2020. július 13. hétfő Jenő

Átláthatatlanok a hitelek: tényleg csak a bankok járnak jól?


Tízből három magyar szerint a hitelekkel a bankok járnak jól, és csak akkor vennének fel kölcsönt, ha nagyon muszáj lenne. Nem ez az egyetlen probléma a hitelekkel, sokan még mindig ugyanolyan átláthatatlannak és veszélyesnek tartják a hitelfelvételt, mint a válság előtt. Utánajártunk, hogy vajon tényleg olyan veszélyes-e manapság hitelt felvenni.

Egy korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy a bankok milyen reklámokkal csábítják személyi kölcsön felvételére a magyarokat. Az akkori megállapításunk az volt, hogy vannak olyan célok, amelyekre érdemes felvenni hitelt és van, amit nem szabadna kölcsönből finanszírozni. Ennek ellenére találkozhattunk olyan tévéreklámmal, amely ez utóbbi célra ajánlotta a hitelt.

Persze ezt a kérdést az döntheti el legjobban, ha megkérdezzük a magyar embereket, mégis mire tartják jó megoldásnak a hitelfelvételt. A Cofidis Hitel Monitor kutatásában

tízből hét megkérdezett szerint a lakásvásárlásra jó megoldás a hitel felvétele,

56 százalék úgy gondolja, hogy lakásfelújításra is érdemes lehet kölcsönt felvenni. Az autóvásárlást egyébként még igen sokan hitelből oldanák meg (47 százalék), a többi életcélt viszont a többség úgy gondolja, hogy más forrásból érdemes finanszírozni. A legkisebb támogatottsága a plasztikai műtéteknek (6 százalék), a hétköznapi vásárlásnak (pl: ruha, étel stb.) van az ésszerű hitelcélok között.

Nem szabad azonban önmagában vizsgálni ezeket az adatokat, ha a korábbi évek hozzáállását is megnézzük, akkor azt láthatjuk, hogy a hitelcélok többségének (hitelkiváltás, elektronikai eszközök, bútor stb.) nőtt az elfogadottsága a magyarok körében.

Érdekes egyébként, hogy a hitelfelvétel menetével kapcsolatos kérdésekről mennyire negatívan nyilatkoznak a magyarok. Sokan úgy gondolják, hogy aki hitel felvételére kényszerül, az szorongatott helyzetben van, és a többség szerint a kölcsönszerződések átláthatatlanok. Persze a hitelek céljáról is megvan a magunk véleménye: a magyarok 54 százaléka szerint meggondolatlanság nyaralásra vagy műszaki cikkre költeni a hitelt, az csak az élethez nélkülözhetetlen dolgokra van.

Így állunk a bankunkhoz

A magyar családok túlnyomó többségében valószínűleg még mindig élénken él a devizahitelek miatti elutasító attitűd a bankokkal szemben. A magyarok döntő többsége változatlanul úgy gondolja, hogy óvatosabban kell felvenni a hitelt, mint a válság előtt. Pedig a kamatkörnyezet igazán kedvező a hitelfelvétel szempontjából, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapkamata rekord alacsony szinten van. A legnagyobb előrelépés mégis az volt, hogy

  • az új banktörvényeknek (Fhtv. és Hpt.),
  • a fair bank törvénynek és
  • az MNB adósságfék szabályainak

köszönhetően a hitelek jelentősen átláthatóbbak lettek a válság óta. A bankok már nem változtathatják meg a hitel kamatát egyoldalúan, arra ugyanis a szerződéskor kikötött szigorú szabályok vonatkoznak. Az adósságfék szabályoknak köszönhetően pedig a hitelfelvevőt korlátozták be, így már sokkal nehezebb túlnyújtózni azon a bizonyos takarón. A jelzáloghiteleknél a felvett összeg nem haladhatja meg az ingatlan értékének 80 százalékát. A hitellel vállalt törlesztőrészletet is szabályozták, az nem lehet nagyobb, mint az igazolt jövedelmünk fele (havi 400 ezer felett a 60 százaléka).

