2020. december 1. kedd Elza

A Kúria szerint nincs nagy baj a devizahitelekkel

  • Pénzcentrum.hu
  • 2013. december 16. hétfő 13:48

A Polgári Kollégium meghozta jogegységi határozatát a devizahitelekkel kapcsolatos egyes kérdésekről - jelentették be a Kúria épületében. A Kúria szerint a devizahiteles probléma megoldását nem lehet kizárólag a bíróságoktól várni, a Kúria pedig kizárólag jogot értelmezhet. A legkritikusabb pontról (egyoldalú szerződésmódosítások) nem döntött a testület.


Több mint kétharmados szótöbbséggel határozott a Kúria, rendkívül intenzív előkészítő munka után. Kifejtette álláspontját a legfőbb ügyész, és megismerték többek között az MNB elnökének véleményét is. A határozatok dióhéjban:
1. A devizaalapú szerződések olyan szerződések, amelyeknél az adós az adott időszakban irányadó forintkölcsönnél kedvezőbb kamatmérték mellett devizában adósodott el, amiből következően ő viseli az árfolyamváltozás hatásait.

2. Ez a szerződéstípus önmagában az adóst terhelő árfolyamkockázat miatt nem ütközik jogszabályba, jóerkölcsbe, nem uzsorás vagy színlelt szerződés, nem irányul lehetetlen szolgáltatásra. A terhek előre nem látható egyoldalú eltolódása következtében önmagában nem érvénytelen a szerződés, az érvénytelenség csak a szerződés megkötésekor állhat fenn.

3. A pénzügyi intézménynek tájékoztatnia kellett az árfolyamváltozás lehetőségéről és annak a törlesztőrészletekre gyakorolt hatásáról.

4. Az érvénytelenség esetleges, egyedi megállapítása során a bíróságoknak a szerződés érvényessé nyilvánítására kell törekedniük, ha kiküszöbölhető az érvénytelenség oka.

5. Ha egy pont a szerződésben érvénytelennek bizonyul (és nem az egész szerződés), a szerződés egyebekben változatlan feltételekkel tovább teljesítendő.

6. Az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő feltételekről az Európai Bíróságtól kért előzetes döntéshozatali eljárást követően hoz döntést a Kúria. Ez korábbi információk szerint februárban várható.

7. A bírói szerződésmódosítás arra szolgáló jogi eszköz, hogy egy-egy konkrét esetben orvosolja a körülményváltozások valamelyik fél lényeges sérelmét okozó tényezőket. Nem alkalmas nagy tömegű szerződések orvoslására. Ha a hátrányos következményeket a jogalkotó rendezi, a jogalkotói beavatkozás az egyedik bírói mérlegelést e körben kizárja.

Ha a hátrányos következményeket a jogalkotó rendezi, a jogalkotói beavatkozás az egyedik bírói mérlegelést e körben kizárja - hívta fel a figyelmet a Kúria.

Kúria-bejelentés: a devizahitelek maradnak, a kormánynál a labda

Darák Péter, a Kúria elnöke (b) és Wellmann György, a testület polgári kollégiumának vezetője a kollégium ülésén 2013. december 16-án.


A Kúria bejelentésének inkább pozitív jogi következményei vannak, pénzügyi következményei minimálisak, hiszen:

Segít egységesebbé tenni a bírósági ítélkezési gyakorlatot, amely néha a szerződés semmisségét mondta ki olyan esetekben is, amikor valószínűleg csak egy-egy szerződései kitétel volt érvénytelen.

A Kúria a maga részéről (az Európai Bírósághoz utalt pont kivételével) kellő gyorsasággal döntött, így nem igazolódtak be azok a félelmek, amelyek szerint (politikai nyomásra vagy más okból) megvárja a tavaszi hónapokat.

Ugyanakkor a leglényegesebb pontban nem született döntés, így legkorábban az Európai Bíróság februárban esedékes döntéséből derül csak ki, mely esetben érvénytelenek az egyoldalú szerződésmódosítások.

Az elmúlt hónapokban napvilágra került, releváns bírósági ítéletek a szerződéses kamatok egyoldalú, banki emelésével és az árfolyamrés alkalmazásával kapcsolatban születtek. Ezek tehát a legfontosabb pontok, amelyekről lényegében az Európai Bíróság mondja ki a végső szót.

A fentiek miatt valószínűleg nem szükséges a könyvek év végi zárása előtt átértékelniük a bankoknak devizahitel-követelések nagy tömegét, ami rövid távon megnyugtató hír a pénzügyi szektor számára. Ugyanakkor a bizonytalanság a Kúria mostani döntése után sem szűnik meg.

A Kúria véleményünk szerint helyesen világított rá arra, hogy a tömegeket érintő devizahiteles probléma nem orvosolható bírósági úton. A Kúria tehát a maga részéről (az Európai Bíróságnak utalt fontos probléma kivételével) visszadobta a labdát a kormánynak, amelynek azonban a mostani döntéstől cseppet sem lett könnyebb dolga: számára a Kúria mostani döntése legfeljebb annyi biztonságot ad, hogy a devizahiteles szerződések nagy tömege továbbra is érvényes.

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

Fontos! 2020. december 31-ig minden hazai banknál igényelhetőek az akciós fogyasztási hitelek, melyek kamata egységesen 5,9%. A kedvezményes személyi kölcsön kamata viszont a legtöbb banknál 2021-től megváltozik, és így magasabb lehet a törlesztőrészlet is, ezért nagyon fontos, hogy már most a számunkra legmegfelelőbb konstrukciót válasszuk! Amennyiben 2 millió forintot igényelnél, 60 hónapos futamidőre, akkor 2021-től így kalkulálhatsz: a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 39 550 forintos törlesztővel a Sberbank nyújtja (THM 7,11%), de nem sokkal marad el ettől az UniCredit Bank 39 604 forintos törlesztőt (THM 7,17%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Még nincs hozzászólás - Legyél te az első!
Ezt olvastad már?
×

A címlapról ajánljuk


Feliratkozom a hírlevélre!

 

NÉPSZERŰ
FRISS

  Ajánlatunk