2020. február 18. kedd Bernadett

Kevesek kiváltsága: ennél olcsóbb és biztonságosabb hitel nincs ma Magyarországon


Rendkívül népszerűek a diákhitelek Magyarországon, ami az alacsony kamatokat és a bedőlési rátát látva nem is csoda. Ma olyan szerencsés helyzetben vannak a diákok, hogy az alacsony kamatok miatt még akkor is csökken a tőketartozásuk, ha csak a minimális törlesztőt vállalják be. Ennek ellenére a legtöbben nagyobb törlesztőt választanak, összességében pedig elmondható, hogy a diákok jó adósok. Javítani ugyanakkor még mindig lehet a rendszeren, például a folyósítás történhetne gyorsabban, valamint a maximális hitelösszeg megemelése is napirenden van. Dr. Magyar Péterrel, a Diákhitel Központ Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk, aki a fentiek mellett elárulta nekünk azt is, hogy milyen újításokkal készül a központ a következő években.

Nagyjából mennyien élnek ma a diákhitel különböző konstrukcióival? Növekszik az érdeklődés, vagy csökkenőben van?

Jelenleg 177 ezer élő hitelszerződésünk van, a Diákhitel Központ 2001-es alapítása óta pedig már több mint 410 ezren igényelték valamely termékünket. Mivel 2012-ig csak a szabad felhasználású Diákhitel1 volt elérhető, számosságát tekintve még mindig az a jelentősebb, összesen 360 ezren éltek vele eddig. De a 2018-as kamatmentesség bevezetése óta kétharmad-egyharmad arányban vezet a képzési költségre fordítható Diákhitel2 a szabadfelhasználású Diákhitel1-gyel szemben. De köszönhetően annak, hogy a szabadfelhasználású termékünk kamata történelmi mélypontra, 1,99 százalékra csökkent, itt is erőteljes növekedés tapasztalható - 2019-ben 20 százalékkal többen igényelték, mint egy évvel korábban. Ez nem is meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy az alacsony kamatoknak, a flexibilis igénylési is törlesztési lehetőségeknek és a méltán népszerű családtámogatási kedvezménynek köszönhetően egyértelműen a mi termékeink a legkedvezőbbek ma a piacon. A Diákhitel2-t a már majdnem minden harmadik költségtérítéses hallgató felveszi.

Hogyan működik pontosan a diákhitel törlesztése?

Ez az egyik pont, ahol a diákhitel nagyon eltér a piaci hitelektől. A felvett hitelek törlesztését csak a diploma megszerzését vagy a hallgatói jogviszony megszűnését követő negyedik hónapban kell megkezdeni. Az első két évben a minimálbérnek egy meghatározott százalékát kell fizetni, ez 4-8 százalék attól függően, hogy melyik hitelt vette igénybe az ügyfél. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy az ügyfeleink nagyon jó adósok: nem az előírt minimumot törlesztik, hanem átlagosan annak másfélszeresét. Köszönhetően az elmúlt három évben tapasztalt erőteljes, átlagosan évi 10 százalékos béremelkedésnek egyre könnyebben és gyorsabban fizetik vissza a diplomás fiatalok a felvett diákhiteleket. Míg régebben 8-9 év volt az átlagos törlesztési idő, jelenleg 7 év alatt van - magasabb fizetésből nyilván könnyebb visszafizetni. Én 2001-ben vettem fel diákhitelt, ez is segített abban, hogy Hamburgi Jogi Egyetemen tanulhattam. Akkoriban jóval magasabb, 12-13 százalékos diákhitel-kamatok voltak és előfordult az, hogy ha valaki csak a minimumtörlesztést vállalta, akkor a magas kamatok miatt a törlesztés mellett is nőtt a tőkeösszeg. Jelenleg az az ideális helyzet van, hogy ha az ember a minimumot állítja be, akkor is csökken a tőkeösszeg, mert annyira alacsony a kamat, vagy éppen teljesen kamatmentes a diákhitel. Ennek is köszönhető az, hogy 1 százalék alatt van a bedőlt diákhitelek aránya. Ez extrém alacsony, ha összehasonlítjuk a kereskedelmi banki termékekkel. Például ha a méltán hírhedt deviza-jelzáloghitelekről beszélünk, ott volt olyan pillanat, amikor 20 százalék volt a bedőlés.

És ha a diák szeretne megszabadulni a hiteltől, és előtörlesztést választ, ennek van díja?

Ebben is különböznek a Diákhitel Központ termékei a kereskedelmi banki termékektől, hiszen bármikor teljesen ingyenesen előtörleszthető, már akár a folyósítás közben is. Ez minden termékünkre igaz, mert sokat beszélünk a Diákhitel1-ről és Diákhitel2-ről, de október óta elérhető az új termékünk, a Nyelvtanulási Diákhitel is, és arra is érvényes az ingyenes előtörlesztés.

A Nyelvtanulási Diákhitel miben tér el a többi diákhiteltől?

