2020. december 5. szombat Vilma

2020. március 24.: ezen a napon dől el a magyar lakáshitelesek sorsa


Meredeken emelkedtek a magyar állampapírok hozamai az utóbbi hetekben, miután az MNB a bankközi kamatokon keresztül burkolt szigorítást hajtott végre. Főleg a diszkont kincstárjegyek esetében volt feltűnő a folyamat, a három hónapos referenciahozam három és fél éve nem volt olyan magas, mint jelenleg. A hosszabb lejáratú kötvények esetében is volt némi hozamemelkedés, de jóval kisebb. A következő hónapokban elsősorban az döntheti el az irányt, mit lép majd a jegybank, főleg a március végi ülésre figyelnek kiemelten a befektetők.

Január közepén kezdte fokozatosan, kis lépésekkel szűkíteni a bankközi forintlikviditást az MNB, azóta több mint 200 milliárd forinttal csökkent a devizaswapok állománya. Először még a piac sem értette, mit akar ezzel üzenni a jegybank, illetve mennyire volt tudatos az állomány leépítése - írja  a portfolio.hu elemzője.

A múlt héten aztán Nagy Márton alelnök egyértelművé tette: szándékos és tudatos döntés volt a swapállomány csökkentése, mely megdrágította a forint elleni spekulációt. Ráadásul az MNB alelnöke kiemelte, hogy a jövőben a likviditás további szűkülésével számolnak, ami szigoríthatja a pénzügyi kondíciókat.

A pénzügyi kondíciók fent említett szigorodása már elindult, az elmúlt hetekben érezhetően emelkedtek a bankközi kamatok (BUBOR). Korábban pedig az MNB is azt kommunikálta, hogy a 0,9 százalékos alapkamat helyett a bankközi kamatszint az irányadó.

A BUBOR emelkedésével egyébként a jegybank ízlése szerint a piac túlságosan előreszaladt: a Reuters úgy értesült, hogy az MNB egy bankokkal való találkozón jelezte, hogy túl sokat emelkedett a bankközi kamat. Vagyis a jegybank továbbra is szorosan szeretné fogni a rövid lejáratú hozamokat, és a számára túlzottnak ítélt piaci emelkedéssel már szembemegy.

Rég láttunk ekkora hozamemelkedést

A bankközi kamatok emelkedése természetesen az állampapírpiacon is érezteti a hatását, különösen a rövid papíroknál. Az utóbbi években már megszokhattuk, hogy a diszkont kincstárjegyek hozamát elsősorban az MNB mozgatta, a nulla alatti egynapos betéti kamatnak köszönhetően esett történelmi mélypontra a hozam is.

Az egynapos betéti kamaton eddig nem változtatott az MNB, de a likviditás szűkítése Nagy Márton elmondása szerint is a pénzügyi kondíciók szigorodását okozta, ami meg is látszott a hozamokon.

Az utóbbi néhány nap korrekciójával együtt is több mint 30 bázispontot ugrott a 3 hónapos referenciahozam február eleje óta, a 12 hónapos kincstárjegyeknél pedig közel 40 bázispontos volt az emelkedés.

Ez azt jelenti, hogy a befektetők elkezdtek készülni a szigorúbb jegybanki politikára, ezzel párhuzamosan az utóbbi hetekben felerősödtek a kamatemelésre vonatkozó várakozások is. Sőt, a piac annyira előreszaladt, hogy már márciusra 25 bázispontos kamatemelést árazott, ez persze a következő egy hónapban még változhat.

A szakemberek többsége abban biztos, hogy a jövő keddi ülésen még nem jelent be újabb lépéseket a Monetáris Tanács, a márciusban érkező friss inflációs jelentés hozhat majd esetleg áttörést, ha egyáltalán komolyan gondolják a szigorítást. Addig viszont még megismerjük a februári inflációs statisztikát is, illetve fontos lehet, merre tart a forint.

