2020. április 5. vasárnap Vince

Ezért ne szakítsd meg a hiteleid törlesztését: itt vannak az érvek


Az elmúlt napokban több oldalon is megjelentek számítások azzal kapcsolatban, érdemes-e kérni a bankunktól, hogy a 2020 végéig automatikusan érvényes törlesztési moratóriumból kihagyjon minket. Az efféle számítások egyelőre megalapozatlanok, ugyanis piaci információink szerint legalább hatféle kamat-elszámolási metódus közül választhat a kormány a hamarosan megjelenő, a részleteket szabályozó kormányrendelethez. Amíg tehát a számolás nem segít, összefoglaljuk, mi alapján érdemes még dönteni, és mit javasolnak a bankok azoknak, akik kimaradnának a moratóriumból. Jelenleg két nagybanknál lehet jelezni ezen szándékunkat.

Szinte biztos, hogy aki adósként a törlesztési moratórium mellett dönt (vagyis nem tesz semmit, hiszen a moratórium automatikusan vonatkozik minden 2020. március 18., szerda 24 óráig folyósított hitelre), annak meg fog emelkedni a törlesztőrészlete a jelenlegihez képest 2021. január 1-ével.

A 2020 során elmaradó kamat- és díjtörlesztést ugyanis hozzá fogják írni az időközben nem csökkenő tőketartozáshoz. Az eddigihez képest ez (hiteltől függően) néhány százalékkal magasabb törlesztőrészletet fog jelenteni attól függetlenül, hogy változó vagy fix kamatozású hitelről beszélünk.

Piaci információink szerint a bankok, a kormány és az MNB egyeztetésein hatféle megoldás is szóba került, lényegében ezek közül választhat a kormány a várhatóan napokon belül megjelenő (piaci forrásaink által erre a hétre várt), részletszabályokat tartalmazó kormányrendelethez. A bankok számára legkedvezőbb forgatókönyv felől haladunk az ügyfelek számára legkedvezőbb felé, kiemelve a jelenleg az MNB közleménye alapján legvalószínűbbnek tűnő forgatókönyvet (amelynek ráadásul legalább háromféle "alváltozata" lehetséges):

  • az elmaradt kamat- és díjtörlesztést a törlesztőrészletek eredeti esedékességekor, vagyis (pl. lakáshitelek, személyi kölcsönök, babaváró hitelek esetében) havonta hozzáírják a törlesztőrészlethez, a tőketartozás így havonta nő a kamatos kamat szabályainak megfelelően,
  • az elmaradt kamat- és díjtörlesztést egy összegben, 2020 végén írják jóvá a tőketartozásban, vagyis 2020 végéig nem, vagy nem teljes egészében veszik figyelembe a kamatos kamat szabályait,
  • az elmaradt kamat- és díjtörlesztést a hitelek kamatperiódusának a következő fordulónapján írják hozzá az aktuális tőketartozáshoz (ez az egyes hitelek esetében más-más időpontot jelentene),
  • a fenti három lehetőség valamelyike akként módosul, hogy ne emelkedjen meg a törlesztőrészlet a moratórium előtti állapothoz képest: ehhez a moratórium 9,5 hónapos hosszánál nagyobb futamidő-hosszabbításra lehet szükség (erre enged következtetni az MNB mai közleménye),
  • az elmaradt kamat-és díjtörlesztést egyeneletesen / lineárisan szétterítik a moratórium vége és a futamidő végső lejárta közötti időszakra, szintén a kamatos kamat szabályainak figyelembe vétele nélkül (erre a késedelmi kamatok szabályozása esetében eddig is volt analógia),
  • az idén március 18. után, 2020. december 31-éig esedékes kamat- és díjfizetéseket a bankok egy az egyben elengedik - ez nem valószínű, ugyanis a szektor számára mintegy 450 milliárd forintos teljes bevételkiesést (veszteséget) okozna.

Hogy e lehetőségek közül melyik lesz a befutó a hamarosan megjelenő kormányrendeletben, arról nem mertek találgatásba bocsátkozni piaci forrásaink.

Most akkor hogyan döntsek?