Májusban döntött a kormány ezen új diákhitel bevezetéséről, aminek a fő oka az volt, hogy jelenleg már majdnem 90 ezer volt diák van, aki a nyelvvizsga hiánya miatt nem kaphatja meg a diplomáját. Voltak ugyan diplomamentő programok, de ezek korlátozott számban érték el a volt diákokat. A Nyelvtanulási Diákhitel legfeljebb 500 ezer forintos kerettel vehető fel, a törlesztése annuitásos, és maximum ötéves törlesztési időre igényelhető. Egyéves türelmi idő után kell elkezdeni a törlesztést, jelenleg 1,99 százalékos kamattal kamatozik, de ha sikeres nyelvvizsgát tesz a hallgató, akkor teljesen kamatmentessé válik az állami kamattámogatásnak köszönhetően. Az október 1-jei bevezetés óta már közel ezren éltek ezzel az új lehetőséggel. És a lehetőség nyitva áll az élő hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgatók előtt is, és ha azt nézzük, hogy a felsőoktatásba felvett hallgatóknak csak körülbelül 70 százaléka rendelkezik a diplomához szükséges nyelvvizsgával, akkor egyértelmű, hogy milyen sok fiatalnak nyújthat segítséget ez az új lehetőség.

Személyi hitelekért keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát!

Hogy kell bizonyítani, hogy ezt nyelvtanulásra költötte a hallgató?

Nem kell bizonyítani. Nem vizsgáljuk, hogy mire fordítja a diák, ennyiben hasonlít a Diákhitel1-re. Önmagában elég ösztönző, hogy a nyelvvizsga megszerzését követően kamatmentessé válik a hitel.

Azt már említettük, hogy milyen alacsonyak a jelenlegi kamatok, de vannak-e még olyan ügyfelek, akik régen vették fel a diákhitelt, ezért a régi, magasabb kamattal kamatozik a hitelük?

Vannak régi ügyfeleink, de a kamatozás mindig az aktuális féléves kamattal történik, a Diákhitel1 ugyanis egy változó kamatozású hitel. Minden decemberben és júniusban közzétesszük a következő félévre érvényes kamatot, és az összes tartozás azzal kamatozik tovább. A Diákhitel1-nél ez egy változó kamat, a Diákhitel2-nél fix 0 százalékról beszélünk, a Nyelvtanulási Diákhitel kamata pedig követi a Diákhitel1 kamatát.

Aki dolgozik, az nyilván könnyen visszafizeti. De mi történik akkor, ha valaki nem létesít munkaviszonyt évekig? Akkor is el kell kezdeni a törlesztést?

Igen, ez ettől független. A hallgatói jogviszony megszűnését követő negyedik hónaptól meg kell kezdeni a törlesztést. Akinek nincs munkája, az kérheti a törlesztőrészletének csökkentését, de a törlesztést meg kell kezdeni. Mentesülni két esetben lehet: ha valaki várandós, és akkor a terhesség kilencvenedik napjától kérhető a hitel törlesztésének három évre történő felfüggesztése, vagy ha valaki megváltozott munkaképességűvé válik, akkor szintén kérheti a törlesztés szüneteltetését.

De a kamat már akkor is terheli a diákhitelt, amikor még nem kezdte meg a törlesztést.

Igen, minden aktuális félévben kamatot számolunk, így ez akkor is kamatozik, amikor nem törleszt az ügyfél. Ennek a Diákhitel1-nél van jelentősége, mert a Diákhitel2 kamatmentes. De egy 3-3,5 százalékos inflációs környezetben az, hogy egy szabadfelhasználású, fedezet nélküli hitelnél csak 1,99 százalékos kamatot kell fizetni, páratlanul kedvezőnek számít.

A csökkenő hallgatói létszám, a javuló gazdasági helyzet és a növekvő diákmunkabérek mind a diákhitelek felvétele ellen hat, így akár azt is gondolhatnánk, hogy egyre kevesebben vesznek fel diákhitelt.

