2020. szeptember 25. péntek Eufrozina, Kende

Ezek az ingatlanok fittyet hánytak a válságra: durván berobbant az áruk


Az elmúlt másfél évtized során megkötött adás-vételi szerződések adatainak elemzése kimutatta, hogy a belvárosi V. kerület válságokon átívelő ütésállósága egészen kivételes a hazai ingatlanpiacon. Az Otthon Centrum (OC) tizenöt évet felölelő elemzése szerint az árak itt még a recesszió mélypontján is emelkedtek, mára pedig a 2008-as átlagár háromszorosára nőttek.

Az Otthon Centrum arra volt kíváncsi az ingatlanpiac legutóbbi 15 évének elemzése során, hogy melyek voltak azok a fővárosi kerületek és megyei jogú városok, amelyeket a legkevésbé érintette a válság, illetve hol alakult ki a legnagyobb áremelkedés. Referenciának a téglaépítésű használt társasházi lakások fajlagos átlagárát (a négyzetméterenkénti ár átlagát) vették alapul az OC szakértői.

Az idei év első hét hónapjának átlagárai alapján Budapesten a használt tégla építésű társasházi lakások az V. és a XIII. kerületben voltak a legdrágábbak

- mutatta be a jelenlegi állapotot Soóki-Tóth Gábor elemzési vezető. Elmondta, a négyzetméterenkénti átlagár a belvárosban a legmagasabb (1.036.000 Ft/m²), ettől csak kicsivel olcsóbb Angyalföld (940.000 Ft/m2). Budán az I. kerület a legdrágább (903.000 Ft/m²), ezt követi a II. és a XII. kerület (884.000 Ft/m², illetve 857.000 Ft/m²). Vidéken Debrecen és Sopron az éllovas, de az átlagár itt a listavezetőkhöz képest jóval szerényebb (500.000 Ft/m²).

Finanaszírozást keresel? Böngéssz a lakáshitelek között a Pénzcentrum kalkulátorában!

A 2008-as pénzügyi világválság által megtépázott hazai lakáspiac mélypontja 2012-ben volt. A vihart legjobban az V. kerület vészelte át, ahol ugyan az adás-vételek száma visszaesett, de az átlagár 2007 és 2012 között nemhogy csökkent, még néhány százalékkal nőtt is.

A trend azóta is töretlenül ível felfele, ennek tudható be, hogy mára az átlagár a 2008-as válság előttinek majdnem a háromszorosára nőtt. A XIII. kerület ugyan valamivel olcsóbb, de az árak növekedési ütemét szinte ugyanez a forgatókönyv jellemzi

- folytatta az elemzési vezető. Soóki-Tóth Gábor a budai oldal árrekordereiről szólva kijelentette, hogy ebben a városrészben meglepően nagy az eltérés: míg az I. kerület a válságot nagyjából 30 százalékos átlagár csökkenéssel vészelte át, és 2014 óta is átlagosnak mondható az értéknövekedés, addig a XII. és a II. kerület jóval ellenállóbbnak mutatkozott, mindössze 6 százalékos, illetve 8 százalékos volt az árcsökkenés. A 2007-es adatokhoz képest jelenleg két és félszeres szinten van az átlagos négyzetméterár ezekben a kerületekben. A valamivel megfizethetőbb, de szintén népszerű városrészek közül a XI. és a XIV. kerületet lehet kiemelni, ahol az átlagos négyzetméterár nem, vagy alig csökkent a válság hatására, és a mai árszint a 2007-es év 255, illetve 230 százaléka.

Ezzel szemben a belső kerületek legtöbbje és a peremkerületek társasházi lakásárai egyaránt erős hullámzást mutattak. Például a IX. kerületben 2014 óta megháromszorozódott az átlagár, de a 2008-as válság első évei nagyon megrázták a piacot, ötödével csökkent a lakások átlagára. Hasonló ármozgások alakultak ki a szomszédos belső pesti kerületekben is.

A külső kerületek közül a XX. kerületi lakások átlagára 2007-2012 között szintén 20 százalékkal csökkent, de ebben az időszakban 15 százalék feletti volt az átlagár csökkenés a külső pesti kerületekben is.

Úgy tűnik, hogy a fővárosban a legkedveltebb kerületek iránt a gazdasági recesszió időszakában is folyamatos a kereslet, míg az átalakuló belső kerületek és a külső városrészek a gazdasági konjunktúra időszakában átlag feletti árnövekedést mutatnak, ugyanakkor egy recesszió jóval nagyobb mértékben jelenik meg az ingatlanok értékvesztésében

- összegezte a legutóbbi másfél évtized adatait Soóki-Tóth Gábor.

Vidéken nagyon hasonló, de a fővárosihoz képest kevésbé dinamikus árváltozást állapított meg az Otthon Centrum tanulmánya. Sopronban a válság időszakában is nőtt az átlagár, és ha nem is ilyen mértékben, de kis növekedés, illetve stabilitás jellemezte a többi régióközpontot is. Szegeden a válság 10 százalékot meghaladó csökkenést eredményezett, és több megyei jogú városban is 20-30 százalékos visszaesést tapasztalt az Otthon Centrum 2007 és 2012 között.

Ez érvényes Zalaegerszegre, Nagykanizsára vagy Tatabányára is. Kecskeméten azonban folyamatos volt a drágulás 2008-tól. Azóta visszabillent az inga az ingatlanpiacon, a 2007-es, vagyis a válság előtti átlagos árszinthez képest mindenhol kétszeresre, vagy ennél is magasabbra nőttek az árak a vidéki megyei jogú városokban. A válságállóság leginkább a városok méretével és a helyi gazdaság jellemzőivel magyarázható.

Címlapkép: Getty Images

KIHÚZNA A BAJBÓL 2 MILLIÓ FORINT?

Kíváncsi vagy, mennyiért vehetsz fel 2 millió forint személyi kölcsönt? Segítünk! Kalkulátorunk szerint 60 hónapos futamidőre jelenleg az UniCredit Bank nyújtja a legjobb ajánlatot, náluk 42 099 forintos törlesztővel számolhatsz; míg az MKB Banknál 43 358 forintos törlesztőt ígér a 10,95%-os THM. Érdemes még megemlíteni a Cetelem, a K&H Bank, illetve a Raiffeisen Bank ajánlatát is, náluk a teljes futamidőre tekintve 11,28% és12,84% közötti THM-mel kalkulálhatsz. Ha kíváncsi vagy arra is, mennyit kell visszafizetni összesen a hazai bankoknak, ha 2 millió forintot veszel fel 60 hónapos futamidőre, akkor a kondíciókért és egyéb kedvezményekért kersd fel a Pénzcecntrum személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Még nincs hozzászólás - Legyél te az első!
Ezt olvastad már?
×

A címlapról ajánljuk


Feliratkozom a hírlevélre!

 

NÉPSZERŰ
FRISS

Aldi

09.24-09.30
Országos

Lidl

09.24-09.30
Országos

Auchan

09.24-09.30
Országos

Interspar

09.24-09.30
Országos

Spar

09.24-09.30
Országos


Öngondoskodás 2020

Befektetés, vagyon, megtakarítás

Portfolio Private Health Forum 2020

A koronavírus és a magánegészségügy

Budapest Economic Forum 2020

A magyar gazdasági csúcstalálkozó