2019. november 20. szerda Jolán

Ezért nem mindegy, hol adósodsz el: így fosztanak ki a bankok, ha nem figyelsz


Még mindig nagyon sokan gondolják úgy, hogy a legjobb banki ajánlatok megszerzéséhez elég hatalmas fizetéssel beállítani a pénzintézethez, és máris jár nekünk a hiperolcsó és óriási összegű, azaz a “legjobb" hitel. Sajnos azonban korántsem ez a helyzet. Konkrét példákon mutatjuk, mennyivel járnak jobban azok, akiknek van mit a tejbe aprítani.

"Nincs mese, idehaza jellemzően a bank mondja meg, mire elég a pénzed" - hívta fel a Pénzcentrum figyelmét a Bank360 szakértője. Mint azt Veres Patrik elárulta, "ugyanaz az ügyfél ugyanis más és más nagyságú hitelre jogosult bankonként, arról nem is beszélve, hogy a kamatok is nagyon eltérhetnek. Azaz attól, hogy mi például X Bank ügyfelei vagyunk évek óta és nagy fizetésünk érkezik az ott vezetett számlára, nem biztos, hogy fel tudunk venni akkora kölcsönt, mint amekkorát szeretnénk. Ellenben Y Banknál már lehet, hogy jövedelmünkkel a kiszemelt hitelösszeg is elérhető, ráadásul az is előfordulhat, hogy sokkal kedvezőbb feltételek mellett vehetjük fel ezt a kölcsönt, mint amit X Bank kínál."

Hogy néz ez ki a gyakorlatban? Tegyük fel, hogy a KSH által mért júliusi nettó átlagkereset feletti, azaz kedvezményekkel együtt 248 600 forint feletti a jövedelmünk, mondjuk 300 000 forint, ami azért bőven meghaladja az átlagot. Nézzünk két esetet! Az elsőben egy 8 millió forintos személyi kölcsönt szeretnénk felvenni, 96 hónapos futamidővel. Kalkulációink szerint ez a legkedvezőbb ajánlatot választva is havi fix 110 000 forintos törlesztőrészletet jelent.

Több bank is kínál ekkora törlesztőrészlettel 8 milliós hitelt, azonban van egy nagy különbség köztük - világít rá Veres Patrik. Nem biztos, hogy ugyanakkora arányban fordíthatjuk a jövedelmünket törlesztésre. Az, hogy legfeljebb mekkora részt fordíthatunk a fizetésünkből törlesztésre, bankonként eltérő, tehát vannak olyan konzervatívabb bankok, ahol például a fizetésünk legfeljebb 30 százaléka mehet törlesztőre, míg más pénzintézetek engedékenyebbek és akár 40 százalékot is fordíthatunk törlesztésre (a rendelet egyébként legfeljebb 60 százalékot engedélyez fogyasztási hiteleknél, ehhez viszont 500 ezer forint feletti jövedelem igazolása szükséges).

Ezt a mutatót, melyből kiderül, hogy mekkora arányú lehet fizetésünkhöz képest a havi adósságunk, jövedelemarányos törlesztési mutatónak, röviden JTM-nek nevezzük és mindenkire vonatkozik. Ahogy azt látni fogjuk a lakáshitelek esetében, a jövedelem nagysága és a kamatperiódus befolyásolja majd, hogy mekkora lehet a törlesztésre fordítható maximális összegünk.

Visszatérve viszont a személyi kölcsönönkre, nagyon nem lesz mindegy, hogy melyik bankhoz kopogtatunk be. Ha ugyanis X Bank - ahol a számlánkat is vezetjük - egy konzervatívabb bank és mondjuk csak a jövedelem 30 százalékát elérő törlesztőrészletet engedélyez az ügyfeleinek, legfeljebb 90 ezer forintot fordíthatunk erre a célra, viszont X Banknál 110 000 forintos törlesztőrészlettel vehetjük fel a kívánt hitelt, azaz itt nem fogjuk megkapni azt a hitelösszeget, amekkorát eredetileg szerettünk volna, csak nagyjából 6,5 millió forintot.

Mit tehetünk ilyenkor? Például átmegyünk Y Bankhoz, ahol a hitelbírálat során lazábbak és 40 százalékos JTM-korálttal számolnak. Ebben az esetben a fizetésünkkel vállalható törlesztőrészlet havonta legfeljebb 120 ezer forint lehet, azaz belefér a 110 ezer forintos törlesztőrészlettel felvehető 8 millió forintos szabad felhasználású személyi kölcsön.