Valóban, de ezen tényezők ellenére a fent említett kedvező feltételeknek köszönhetően 2018 óta folyamatosa nő a diákhitelesek száma. Ez több szempontból is fontos. Egyrészt az Diákhitel Központ legfontosabb küldetése, hogy nem legyen a Kárpát-medencében olyan magyar fiatal, aki a családja anyagi körülményei miatt nem részesülhet felsőoktatásban. Másrészt fontos észre venni, hogy a növekvő diákmunkabérek miatt egyre több nappali tagozatos hallgató dolgozik főállásban a tanulmányai mellett. Ma már 25 százalékot is meghaladja ezen hallgatók aránya. Egyetértünk az oktatáspolitikával foglalkozó szakemberekkel abban, hogy míg a hallgatók leendő szakmájában végzett munka és ingyenes gyakorlat segítheti a szakmai karrier beindulását, addig sajnos a jellemzően kereskedelemben és vendéglátásban végzett diákmunka a verseny- és piacképes tudás megszerzése ellen hat és nagyban hozzájárul az egyetemekről történő lemorzsolódáshoz. Aki 2-3 évet kihagy a tanulmányaiból, az a legfontosabb éveket pazarolja el és üveggyöngyökért feláldozza az egész jövőbeli karrierét. Ma szerencsére van választási lehetősége a hallgatóknak, hogy havi 70 ezer forintig igényelje a szabadfelhasználású Diákhitel1-et és költségtérítéses tanulmányok esetén a képzési díj mértékéhez igazodó Diákhitel2-őt. Mi azt tanácsoljuk, hogy tanulmányi és tapasztalatszerzési szempontból minden diák a lehető legtöbbet hossza ki a felsőoktatási évekből, mert ez az időszak a teljes jövőbeni karrierívüket meghatározza. Félreértés ne essék, nem akarunk senkire hitelt tukmálni, csak szeretnénk, ha szülő és diák felelősségteljes döntést hozna az összes rendelkezésre álló lehetőség ismeretének tudatában. Azt valljuk, hogy amit ismerünk, attól nem félünk.

Mire elég a diákhitel? A 70 ezer forint nem igazán elég fedezni az életet Budapesten, ha valaki például albérletben kell hogy lakjon.

Így van, nem is mondom, hogy a diákhitel egy varázspor, ami mindenre jó. Ez egy segítség, egy lehetőség. Két éve emeltük fel 50-ről 70 ezerre a maximális havi keret, ma már a felvevők 80 százaléka a maximális összeget veszi fel, tehát látszik, hogy lenne igény jóval magasabbra is. Nyilván mindenki érzékeli, hogy az albérletárak mennyit emelkedtek Budapesten és az egyetemi városokban, ezért bőven lenne létjogosultsága egy radikális keretemelésnek, a Diákhitel Központ ezt fogja javasolni a kormánynak.

Vannak olyan helyzetek, amikor nem javasolja a diákhitelt felvenni? Van olyan felhasználási cél, amire nem javasolt? Ismerek valakit, aki például 60 ezer forintos karórát vett belőle.

Én ilyet nem tudok. Azt szoktuk mondani, hogy három irányba is segít a diákhitel. A szabad felhasználású Diákhitel1 a megélhetési költségeket fedezheti, ez lehet akár egy külföldi utazás is. Az is hozzá tartozik a fejlődéshez, ha az ember világot lát, nyelveket tanul, külföldi barátokat látogat meg, ami hozzáadódik az egyébként fontos tanulmányokhoz. Én ezeket nem tartom kidobott pénznek, adott esetben a pihenést, szórakozást sem. Nyilván a diákhitel nem akkora összeg, amiből felhőtlenül szórakozni is lehet, inkább a megélhetést segíti. A másik, amiben a Diákhitel2 segít, a költségtérítés kifizetése, a harmadik pedig a korábban említett Nyelvtanulási Diákhitel, ami a nyelvtanuláshoz ad forrást. Sokan sokféle okból veszik fel a diákhitelt. Például tudok olyan diákot, akinek a szülei bőven tudnák fedezni az oktatást, de edukatív okból felvetetik a gyerekkel a diákhitelt, mert úgy gondolják, hogy ha valaki fizet valamiért, akkor sokkal több energiát fektet bele és komolyabban veszi a tanulmányait. Aztán nyilván vannak olyanok, akik anyagi okokból veszik fel. Az biztos, hogy amikor egy hitelt vissza kell fizetni, az nem esik jól, de ha az ember számba veszi azokat az előnyöket, amelyek felsorakoznak mellette, akkor legalábbis taktikai hiba nem számolni a diákhitel lehetőségével, legyen az egy jómódú család, egy középosztálybeli vagy egy nehéz sorsú család gyereke. Mindenhol megtalálható az az ok és cél, amiért érdemes legalább megfontolni a lehetőségeket. Van egyébként egy nagyon jó kalkulátor a honlapunkon, amibe az ember beütheti, hogy milyen várható költségei lesznek egyetemistaként és milyen bevételekkel számolhat. A kalkulátor kiadja, hogy deficites költségvetése lesz vagy egyensúlyban lévő, vagy akár pluszos. A felmérésünk azt mutatja, hogy a Diákhitel1 50 százaléka a lakhatásra megy, 25 százaléka tanulást segítő informatikai eszközökre, tankönyvekre, és 25 százaléka egyéb célra. Ez lehet egy karóra adott esetben vagy szórakozás is. Egy karórát megvehet valaki egy kereskedelmi banki hitelből vagy egy áruhitelből is. Vajon mivel jár jobban? Egy 20 százalékos kereskedelmi banki hitellel, vagy az 1,99 százalékos diákhitellel?

Valamilyen kizáró ok azért biztosan van? Milyen feltételei vannak a folyósításnak?