Ezek a szabályok egyébként a bankok felelősebb, egészségesebb hitelezési folyamatait eredményezhetik. A lakosság egyébként egyre inkább úgy gondolja, hogy a pénzintézetek szívesen nyújtanak nekik kölcsönt, három éve ezt még csak 48 százalék gondolta így, mostanra viszont már a magyarok kétharmada szerint igaz ez a megállapítás.

Az átlagemberek számára egyébként elérhetőbbek lettek a hitelek, 2013 elején a magyarok alig több mint negyede gondolta úgy, hogy könnyen felvehetők a kölcsönök, míg idén már majdnem a lakosság fele osztotta ezt az álláspontot.

Tényleg ennyire megkedveltük a hiteleket?

A kép egyébként nem ennyire egységes, a Hitel Monitor kutatás szerint három, jól elkülöníthető csoportba oszthatók be a magyarok a hitelekhez való hozzáállásuk alapján:

  • A hitelkedvelők a magyarok ötödét,
  • A hitel ellenesek 28 százalékot,
  • A hitel-semlegesek pedig 51 százalékot tesznek ki.

A hitelkedvelők kifejezetten a lehetőséget látják a kölcsönök felvételében, és úgy gondolják, ha kellően körültekintőek, akkor nem kell félni a hitelfelvételtől. Az ebbe a csoportba tartozók harmada egyébként a közép-magyarországi régióban él, és szinte kivétel nélkül mindegyikük vett már fel kölcsönt (97 százalék). Tízből hatan jelenleg is törlesztenek hitelt, 40 százalékuknak pedig volt valaha személyi kölcsöne.

A hitel ellenesek az előbbivel pont ellentétes véleményen vannak, szerintük a kölcsönök a szükséges rossz, amivel alapvetően a pénzintézet jár jól. Közöttük túlsúlyban vannak az átlag alatti jövedelműek, az attitűd ellenére viszont közel kétharmaduk (63 százalék) vett már fel hitelt és 27 százalék jelenleg is törleszt valamilyen kölcsönt. Ugyan a kutatás erre nem tér ki, azonban közöttük túlsúlyban lehetnek azok, akik a devizahitelek miatt kerültek bajba. Jelenleg nagyjából 140 ezer rendezetlen jelzáloghitel szerződés van, így az ezekkel érintett nagyjából félmillió magyar valószínűleg ebbe a csoportba tartozik.

A hitel-semlegesek elfogadják, hogy szükség van bizonyos élethelyzetekben hitel felvételre, ez ugyanis racionális döntés. Jól átlátják a hitelek árnyoldalait is, nemcsak a pozitívumokkal vannak tisztában. Körükben a diplomások és a 30-as korosztály van közel kétharmados túlsúlyban. A csoport háromnegyede vett már fel hitelt és 42 százalékuk még most is törleszt. Érdekes, hogy a személyi kölcsön felvétele aránylag alacsony a semlegesek körében (27 százalék), míg az elutasítóban ennél alig alacsonyabb (24 százalék) ez az arány.

Az infografikán egyébként jól látható, hogy a hitelt elutasítók aránya folyamatosan csökken, míg a hitelkedvelők aránya ezzel szemben folyamatosan növekszik. A hitel-semlegesek aránya nagyjából állandó szinten állt az elmúlt években.

Milyen a felelős hitelfelvétel?