A hosszabb állampapíroknál is látható volt némi hozamemelkedés az utóbbi hetekben, még ha nem is olyan mértékben, mint a kincstárjegyeknél. Persze ez nem is meglepő, hiszen a kötvények jegyzésére sokkal inkább a nemzetközi piaci folyamatok és az ország megítélése vannak hatással, mint a bankrendszeri likviditás.

A leggyakrabban referenciának tekintett tízéves kötvény hozama február eleje óta szintén nagyjából 30 bázisponttal emelkedett, de ez nem volt annyira látványos. Árulkodó például, hogy miközben a 3 hónapos kincstárjegy esetében évek óta nem láttunk a mostanihoz hasonló másodpiaci hozamokat, a tízéves kötvénynél ez "csak" tavaly július óta nem látott szintet jelent.

Minden szempontból a kettő között helyezkedett el a három- és ötéves kötvény, melyeknél a 40-50 bázispontos hozamugrás szintén a tavaly nyári szintekre lökte vissza a jegyzéseket.

Az elmúlt hetek hozamemelkedése egyébként nemzetközi összevetésben is jelentős volt: a korábban évekig együtt mozgó lengyel és magyar tízéves hozamban most majdnem 30 bázispont a különbség a javunkra.

Kulcsfontosságú hetek elé nézünk

Egyre valószínűbb, hogy márciusnál előbb aligha fog lépni az MNB, a keddi közleményben legfeljebb a kommunikáció szintjén említhetnek fordulatot megismételve Nagy Márton múlt heti szavait. A kulcsfontosságú ülés március 24-én lesz, amikor az új inflációs jelentést is áttekinti majd a Monetáris Tanács. Kérdés lesz, változtatnak-e az inflációs pályán azt követően, hogy januárban a vártnál magasabbra, 4,7 százalékra ugrott a drágulás üteme, illetve milyen hatással számolnak a tartósan gyenge forintárfolyam miatt.

Addig azonban még jön egy sor adat, ami megerősítheti vagy elbizonytalaníthatja a jegybankot. A legfontosabb talán a februári inflációs statisztika lesz, melyet március 10-én közöl a KSH. A szakemberek többsége szerint jó esély van arra, hogy a januári 4,7 százlékos ráta a tetőzést is jelenthette. Egyrészt kérdés, valóban így lesz-e, másrészt az is fontos lesz, mennyivel esik ehhez képest februárban az infláció, ha esik.

Az infláció mellett kiemelten figyelhetik a befektetők az MNB szokásos hétfői devizaswap-tendereit, melyeken folytatódhat a likviditás szűkülése. Ha pedig ezeket az üzeneteket nem érzi elég erősnek a jegybank, akkor még márciusig nyilatkozatokkal is ráerősíthet a szigorítás felé elmozdulásra.

Címlapkép: Getty Images

MOST ÉRHETI MEG IGAZÁN LAKÁST, HÁZAT VENNI!

Ha tervezed, hogy ingatlant vásárolsz, akkor most jött el a Te időd! Egyrészt azért, mert a lakáspiaci mutatók szerint egyértelműen megtört az elmúlt évek brutális áremelkedése. Jelenleg leginkább stagnálnak az árak, de van, ahol már árcsökkenést is tapasztalhatunk. Mindeközben a finanszírozási költségek még rekord alacsony szinten vannak. Nem hiszed? Nos, a Pénzcentrum megújult lakáshitel-kalkulátora szerint ma 15 millió forintot, 20 éves futamidőre, már 2,74 százalékos THM-el, és havi 81 188 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a CIB Banknál 3,03% a THM; a Budapest Banknál 3,10%; az MKB Banknál 3,12%; míg az OTP Banknál 3,23%-os THM-mel kalkulálhatunk. Érdemes még megnézni a K&H Bank, az ERSTE Bank, és természetesen a többi magyar hitelintézet konstrukcióját is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

Még nincs hozzászólás - Legyél te az első!
Ezt olvastad már?
×

A címlapról ajánljuk


Feliratkozom a hírlevélre!

 

NÉPSZERŰ
FRISS

  Ajánlatunk