Ami szükséges a diákhitelhez, az egy érvényes hallgatói jogviszony, alapesetben egy magyar állampolgárság, de lehet menekültként elismert vagy EGT-tagállamból letelepedett embernek a rokona, akinek itt munkaviszonya van, mi ezt a kettőt vizsgáljuk. Ha valaki beadja az igénylést például augusztusban, körülbelül egy hónap, mire egyeztetünk minden adatot a tanulmányi osztállyal. A jogszabályban október 15. van megjelölve első kifizetési napként. Ez meglehetősen késő, hiszen ha például egy vidéki diák Budapestre költözik augusztusban, albérlet esetén azonnal kéthavi kauciót kell fizetnie, viszont mivel csak októberben kap diákhitelt, ez sokszor már csak eső után köpönyeg. Ezt felismerve a Diákhitel Központ részéről javasolni fogjuk a jogszabályi környezet átalakítását és megkezdjük a szükséges informatikai fejlesztéseket is, hogy a következő tanévre már jelentősen lerövidüljön az igénylés és a folyósítás közötti intervallum. Jelenleg egyedül a Nyelvtanulási Diákhitelt tudjuk relatíve gyorsan, az igénylést követő 10 napon belül folyósítani.

Ez így elég egyszerűnek hangzik. Az, hogy gyakorlatilag semmilyen hitelbírálat nincs, az makroprudenciális szempontból nem hordoz veszélyt magában?

A magyar diákhitelezés egy vegyes rendszer: egyrészt piaci forrásokból gazdálkodunk és sikerült egy teljesen önfenntartó modellt kialakítani, másrészt a Diákhitel2 kamattámogatása és a családtámogatási kedvezmények terén belép az állami támogatás. Európában többen a magyar diákhitelezést tartják a legjobban sikerült és legfenntarthatóbb modellnek. És ha azt nézzük, hogy 2001 óta egyik kormányon lévő politikai oldal sem támadta, sőt, 2010 óta inkább folyamatosan fejlődik, új termékekkel, kamattámogatással, családtámogatással, akkor azt látjuk, hogy a diákhitelezés egy igazi sikersztori. A diákhitelezést már ’89 óta követelték a hallgatói szervezetek, és 2001-ben jött el a bevezetés lehetősége. Idén lettünk nagykorúak és az elmúlt 18 évben olyan portfólió épült fel, amiben nincsenek olyan makroprudenciális kockázatok, mint egy kereskedelmi banknál. Nálunk egyre alacsonyabb a nem fizetők aránya. Úgy gondolom, ez a rendszer bizonyított.

Honnan szerzik a forrásokat ehhez? A bankközi piacot nem veszik igénybe a finanszírozáshoz?

A kereskedelmi bankoktól is vannak készenléti hiteleink. Mi alapvetően hosszú lejáratú forrásokkal dolgozunk, de a diákhitelezés sajátosságai és a törlesztési hektikusság miatt standby hiteleket is igénybe veszünk.
Ami egy kereskedelmi banknál gyakran problémát okoz, az az, hogy a kamat mellett egyéb költségek is vannak, sokszor olyanok, amik még a THM-ben sincsenek benne. Önöknél a kamat mellett felmerülnek-e egyéb költségek?
Nem. Nálunk nincs olyan, hogy THM, semmilyen bújtatott költség nincs. Úgy is szoktuk reklámozni, hogy ez egy apró betűk és csillagok nélküli 1,99 vagy 0 százalékos kamat. Az előtörlesztésnek sincs semmilyen költsége.

Ma már a személyi hiteleknél megtörténhet, hogy a telefonról elindítjuk az igénylést, és akár fél órán belül megkapjuk a pénzt. Lehet az Önök termékeit teljesen online igényelni?

Ez egy nagyon fontos kérdés, hiszen a Z generációval dolgozunk. Nagyon nagy vívmánynak tartom, hogy ügyfélkapu elérés segítségével teljesen online (papíralapú ügyintézés és személyes megjelenési kötelezettség nélkül) lehet diákhiteleket igényelni. Az online ügyintézéséhez szükséges továbbá egy Neptun-kód is, amit már a ponthatár kihirdetésekor megkapnak a hallgatók. Mivel csak pár percet vesz igénybe az elektronikus igénylés, ma már minden második ügyfelünk így nyújthatja be az igénylését. Az a célom, hogy egy éven belül teljesen online ügyintézésre álljunk át, mert ennek a generációnak már nem szükséges semmilyen papíralapú ügyintézés. Ez a mi életünket is megkönnyíti, olcsóbbá és gyorsabbá is teszi a működést. Ma már bankkártyával is bárki tud diákhitelt törleszteni. Az úgynevezett Diákhitel Direkt rendszerünk rendkívül hasznos, mindenki személyre szabottan láthatja, hogy mennyivel tartozik, mennyi a tőke, mennyi a kamat, milyen törlesztés mellett, milyen futamidővel kell számolnia.

A kamatok mennyire vannak bebetonozva? Ha a források költségei nőni fognak, akkor nőni fog a diákhitel kamata is? Vagy akár csökkenhetnek is?