A hitelfelvétel alapvető szabályairól a fentiek során volt már szó, ezek betartása nemcsak javasolt, hanem kötelező is. Ha viszont kölcsönt veszünk fel, érdemes még a kötelezően előírt szabályoknál is szigorúbbnak lenni önmagunkkal szemben:

  • A havi jövedelmünk legfeljebb feléig törleszthetünk hitelt (havi 400 ezer felett 60 százalékáig) az MNB jövedelemarányos törlesztőrészlet szabálya szerint. Érdemes azonban törlesztőrészleteket ennél szigorúbban megszabni, a havi jövedelmünk legfeljebb 30 százalékát elérő havi részletet érdemes bevállalni.
  • A hitelfedezeti aránynál is érdemes minél alacsonyabb arányt elérni, vagyis minél nagyobb önrészt próbáljunk meg felmutatni. Ezzel nemcsak a hitelösszegünk lehet kisebb, de a kölcsön későbbi bedőlésének is kisebb az esélye, egyes bankok ráadásul ezt kamatkedvezménnyel is jutalmazzák.
  • Ha tartunk attól, hogy egy később megemelkedő törlesztőrészletet nem tudunk majd kigazdálkodni a fizetésünkből, akkor érdemes lehet a fixált kamatozású kölcsönök közül válogatni. Már a bankok jelentős része ajánl 10 évre rögzített törlesztőrészletet, de számos helyen találhatunk akár a teljes futamidőre fixált terméket is. A rövidebb futamidejű kölcsönöknél is érdemes lehet odafigyelni erre, hiszen egy jelentősebb kamatemelkedés a személyi kölcsönt felvevőket is érintheti. Persze itt sokkal kisebb a kockázat, így minél rövidebb a futamidő, annál valószínűbb, hogy a változó kamatozással járunk jól. A lényeg, hogy mindig érdeklődjünk a szerződés aláírása előtt, hogy a törlesztőrészletünk hogyan változhat a jövőben.
  • A hosszabb távú hitelek felvételekor érdemes lehet párhuzamosan megtakarítást is indítanunk. Ez különösen a lakáshiteleknél lehet jó, ahol a lakáskasszákkal már négy év után betörleszthetünk a kölcsönbe. Ez azért is éri meg, mert ezen az időtávon a lakástakarékkal magasabb hozamot érhetünk el, mint amekkora a lakáshitelünk kamata. Míg a megtakarítás akár 10 százalék felett is hozhat, addig a lakáshitelek átlagos kamatlába 5 százalék körül alakul a jegybank adatai szerint. Ez azonban nagyban függ a futamidőtől és a hitel egyéb tényezőitől, így érdemes ilyenkor megkérni a bankunkat, hogy számlják ki nekünk, csak a hitellel, vagy a hitel mellé indított megtakarítással járunk jobban. 

Ha a fenti szabályokat betartjuk, akkor nyugodtan alhatunk, mivel nem kell attól rettegnünk, hogy túl nagy adósságot vállaltunk a nyakunkba és emiatt elúszik mindenünk.

Címlapkép: MTI / Máthé Zoltán

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

A koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásainak csökkentése érdekében a kormány 2020. március 19-től - többek között - maximalizálta a fogyasztási hitelek teljes hiteldíj mutatóját (THM). Érdemes azonban körültekintően választani, mivel a kedvezményes személyi kölcsön kamata a legtöbb banknál 2021-től megváltozik, és az új, jellemzően magasabb kamatszint miatt megugrik a törlesztőrészlet is. Ha például 2 millió forintra lenne szükséged, akkor az egyik legjobb ajánlatot most a CIB Bank nyújtja, itt 60 hónapos futamidővel a kedvezményes időszakban 38414 forintos törlesztőre, míg 2021-től 40219 forintos törlesztőre számíthatsz. De nem marad el ettől a Raiffeisen Bank ajánlata sem, amely esetében, szintén 60 hónapos futamidő esetén, az 5,90 százalékos kedvezményes THM 7,96%-ra ugrik a THM-plafon megszűnése után. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Még nincs hozzászólás - Legyél te az első!
Ezt olvastad már?
×

A címlapról ajánljuk


Feliratkozom a hírlevélre!

 

NÉPSZERŰ
FRISS