Mivel mind az 5 forgatókönyvnek lehetségesek további variációi is, a számítás egyelőre nem sokat segítene, de nagy a valószínűsége annak, hogy az ügyfelek nem fognak olyan rosszul járni, hogy feltétlenül ki kellene maradniuk a moratóriumból, legalábbis jelenérték-számítás alapján (erről majd egy következő cikkünkben írunk, ha megjelenik a rendelet).

Vannak azonban esetek, amikor a moratóriumból való kimaradás racionális döntés, például:

 

  • ha valakinek biztos a jövedelemforrása (pl. munkabére, állami juttatása), és szeretné minél előbb letudni a hitelét,
  • ha valaki néhány éven belül újabb hitelt szeretne felvenni (pl. mert nagyobb lakásba költözik),
  • ha valaki biztos a jövedelmében, de nem talál olyan befektetést, amibe a hitelénél magasabb kamat mellett be tudná fektetni a törlesztésként havonta be nem fizetett összeget (hiszen ez is lehet egy nyerő stratégia, pl. 3%-os lakáshitelkamat és 5%-os szuperállampapír-hozam mellett),
  • ha valakinek már csak kevés van hátra a futamidejéből, és/vagy nem jelent számára nagy terhet a törlesztés.

 

Fontos azonban, hogy az Erste és a K&H kivételével a nagybankok egyelőre nem fogadják azokat a nyilatkozatokat, amelyek a moratóriumból való kimaradáshoz szükségesek. A bankok többsége tudomásunk szerint leállította a csoportos beszedéseket (ha valakinek ennek ellenére levonják a törlesztőrészletet, azt március 18-áig visszamenőleg elszámolják neki), de a nyilatkozatokról egyelőre nem tudnak részletes tájékoztatást adni.

Úgy tudjuk, az is felmerült, hogy megkíméljék a nyilatkozattételtől az ügyfeleket a bankok, és pusztán a törlesztés ténye mutassa, hogy valaki nem akar kimaradni a moratóriumból, ám egyes bankok által már leállított csoportos beszedések miatt ez több pénzintézetnél is kaotikus helyzetet okozna. A nyilatkozattételi kötelezettség viszont felveti a kérdést: mi lesz azokkal az ügyfelekkel, akik most kimaradnak a moratóriumból, később azonban mégis élnének vele. Valószínűleg nekik majd arról kell nyilatkozatot tenniük, hogy mégis kérnék a moratóriumot, ellenkező esetben nem fizetésbe eshetnek az általános moratórium ellenére. 

A bankok többsége piaci információink szerint megvárja a részletszabályokról szóló kormányrendeletet, és ezt követően fog tudni tájékoztatást adni arról, hogy pontosan miként emelkedhet meg a tartozás a moratóriumban érintettek számára, és arról is, hogy milyen csatornán lehet nyilatkozni a banknak a kimaradási szándékról.

Ezt kérik a bankok az ügyfelektől 

OTP

Akik nem kérnek moratóriumot a saját hitelük törlesztésére, ezt jelezhetik az OTP Bank felé, és biztosítják a további, folyamatos törlesztés lehetőségét. Ennek módját azonban csak a következő napokban fogják kialakítani, ezért a jelenlegi járványhelyzetre tekintettel kérik ügyfeleinket, hogy ebben a témában a bankfiókokat ne keressék fel személyesen, illetve a telefonos ügyfélszolgálatukat se hívják.

K&H

A fizetési moratórium automatikusan életbe lép 2020. március 19-én, amennyiben a kormány által bejelentett hitel moratórium ellenére továbbra is fizetni szeretné hiteltörlesztését az ügyfél, az alábbi módok valamelyikén jelezze számukra: 1. K&H e-bankban az üzenetek menüpontban egy új üzenet megírásával, az információ kategóriát kiválasztva, lehetőleg hitelazonosítója megadásával, 2. K&H mobilbankban az üzenetek menüpontban, új üzenet írásával, az információ kategóriát kiválasztva, lehetőleg hitelazonosítója megadásával. Vállalati ügyfeleik a K&H Távbank telefonszámán vagy kapcsolattartójuknál kérhetnek információt a kérelemmel kapcsolatban.