A termékeink kamata három részből tevődik össze. Egyrészt van a forrásköltségünk, ami a jelenlegi extrém alacsony kamatkörnyezetben nyilván alacsony, másrészt a kockázati prémium is itt jön elő. És ez jelenleg szinte 0. Ezt független könyvvizsgáló, aktuárius validálja. Olyan szinten jó a makrokörnyezet jelenleg Magyarországon, olyan jó adósok a végzett diákok, valamint az előrejelzések is olyan jók, hogy igazából negatívnak kellene lennie a kockázati prémiumnak. A kamataink harmadik eleme pedig a Diákhitel Központ működési költsége, amit szintén igyekszünk csökkenteni. Ezek együttesen teszik lehetővé, hogy az eddigi legalacsonyabb, 1,99-es kamaton nyújtsuk a szabadfelhasználású Diákhitel1-et és a Nyelvtanulási Diákhitelt is.

Természetesen minél közelebb jár egy hitelkamat a nullához, annál nehezebb tovább csökkenteni. 2010 óta folyamatosan, lépcsőzetesen csökkentek a kamataink. Ha megnézzük a kamatgörbénket, akkor azt látjuk, hogy nincsenek benne akkora kilengések még a pénzügyi válság alatt sem, mint a kereskedelmi banki hitelnél vagy a jegybanki kamatoknál. A Diákhitel Központ mindig porlasztva próbálta az esetleges kilengéseket átvezetni a saját kamataiba, függetlenül a forrásköltségtől, hogy a diákokat ne érje sokkszerűen a kamatköltségek emelkedése. Arra is figyelünk, hogy hirtelen se csökkenjen a kamat nagyot és nem akarunk olyan ígéretekkel kampányolni, hogy mindig a mélyben lesznek a kamatok. Mindig van egy puffer a rendszerben, ezért volt az, hogy amikor a válságban a kereskedelmi banki kamatok 10-20 százalékot felugrottak, a diákhitel kamata 1-2 százalékot ment fel. De ez azzal jár, hogy a csökkentés is fokozatosan történik. További érdemi csökkenésre nem látok lehetőséget, azt viszont nagyon szeretném, hogy ez a kamatszint középtávon is tartható legyen, és ezt reálisnak is látom.

A Diákhitel2-nek egyébként mennyi a kamattámogatása?

Kicsit magasabb a kamata, mint 1,99, az 3,17 százalék körül van, ennyi rajta az állami kamattámogatás is. Amikor felépül a portfólió, eleinte magasabb a kockázati felár, ami a Diákhitel1-nél most 0, mert ott ez már felépült.

A központnak inkább társadalmi elkötelezettsége van, vagy profitorientált szervezet?

Egyértelműen nonprofit szervezet vagyunk. Célunk, hogy a lehető legtöbb diák jusson a lehető legolcsóbban segítséghez. Ha szuficites lenne az üzleti tervünk, akkor azt kamatcsökkentésre kell fordítanunk.

Külföldi példákat szoktak-e átvenni? A környező országokhoz képest mennyire népszerű nálunk a diákhitel?

Ha valaki megnézi a szlovák diákhitelezést, ott az euró alapú diákhitelek kamata jóval magasabb, mint itthon a forinthiteleké. Több uniós tagállam érdeklődik a magyar rendszer iránt. Ez is bizonyítja, hogy nemzetközi szinten is jó példának tartják a magyar modellt. Szoktunk hallani az amerikai diákhitelezés körüli problémákról, de az egy teljesen más rendszer: részben piaci, részben állami. Nem emlékszem, hogy a magyar diákhitelezés kapcsán bármilyen botrányról hallottunk volna. Az ügyfél-elégedettségi méréseink is azt mutatják, hogy elégedettek a magyar diákhiteles ügyfelek, a tavalyi 177 ezres ügyfélkörből mintegy 200 panasz érkezett, amiből a megvizsgálást követően 12 volt jogos. Olyan magas ügyfél- és társadalmi elégedettség mellett működik a diákhitelezés, ami párját ritkítja Magyarországon. Egy piaci alapon működő diákhitelezést a kormány ötvözött a családtámogatási elemekkel. Ez egy teljesen egyedi modell, és láthatóan működik, mert a diákhitelek népszerűsége 2018 óta még tovább nőtt. Egyébként a diplomás fiatalok körében a termékenységi mutató is nőtt a családtámogatási programmal. Mind a két célt elérte ezzel a kormány: a diákhitelezésnek is adott egy újabb lendületet, másrészt a családpolitikai célt is elérni látszik. 2018. január 1. óta már több mint 3000 édesanyának engedtük el a hitele 50 vagy 100 százalékát több mint 3 milliárd forint értékben, és már a várandósság 90. napjától kérhető a kamatmentessé tétel, valamint a törlesztés felfüggesztése.

Abban az esetben, ha tervez valaki gyermeket.

