak 14,6 százalékkal növekedtek az Európai Unióban az Eurostat januárban publikált adatai alapján. Közelebbről vizsgálva a lakásár és a bérleti díjak változását, érdekes kettősség figyelhető meg. Míg ugyanis 2010-től a bérleti díjak folyamatos és kiegyensúlyozott növekedést mutattak, addig az ingatlanok átlagára szélsőségesen ingadozott. A 2011 és 2013 közötti mélyrepülés után az ingatlanárak stabilak maradtak egészen a 2015-ben elindult hirtelen növekedésig, ami ütemében felülmúlta a bérleti díjak emelkedését is.

Míg a 2008-2013 közötti időszakban összességében a lakásárak visszarendeződése volt megfigyelhető, addig a bérleti díjak válságállónak bizonyultak, köszönhetően annak, hogy a pénzpiaci válság miatt a hitelfelvétel és lakásvásárlás előtt állók nagy arányban inkább a lakásbérlést választották, állandó keresletet generálva ezen a piacon. Ezzel a kiadási célú ingatlanvásárlás a 2008-2013 közötti időszakban kiváló befektetéssé vált

- mondja Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

2010. első és 2020. harmadik negyedéve között a bérleti díjak a 27 tagország közül 25-ben emelkedtek, Észtországban (136,6 százalék), Litvániában (106,9 százalék) és Írországban (62,2 százalék) nőttek a legnagobb mértékben. Csökkenést csak Görögországban és Cipruson láthattunk. Az Európai Unió országainak többségére jellemző tendencia, hogy a lakásárak nagyobb mértékben növekedtek, mint a bérleti díjak, de vannak kivételek. Az éllovasok (Észtország, Litvánia, Írország) mellett Finnországban, Romániában, Spanyolországban, Olaszországban, Lengyelországban és Hollandiában is megelőzte a bérleti díjak emelkedése a lakásárak változását.

A bérleti díjak növekedése (43 százalék) alapján Magyarország a hatodik helyen áll 31 vizsgált európai ország között. Emellett az MNB 2020. novemberi Lakáspiaci Jelentése szerint a budapesti albérletárak a nettó jövedelem arányában a hatodik legmagasabbak (Varsó, Szófia, Lisszabon, Pozsony és Prága után) az európai fővárosok között. Egy átlagos, háromszobás budapesti ingatlan bérleti díja az átlagos magyarországi nettó fizetés 87,5 százalékát teszi ki.

Az Európai Unióra vonatkozó tavaly év végi részletes adatsor még nem érhető el, de Magyarország esetében már kijelenthető, hogy a koronavírus járvány egyértelmű vesztese a lakásbérleti piac. A KSH és az Ingatlan.com közös felmérése alapján július óta a bérleti díjak folyamatos csökkenése figyelhető meg. 2020. novemberében Budapesten 15, országos átlagban 12 százalékkal voltak alacsonyabbak a bérleti díjak a 2020. januári, csúcsnak számító időszakhoz képest, ami a 2018. júliusi árszintnek felel meg.

Valkó Dávid hozzátette, hogy a bérleti díjak ilyen ütemű csökkenésével, amíg az árakban nem látunk legalább ilyen mértékű visszaesést, a bérleti hozamok tovább mérséklődhetnek.

2020 második félévében a fővárosban a Pest peremi kerületekben volt még realizálható a Magyar Állampapír Plusz által biztosítottnál magasabb, 5-6 százalék közötti nettó bérleti hozam. A belvárosban és a budai oldal nagy részén pedig már csak átlagosan 4 százalék körüli, vagy valamivel az alatti hozamszint volt elérhető. A vidéki nagyvárosok közül Miskolcon és Pécsett a legmagasabb, 6-7 százalék közötti a hozamszint

- mondta a szakértő.

A home office terjedése, a távoktatás bevezetése, a turizmus stagnálása mellett a vásárlást ösztönző otthonteremtési támogatási elemek elindulása sem indokolja a bérleti piac kereslet oldali bővülését, így az sem várható, hogy a bérleti díjak csökkenő trendje rövid távon megváltozna. A szakértő szerint a befektetési célú lakásvásárlás mérlegelésénél így egyre inkább a hosszabb távú értéknövekedési potenciál kell, hogy domináljon az elérhető bérleti hozammal szemben.

Címlapkép: Getty Images

TÍZEZREKET SPÓROLHATSZ BANKVÁLTÁSSAL!

A bankszámla mindennapi életünk része. A munkabér, nyugdíj, ösztöndíj jellemzően bankszámlára érkezik. Segítségével kényelmesen intézhetjük a pénzügyeinket, akár otthonról is. Ahhoz azonban, hogy bankszámlád valóban azt nyújtsa, amire szükséged van, körültekintően kell választanod. Mielőtt kiválasztanád bankszámládat, nézz szét a Pénzcentrum megújult bankszámla kereső kalkulátorában! Állítsd be a személyes preferenciáidat, és versenyeztesd a pénzügyi szolgáltatókat, hiszen a megalapozott döntés a Te érdeked! Egy testre szabott bankszámlával a költségeken is rengeteget spórolhatsz! (x)

Még nincs hozzászólás - Legyél te az első!
Ezt olvastad már?
×

A címlapról ajánljuk

Krízishelyzetben a magyar dolgozók: visszaütnek a szőnyeg alá söpört problémák
Az első lépés megküzdeni azzal a terhes gondolattal, hogy nem tudunk visszatérni a járvány előtti normákhoz...


Feliratkozom a hírlevélre!

 

NÉPSZERŰ
FRISS

Interspar

02.25-03.03
Országos

Spar

02.25-03.03
Országos

Aldi

02.25-03.03
Országos

Lidl

02.25-03.03
Országos

Interspar

02.24-03.31
Országos


Private Investor Day 2021

Mibe fektessünk 2021-ben? Tippek, elemzések, befektetési ötletek profiktól, Neked