Erste

Aki ezzel a lehetőséggel élni akar, nyilatkozatot kell tennie. Ha az ügyfél kizárólag személyi kölcsönnel és/vagy jelzáloghitellel és/vagy babaváró kölcsönnel és/vagy az Erste Lakástakarék által nyújtott jelzáloghitellel rendelkezik, megteheti nyilatkozatát elektronikus és telefonos csatornáikon: 1. amennyiben aktív hozzáféréssel rendelkezik, az Erste NetBankon vagy, 2. Erste TeleBankon nyitvatartási időben, hétfőtől-pénteki: 7-21 óráig. Amennyiben valaki a későbbiekben mégis kíván élni a hiteltörlesztés felfüggesztésével, most tett nyilatkozatát visszavonhatja. A fentiektől eltérő lakossági, kisvállalkozói és vállalati hiteltermékekre vonatkozó nyilatkoztatási folyamaton dolgoznak és folyamatosan tájékoztatják ügyfeleiket.

Takarékbank

Azon ügyfeleknek, akik szerződés szerinti törlesztéseiket változatlanul, továbbra is fizetni kívánják, azaz nem kérnek moratóriumot, jelezniük szükséges ezt a Takarékbank felé. Ennek módját a következő napokban fogják meghatározni. Minden rendelkezésre álló további információról a weboldalukon fognak tájékoztatást adni.

Budapest Bank

Megkezdték az egyeztetéseket, és dolgoznak a részleteken, tekintettel arra, hogy ez üzletpolitikai, kockázatkezelési és rendszerbeállítási szempontból számos döntést igényel a bank részéről. A bank mindent elkövet annak érdekében, hogy a kormány szándékaival összhangban segítsen ügyfelein, addig is kérik ügyfeleik türelmét, időben tájékoztatni fogják Önöket a konkrétumokról.

CIB Bank

A törlesztéseket a rendeletnek megfelelően automatikusan szüneteltetjük. Fontos azonban, hogy aki korábban állandó átvezetési/átutalási megbízást adott meg a törlesztőrészletek rendezésére, akkor azt vissza kell vonnia, ezek leállítása nem történik meg automatikusan. Azokat a törlesztőrészleteket, melyek 2020. március 19. napjától rendszereik átállásának ideje alatt esetlegesen beszedésre kerülnek, hamarosan vissza fogják utalni, addig köszönik a türelmet. Lehetőséget biztosítanak arra, hogy amennyiben szeretnék, ügyfeleik az érintett hiteleket továbbra is fizessék, erről a későbbiekben tudnak tájékoztatást nyújtani. Mindent megtesznek, hogy a rendeletben előírt módosításokat mielőbb átvezessük rendszereiken, addig is köszönik ügyfeleik megértését, türelmét.

MKB Bank

Ügyfeleik az eredeti szerződési feltételek szerint is teljesíthetnek, melyhez nyilatkozniuk szükséges. Fizetési lehetőségüktől függően ezt a nyilatkozatot bármikor visszavonhatják, melyet követően mentesülhetnek a törlesztőrészletek fizetése alól. Kérik, az ezzel kapcsolatos további kérdéseikkel egyelőre ne keressék fel bankfiókjaikat és telefonos ügyfélszolgálatukat, kollégáik jelenleg nem tudnak további tájékoztatást adni. A nyilatkozattétellel kapcsolatos további információért kérik, később látogasson el honlapjukra.

Raiffeisen

A kormány által bejelentett fizetési haladékkal kapcsolatban folyik a részletek és a gyakorlati megvalósítás kidolgozása. A hiteltörlesztésre biztosított fizetési haladék automatikus minden magánszemélyre és vállalkozásra, azonban ügyfeleik dönthetnek úgy, hogy továbbra is az eredeti szerződésük szerint folytatják a törlesztést. Az ennek jelzésére vonatkozó lehetőségeken még dolgoznak, hamarosan értesítik ügyfeleiket. Rövidesen részletes tájékoztatást fognak adni a tudnivalókkal kapcsolatban is, addig szíves türelmet kérnek. Az aktuális információkért kérik, látogassanak el honlapjukra, amelynek tartalmát folyamatosan frissítik. Kérik, hogy a fentiekről bankfiókjaikban, vagy telefonos ügyfélszolgálatukon egyelőre ne érdeklődjenek. A részletek kidolgozása még folyamatban van, így kollégáin a kérdésben pillanatnyilag még nem tudnak segíteni.