A statisztikák szerint szinte minden fiatal tervez gyereket, az más kérdés, hogy ebből végül valósul meg, de mivel a Diákhitel2 kamatmentes hitel, így annyira melléfogni ezzel nem lehet. Egy 50 vagy 100 százalékos elengedés azt jelenti, hogy ha valaki mondjuk általános orvosi szakra jár, akkor 12 félév alatt 14 millió forintot Diákhitelt is felvehet. Talán nem kell hosszan ecsetelni, hogy ezen hitel felének vagy teljes összegének az elengedése a második és a harmadik gyermek megszületése esetén mekkora támogatás a családoknak. Fontos, hogy a diákhitelezéshez kapcsolódó családtámogatások felmenő rendszerben működnek, tehát 2018 után kell, hogy megszülessenek a gyermekek. Meglévő gyerekekre ezt nem lehet igénybe venni.

Az elengedésről nagyon keveset beszélnek a médiában. Ez miért lehet?

Egyértelmű, hogy nem elég kedvező termékeket, támogatásokat kialakítani, hanem ezek hírét el is kell vinni a célcsoporthoz. Amióta idekerültem a céghez, kiemelt figyelmet fordítunk a kommunikációra. Nagyon sok pozitív visszajelzést kaptunk ezzel kapcsolatban, bátran állíthatom, hogy a diákhitelezés és azon belül az ehhez kapcsolódó családi kedvezmények soha nem kaptak ekkora teret, mint az utóbbi hónapokban. Két célcsoportot kell egyszerre elérnünk teljesen eltérő eszköztárral. Egyrészt a Z generációhoz tartozó fiatalokat nyilvánvalóan a közösségi média különböző eszközeivel, illetve személyesen a felvételi folyamat során a középiskolákban és később a beiratkozáskor, gólyatáborokban és fesztiválokon. Másrészt ezen fiatalok szüleit is meg kell szólítanunk, mert a kutatásaink szerint míg a hallgatók egyik fele önállóan dönt a diákhitelek felvételéről, addig a fennmaradó 50 százalék a családjával közösen hozza meg ezt a fontos pénzügyi döntést. Az idei tervünk az, hogy 500 középiskolába eljutunk személyesen és osztályfőnöki óra vagy szülői értekezlet keretében, ismertetjük a diákhitelezés főbb pontjait, köztük a tartozás elengedését is.

Van-e olyan kimutatás, hogy a későbbi hitelfelvételre milyen hatással van a diákhitel? Volt-e olyan panasz, hogy nem tud hitelt felvenni miatta, vagy inkább edukatív jellege van?

Inkább a második. A központ kiemelt küldetése az edukáció is. Alapvetően a magyar társadalomban benne van egy hitelellenesség, ez nagyrészt a devizahiteleknek köszönhető és a válság okozta sokknak, ami nagyon sok családnál jelen van. Sokakkal együtt én is nagyon fontosnak tartom, hogy a pénzügyi tudatosságra való oktatás az eddigieknél sokkal hangsúlyosabban megjelenjen a Nemzeti Alaptantervben. Jelenleg már 200 ezer diákhoz eljut az a tankönyv, amit a Pénziránytű Alapítvány, az MNB, a Bankszövetség és a Diákhitel Központ közös alapítványa készített. A tankönyv fő célja, hogy az általános és középiskolás diákok elsajátítsák az alapvető pénzügyi ismereteket, mielőtt kikerülnek a nagybetűs életbe. A diákhitel felvétele talán az első komoly pénzügyi döntés a diákok életében. Álláspontom szerint hosszú távon komoly pozitív nemzetgazdasági és társadalmi hatása lenne, ha a pénzügyi ismereteket kötelező tantárgyként sajátíthatnák el a diákok a közoktatásban.

Tapasztalnak olyat, hogy valaki azért veszi fel a hitelt, hogy befektessen állampapírba?

Relatíve új jelenség, hogy ennyire magas az állampapírhozam, és ilyen alacsony a hitelkamat. Nekünk olyan korábbi felméréseink vannak, hogy nem erre a célra használják a diákok, hanem inkább lakhatásra, eszközbeszerzésre és egyéb megélhetésre. De nyilván egy szabadfelhasználású hitel esetében nem vizsgálhatjuk, hogy ki mire fordítja a felvett összeget.

És Ön szerint baj, ha valaki erre használja? Ez egy racionális pénzügyi döntés.

Annyiban nem baj, hogy mi piaci alapon vonjuk be a forrásunkat, de nyilván nem ez a diákhitelezés célja. Nyilván nem az a cél, hogy valaki két oldalról használja ki az állam által nyújtott lehetőségeket, de a diákhitelezés bizonyosan nem az a nagyságrend, ami érdemi problémát okozhatna e téren.

Ez egy elég konspiratív kérdés lesz, és el is kell távolodnunk a mai magyar valóságtól, de ha ez tömegessé válna a diákhiteleknél, akkor veszélybe kerülne a konstrukció? Mert a lombardhiteleknél például erre lecsapott a szabályozó.