Hasonló a helyzet a lakáshiteleknél, hiszen egy ingatlanfedezetes kölcsön esetén is meg kell felelnünk a JTM-mutatónak. Míg azonban a személyi kölcsönnél 60 százalék a szabályozó által meghatározott felső limit, addig lakáshiteleknél szigorúbban járt el a rendeletet hozó Magyar Nemzeti Bank.

Ahogy azt a fenti táblázatból láthatjuk, minél kockázatosabb egy lakáshitel - azaz minél gyakrabban változik a kamatozása - a jövedelmünk annál kisebb részét használhatjuk fel törlesztésre, azaz annál kisebb lehet végül a maximális hitelösszeg, amit felvehetünk. A legjobban akkor járunk a fentiek alapján, ha legalább 10 éves kamatperiódusú, fix kamatozású hitelt veszünk fel, hiszen ekkor akár a jövedelmünk 60 százaléka is mehet törlesztésre havonta.

A gyakorlatban persze, ahogy a személyi kölcsönöknél is, úgy a lakáshiteleknél is lehet a bank szigorúbb. Így megtörténhet az, hogy egy változó kamatozású hitelnél 30 százalék helyett kevesebbel, mondjuk 25 százalékos JTM-korláttal számol a bank, hiába van meg az 500 000 forintos jövedelem, ami lehetővé tenné a 30 százalékot.

Vannak megoldások

Ha tehát a magas jövedelmünk ellenére ilyen helyzettel találkozunk és nem tudjuk felvenni a szükséges hitelt, az alábbiakat tehetjük:

  • Kérjünk előbírálatot több pénzintézettől is (díjmentes), így még a tényleges hiteligénylés megkezdése előtt kiderül, hogy hol tudjuk a kívánt hitelösszeget felvenni.
  • Ha ragaszkodunk egy bankhoz, de nem elég a fizetésünk a választott hitelösszeghez, válasszunk hosszabb futamidőt. Így ugyanis csökken a havi törlesztőrészet nagysága, ugyanakkor tartsuk észben, hogy drágább is lesz végül a kölcsön, hiszen hosszabb ideig fogunk kamatot fizetni a banknak.
  • Ha nem szeretnénk a hosszabb futamidőt vállalni, keressünk adóstársat, akivel közösen igényelhetjük a kölcsönt. Ebben az esetben az adóstárs jövedelme és a miénk összeadódik, és a kettő összege alapján állapítják meg a legmagasabb felvehető hitelösszeget, így jó eséllyel már nem lesz akadálya a hitelfelvételnek. Azt ne feledjük viszont, hogy az adóstárs ebben az esetben ugyanúgy felelős lesz a hitel visszafizetéséért, azaz, ha az egyikünk nem fizeti a törlesztőt, a másikra hárul ez a feladat.

Más is van a banki boszorkánykonyhában

Nem csak a JTM-korlátban, de a kamat terén is lehetnek nagy eltérések, magas fizetés ide vagy oda. A 8 millió forintos személyi kölcsönnél maradva: ezt a hitelt 7,57 százalékos és 11,51 százalékos teljes hiteldíjmutató mellett is felvehetjük két különböző pénzintézetnél. Míg a kedvezőbbnél a teljes visszafizetés 10,6 millió forintra rúg majd, addig a másiknál 12 millió forintot fizetünk vissza apránként, a különbség pedig majdnem másfél millió forint, pedig ugyanakkora hitelösszeggel és futamidővel számoltunk. Éppen ezért érdemes egy hitelkalkulátorral is összehasonlítani, hogy melyik banknál milyen kondíciókkal tudjuk igényelni az adott kölcsönt.

Jól jönne 4 millió forint?

A Pénzcentrum kalkulátorával könnyedén megtalálhatod a legolcsóbb személyi kölcsönt. Íme, itt egy konkrét példa: 4 millió forintos hitelösszeget, és 72 hónapos futamidőt adtunk meg, ezen kívül bepipáltuk "250 000 Ft feletti havi nettó jövedelem", illetve a "Jövedelmem a kiválasztott bankba utalnám" opciókat. A törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legolcsóbb konstrukciót, havi 69 895 forintos törlesztővel a CIB Bank (THM 8,17 %) nyújtja; de nem sokkal marad el ettől az MKB Bank (72 095 Ft/hó; THM 9,96%) ajánlata sem. Némileg lemaradva követi őket az OTP (80 275 Ft/hó; THM 13,79 %) ajánlata, de érdemes megnézni az K&H és az Erste ajánlatát is. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Még nincs hozzászólás - Legyél te az első!
Ezt olvastad már?
×

A címlapról ajánljuk


Feliratkozom a hírlevélre!

 

NÉPSZERŰ
FRISS