Veszélybe került a Mol 130 milliárdos terve? Óriási bizonytalanság övezi az új magyar olajvezetéket

Az orosz kőolajat szállító vezeték ukrajnai szivattyúállomását január végén érte dróntámadás, így a szállítások csak április végén indulhattak újra. A MOL kezdetben nem kommunikálta a leállást, február közepére azonban felélte a saját üzemi tartalékait. Lantos Csaba akkori energiaügyi miniszter döntése alapján a tárca negyedmillió tonna stratégiai készletet szabadított fel, ami az akkori biztonsági tartalék mintegy negyven százalékát tette ki, és ezt a vállalat rendelkezésére bocsátotta. A Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség adatai szerint a biztonsági kőolajkészlet március végére kritikusan alacsony szintre, 487 ezer tonnára csökkent.

A biztonsági tartalékok mozgósítására azért volt szükség, mert a hivatalos statisztikák szerint februárban gyakorlatilag egyáltalán nem érkezett kőolaj Magyarországra. Meglepő módon a szlovákiai importot mintha elkerülte volna a leállás hatása, hiszen az ország februárban is a megszokott mennyiséget, mintegy 400 ezer tonna orosz kőolajat importált, ami feltehetően a vezetékben és az ukrán tárolókban rekedt nyersolaj lefejtéséből származott.

A lap szerint az is különös, hogy márciusban és áprilisban a magyar import szinte kizárólag Szlovákiából érkezett, ráadásul rendkívül alacsony volumenben. Ez logisztikai szempontból is nehezen értelmezhető, mivel a Barátság vezeték közvetlen magyarországi leágazással is rendelkezik.

Eközben a tengeri behozatal nemhogy növekedett volna, de kifejezetten csökkent Magyarországon. Bár az Adria-kőolajvezetéket üzemeltető horvát JANAF februárban és márciusban is többször beszámolt arról, hogy egymás után érkeznek a MOL-nak szánt, nem orosz nyersolajat szállító tankerek, ennek a hazai importstatisztikákban semmi nyoma sincs. Hasonló a helyzet azzal a félmilliárd dolláros amerikai olajvásárlással is, amelyet J. D. Vance amerikai alelnök jelentett be, és amelyet Hernádi Zsolt, a MOL elnök-vezérigazgatója is megerősített áprilisban. Az elvileg május végéig beérkező szállítmányok szintén teljesen hiányoznak a hivatalos statisztikákból.

A százhalombattai Dunai Finomító egy korábbi tűzeset miatt jelenleg is csupán a kapacitása 50-60 százalékán üzemel, ezért a megszokott havi 400 ezer tonna helyett 250-300 ezer tonna import is elegendő lenne a számára. Az elmúlt hónapokban a behozatal még ezt a szintet sem érte el, így a hiányt vélhetően a stratégiai tartalékokból pótolták.

A finomító rekonstrukciója a jelenlegi negyedévben fejeződik be, ami a felhasznált készletek visszapótlásával együtt jelentősen megnöveli majd a magyar importigényt. Bár a Barátság kőolajvezeték újra üzemel, az ukrán és orosz energetikai infrastruktúrát érő folyamatos támadások, valamint az uniós leválási törekvések miatt az ellátásbiztonság fenntartása továbbra is komoly kihívást jelent.

Ebben a bizonytalan környezetben kérdésessé vált a Szerbiát és Százhalombattát összekötő, orosz kőolaj szállítására tervezett vezeték megépítése is. A Szijjártó Péter korábbi külgazdasági és külügyminiszter által 130 milliárd forintra becsült beruházás jövője bizonytalan, mivel az uniós szankciós intézkedések mellett a csekély szállítási kapacitás miatt a vezeték üzemeltetése rendkívül költséges lenne.

A finanszírozás háttere is tisztázatlan, ugyanis az állami költségvetésben nincs nyoma a projektnek, Hernádi Zsolt pedig hangsúlyozta, hogy a MOL nem hajlandó fedezni a költségeket. Bár a szerb kormányzati kommunikáció a MOL-t nevezi meg kivitelezőként, érdemi megállapodás egyelőre nem született. A helyzeten az lendíthetne, ha a magyar olajvállalatnak sikerülne véglegesítenie a szerb NIS kőolajipari társaság többségi részesedésének megvásárlását.