A lombardhitel kicsit más tészta, és más nagyságrend is és nincs olyan társadalmi hozzáadott értéke, mint a diákhitelezésnek, hiszen az egy tisztán profitorientált pénzügyi konstrukció. A szabadfelhasználású diákhitelt 350 ezer forint összegig lehet felvenni félévente, ez nem egy 100 milliós lombardhitel. Én ebben nem látom a nemzetgazdasági méretű problémát. Mi nem észleltük, hogy lenne egy ilyen jellegű boom, van egy növekedés, de az teljesen organikus. 2017-ről ’18-ra is volt 30 százalékos növekedés a Diákhitel2-nél és 6-7 százalék a Diákhitel1 esetében. Idén eddig egy körülbelül 20 százalékos növekedés volt Diákhitel1-ben és 10 százalékos a kötött felhasználású diákhitel esetében. Ez egyrészt a lakbérköltségek emelkedésének tudható be, másrészt a diákhitel-kamatok csökkenésének. Ez nem egy olyan kiugró emelkedés, amit a bankok a lombardhiteleknél tapasztaltak. Nyilván, ha azt látnánk, hogy döbbenetes módon megemelkedik az igénylők száma, akkor elgondolkodnánk. A Diákhitel2-t, ami kamattámogatott, azt közvetlenül az intézményeknek utaljuk.

Beszéltünk arról, hogy nagyon alacsony a bedőlési ráta, de mi történik abban a szerencsétlen helyzetben, ha valaki nem fizet? Mi az eljárás, ha bedől a hitel?

Ebben is nagyon eltérünk a kereskedelmi bankoktól. Egyrészt késedelmes fizetés esetén próbáljuk személyesen, online, levélben felvenni a kapcsolatot az adósainkkal, átütemezést ajánlani nekik. Ha valaki egy éven keresztül egyáltalán nem fizet, akkor át kell adnunk a követelést a Magyar Követeléskezelőnek, és onnantól kezdve adók módjára behajtják a kintlévőséget. De ez egy minimális szám. Körülbelül 1 százalék a bedőlt hiteleink aránya.

Az 1 százalékban benne van az MKK-nak átadott összeg is?

Az a felmondott hitelek aránya. De ha már fel is mondjuk a szerződést, mielőtt átadjuk az MKK-nak, még van rá mód, hogy az ügyfeleink meggondolják magukat, és újrakössük a szerződést. Maximálisan igyekszünk ügyfélbarát módon eljárni, mivel egy közcélú, nonprofit állami cég vagyunk, egyértelműen így kell eljárnunk.

Ha már pénzügyi tudatosság: igénylés előtt vagy után adnak-e speciális edukációt a diákoknak, hiszen mégiscsak egy hitelfelvételről van szó?

Egyrészt elmegyünk a gimnáziumokba, ott találkozunk szinte az összes potenciális ügyféllel, válaszolunk a kérdésekre. Támogatjuk a pénzügyi edukációt tankönyvekben, amelyekben szintén szerepelnek példaként a diákhitelek. Támogatunk pénzügyi versenyeket, ahol szintén szerepelnek diákhitelekkel kapcsolatos megoldandó feladatok. Valamint a honlapunk nagyon informatív, nincs olyan kérdés, amire ott ne lenne válasz. Emellett van személyes ügyfélszolgálatunk, online ügyfélszolgálatunk, és van egy regionális képviselői rendszerünk. A legtöbb egyetemen ott vannak a márkamenedzsereink - nagyrészt maguk is diákhitelesek -, hogy megválaszolják a felmerülő kérdéseket. Ott vagyunk a gólyabálokon, gólyatáborokban, a beiratkozásoknál személyesen - ennyi információt kereskedelmi banki termékről soha senki nem kap. Azt is elmondjuk, hogy már az egyetemi évek alatt kamatozik, elmondjuk, hogy igen, ez egy változó kamatozású hitel, de azt is kihangsúlyozzuk, hogy bármikor ingyenesen előtörleszthető, tehát nem fordulhat elő az, ami egy devizahitelnél, hogy két nap alatt elszáll az árfolyam, bedől a hitele, és elúszik az ügyfél háza is. De mivel ezeknek a termékeknek sokkal több az előnyük, értelemszerűen kevesebbet kell beszélni a hátrányokról.

Értik a diákok a konstrukciót? Milyenek a visszajelzések?

