Kit érdekel a GDP?! Rosszul érzik magukat a magyar családok

A kontinens egészére vetítve tovább javult az országok általános helyzetét tízes skálán értékelő pontszám a Cetelem körképének tanúsága szerint: egy év alatt: 4,7-ről 4,9-re emelkedett. Kivételt csak Franciaország (4,4) és Magyarország (3,9) képez, ahol jottányit sem változott a fogyasztók érzete tavaly óta. Személyes helyzetüket értékelve a magyarok pesszimistának számítanak a kontinenshez képest, 4,2-re értékelték saját helyzetüket, szemben az 5,5-es európai átlaggal.

Annak dacára sem javult a magyarok közérzete, hogy például tavaly jelentősen nőtt a foglalkoztatottak száma, emelkedtek a reálbérek, fellendült a fogyasztás, bővültek a vállalati és lakossági új hitelkihelyezések Magyarországon. A járulékcsökkentésnek és a minimálbér-emelésnek köszönhetően 2017-ben tovább erősödhet a lakossági fogyasztás, ezáltal a kiskereskedelmi szektor forgalma. A prognózisok szerint még intenzívebb lehet a munkaerő iránti kereslet, a belső fogyasztás mellett az idén a beruházások is húzóerővé válhatnak. Jövőre az iparban is komoly fellendülésre számítanak az elemzők.

Egy társadalom közérzetét a kulturális hagyományok, a történelem, és ennek hátterén a közelmúlt és a jelen tapasztalatai alakítják.

- véli Síklaki István, szociálpszichológus.

Tudatos és óvatos vásárlók

A megkérdezettek túlnyomó többsége (90 százaléka) alaposan megnézi és összehasonlítja az árakat, mielőtt vásárolna. Magyarországon az emberek 91 veti össze az árakat a vásárlást megelőzően, 87 százalékuk pedig sokat töpreng, mielőtt pénzt adna ki valamire. Ebben a környezetben a bizalom horgonyai a márkák: az európaiak 46 százalékának van róluk pozitív képe, különösen az új technológiai ágazatok és a sporttal kapcsolatos iparágak képviselőiről. A magyarok különösen nagyra értékelik a minősítések, tanúsítványok (pl. Megbízható bolt) meglétét: ezeket 78 százalékunk ítéli fontosnak, szemben a 68 százalékos európai átlaggal.

Folytatódott az alternatív, közösségi megosztáson alapuló, úgynevezett peer-to-peer beszerzési módok térnyerése: megközelítőleg minden második magyar él ezekkel a lehetőségekkel, 46 százalék használja az online piactereket és vesz (jellemzően használt) tárgyakat magánszemélyektől, 58 százalék vásárol (főként élelmiszereket) helyi termelőktől. Európában átlagosan 44, illetve 58 százalék ezeknek a fogyasztóknak az aránya. A javak és szolgáltatások magánszemélyek közötti cseréjét 40 százalék alkalmazza, ami 8 százalékponttal magasabb a kontinens átlagánál.

- mondja Lukácsi Zoltán, a Cetelem marketingigazgatója. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint tavaly 60 százalékkal több személyi kölcsönt vettek igénybe az ügyfelek, mint egy évvel korábban. Ez arról árulkodik, hogy a felmérésben megmutatkozó borúlátás ellenére az emberek terveznek és neki is látnak elképzeléseik megvalósításának. Így nem is csoda, hogy a magyar fogyasztók 36 százaléka számít személyes helyzetének javulására az elkövetkező két évben; szemben a kontinens egészében mért 32 százalékkal.