Az UniCredit Bank egyelőre nem adott tájékoztatást a honlapján a teendőkről, náluk is érdemes lehet várni legalább néhány napot.

Címlapkép: Getty Images

Mi az a koronavírus?

A 2019-nCoV (SARS-CoV-2) névre keresztelt vírus a koronavírusok közé tartozik. Ma "mindössze" 7 olyan koronavírusról tudunk, ami az embereknél is képes betegséget okozni - súlyosságukat tekintve nagyon változatos problémákkal: az egyszerű náthától a súlyos légúti problémákig. Aki nem tudná, ugyanez a vírustörzs (koronavírus) felelős a néhány éve feltűnt SARS-ért és MERS-ért. A vírus okozta megbetegedés hivatalos neve COVID-19.

Hogyan terjed a koronavírus?

A COVID-19 főként cseppfertőzéssel terjed, de a kutatók által az sem zárható ki, hogy a fertőzött széklettel való érintkezés során is megfertőződhetünk.

Kik kaphatják el a koronavírust?

Ahogy más, a légutakat érintő vírusfertőzést, úgy a koronavírust is gyakorlatilag bárki elkaphatja. Viszont erre is fogékonyabbak lehetnek a krónikus betegségekben szenvedők, a legyengült immunrendszerűek, a kisgyerekek és az idősebbek. A betegség lefolyása náluk súlyosabb tünetekkel járhat, és a szövődmények is gyakoribbak.

A koronavírus tünetei

A koronvírus lappangási ideje a jelenlegi tudásunk alapján 2-14 nap. A tünetek súlyossága egyénenként nagyon eltérő lehet, vannak, akik kb. teljesen tünetmentesek, míg mások csak enyhe tüneteket tapasztalnak. Ez is hozzájárul a COVID-19 gyors terjedéséhez. A koronavírus a légutakat támadja meg. A fertőzés tünetei kezdetben hasonlítanak az influenza vagy egyéb légúti fertőzés tüneteihez:

  • száraz köhögés
  • láz
  • gyengeség, fáradékonyság
  • légzési nehézségek
  • légszomj
  • hasmenés
  • torokfájás (ritkábban)
  • orrfolyás (ritkábban)

A COVID-19 okozta fertőzés az esetek nagyjából kb. 80 százalékában enyhe vagy közepesen súlyos tünetekkel jár együtt, míg a jelenelgi statisztikák szerint az érintettek negyedénél volt súlyos a betegség. Az elsődleges, influenzaszerű tünetek után a betegség továbbterjedhet a tüdőre, súlyos légzési nehézségeket okozva. A koronavírus szövődménye tüdőgyulladás, akut légzőszervi distressz szindróma (ARDS), szeptikus sokk, veseelégtelenség, végső esetben pedig halál is lehet. A kórházi kezelésre szorulók többsége a fertőzés előtt egészséges volt. A halálos áldozatok azonban azok közül kerültek ki, akik a fokozott rizikójú csoportokba tartoztak, például krónikus betegségeik, szívproblémáik, cukorbetegségük volt vagy idősebbek voltak.

Minden a koronavírusról a Pénzcentrum tematikus mellékletében - KATT!

Még nincs hozzászólás - Legyél te az első!
Ezt olvastad már?
×

A címlapról ajánljuk


Feliratkozom a hírlevélre!

 

NÉPSZERŰ
FRISS

Lidl

04.02-04.07
Országos

Interspar

04.02-04.11
Budapest

Spar

04.02-04.11
Országos

Tesco

04.02-04.06
Budapest

Auchan

04.02-04.08
Országos

Praktiker

04.02-04.12
Országos

Aldi

04.01-04.08
Országos

Auchan

Húsvét
03.12-04.11
Országos

  Ajánlatunk