Több felmérést is készítettünk arról, hogy mi a diákok véleménye a diákhitel szóról és központról. Ez megerősítette azt az elképzelésemet, hogy nem annyira jó ez a kifejezés, mert a hitel szó önmagában sok embert elriaszt. Körülbelül 70 százalék azt mondja, hogy ha törik, ha szakad, saját forrásból oldja meg a tanulmányait. De ha el tudjuk magyarázni 5-10-30 percben, hogy mik a termékeink főbb jellemzői, mik az előnyei, milyen fajtái vannak, akkor egyértelműen megváltozik az attitűd. És ha az ügyfeleinket kérdezzük, akik már felvették a Diákhitel1-et vagy 2-t, szinte kivétel nélkül mindenki elégedett ezekkel a termékekkel. A felmérésünkben volt egy olyan kérdés, hogy diákhitelesként ajánlaná-e a többi diáknak, és 80 százalék és erre 80 százalék igennel válaszolt. Ezek a felméréseink is azt mutatják egyébként, hogy nagyon hiányos a fiatalok pénzügyi ismerete. Még a most végző gimnazistáké is. Van javulás, de még messze vagyunk a tökéletestől. Nekünk is vannak még kommunikációs feladataink, hiszen sokak számára újdonságként hat, hogy a Diákhitel1-et akkor is igénybe lehet venni, ha valaki egy EGT-tagállamban tanul. Több 100 olyan diák van, aki Párizsban, Londonban, Hamburgban végzi a tanulmányait és felveszi a szabadfelhasználású Diákhitel1-et. Ráadásul, ha valaki külföldi tanulmányokat folytat mondjuk Erasmus-szal, akkor a havi 70 ezer forint helyett 140 ezer forintot is igényelhetnek. Ami szintén fontos, hogy külhoni magyarok is igényelhetik a Diákhitel1-et, akkor is, ha erdélyi vagy délvidéki egyetemen tanulnak. Ehhez magyar állampolgárság kell és érvényes hallgatói jogviszony. A Diákhitel2-t viszont csak Magyarországon lehet igénybe venni, ha magyar felsőoktatási intézményben tanul valaki.

Jelenleg folyik a kormányzaton belüli egyeztetés, hogy az úgy szakképzési és felnőttképzési jogszabályok 2020. szeptember 1-jei hatálybalépésével ezeken a területeken is elérhető legyen a diákhitelekhez hasonló segítség. Mert azt látni kell, hogy ha valaki arra adja a fejét, hogy egy új szakmát tanuljon, ki kell, hogy lépjen a munkájából 1-1,5 évre, és onnantól fogva valahogy biztosítani kell a megélhetését. Jelenleg ezt csak saját forrásból és kereskedelmi banki hitelekből tudja megtenni, ami nem mindenki számára elérhető lehetőség. Örömmel látom, hogy ezen a téren is van együtt gondolkodás, és benne is van a tavaly decemberben elfogadott szakképzési és felnőttképzési törvényben a szükséges felhatalmazó rendelkezés.

Ha már az új konstrukciók bevezetéséről beszéltünk, ez a gyakorlatban hogyan történik?

Jellemzően hosszas kormányzati egyeztetés eredményeként. Azt tudni kell, hogy a Diákhitel Központ az állami vagyonért felelős miniszter alá tartozik. A felsőoktatás, a felnőtt- és szakképzés az ITM hatásköre, míg a családtámogatás az EMMI-hez, a forrásbevonásunk jóváhagyása pedig a Pénzügyminisztériumhoz tartozik. Az új termékek általában informatikai fejlesztést is igényelnek, valamint a hitelkonstrukciók összeállítása nem egy-két nap, de örvendetes, hogy a politikai és gazdasági szereplők egyre fontosabb szerepet szánnak a Diákhitel Központnak. A 2001-es bevezetéskor a diákhitel egy igazi politikai és társadalmi sikertermék volt, de később - részben a pénzügyi- és gazdasági válságnak köszönhetően - csökkent a súlya és az ismertsége. Jó lenne sokkal szélesebb területen használni a piaci alapon működő diákhitelezés nyújtotta lehetőségeket. Jelenleg készül a Társaság új középtávú üzleti stratégiája, és talán nem tévedek nagyot, ha azt mondom, hogy a jövőben még többet fogunk hallani a jelenlegi és új termékeinkről.

Fotók: Todoroff Lázár.

Jól jönne 4 millió forint?

A Pénzcentrum kalkulátorával könnyedén megtalálhatod a legolcsóbb személyi kölcsönt. Íme, itt egy konkrét példa: 4 millió forintos hitelösszeget, és 72 hónapos futamidőt adtunk meg, ezen kívül bepipáltuk "250 000 Ft feletti havi nettó jövedelem", illetve a "Jövedelmem a kiválasztott bankba utalnám" opciókat. A törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legolcsóbb konstrukciót, havi 69 895 forintos törlesztővel a CIB Bank (THM 8,17 %) nyújtja; de nem sokkal marad el ettől az MKB Bank (72 095 Ft/hó; THM 9,96%) ajánlata sem. Némileg lemaradva követi őket az OTP (80 275 Ft/hó; THM 13,79 %) ajánlata, de érdemes megnézni az K&H és az Erste ajánlatát is. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Még nincs hozzászólás - Legyél te az első!
Ezt olvastad már?
×

A címlapról ajánljuk


Feliratkozom a hírlevélre!

 

NÉPSZERŰ
FRISS

  Ajánlatunk