Ilyenre évtizedek óta nem volt példa Magyarországon: tovább erősödhet a forint, tényleg fordulóponthoz érhet a gazdaság

Az elemzők szerint a jelenlegi geopolitikai helyzetet jól szemlélteti a Hormuzi-szoros ügye. Úgy vélik, a világ működését egyre inkább egymást követő konfliktusok és válságok alakítják, amelyek már nem kivételes események, hanem a nemzetközi rendszer állandó jellemzői. Értékelésük szerint az Egyesült Államok globális befolyása fokozatosan gyengül, miközben erősödnek a regionális érdekek, és egyre gyakoribbá válnak a gyorsan változó szövetségek. Bár a konfliktusok jellemzően helyi szinten zajlanak, gazdasági következményeik messze túlmutatnak az érintett térségeken.

A Hormuzi-szorossal kapcsolatban ugyanakkor Kiss Péter rámutatott arra, hogy a kezdetben felvázolt legsúlyosabb forgatókönyvek nem valósultak meg. Jelenleg inkább a tűzszünet meghosszabbítása és a hajózási útvonal részleges felszabadítása látszik valószínűnek. Az Amundi szakértői szerint a világgazdaság az elmúlt években jelentős alkalmazkodóképességet mutatott a kereskedelmi útvonalakat és az ellátási láncokat érintő zavarokkal szemben.

Elhangzott, hogy a napi mintegy 105 millió hordós globális olajfogyasztásból a Hormuzi-szoros esetleges kiesése körülbelül 20 millió hordót érintene. Ebből a nagyobb termelők már mintegy 6 millió hordót tudtak pótolni, miközben a korábban szankció alatt álló készletek felszabadítása, a stratégiai tartalékok használata, a vezetékes szállítás növelése és a részben továbbra is működő tengeri szállítás további 8-10 millió hordónyi kínálatot biztosított. Az elemzők szerint jelenleg nagyjából 4 millió hordónyi hiány az, amelyhez a keresleti oldalnak kell alkalmazkodnia.

A földgázpiaccal kapcsolatban az Amundi szakemberei úgy látják, hogy a fejlett gazdaságok már túljutottak a korábbi energiaválság legsúlyosabb szakaszán. A következő években jelentős új LNG-kapacitások léphetnek üzembe, amelyek hosszabb távon is diverzifikálhatják a nemzetközi gázkereskedelmet.

A közel-keleti konfliktus hatására az Amundi Investment Institute elemzői lefelé módosították a globális növekedési várakozásokat, miközben magasabb inflációval és magasabb olajárakkal számolnak. Recessziót ugyanakkor egyelőre nem várnak. A növekedési kockázatok az olajimport-függőség mértékével arányosan emelkedtek. Az Egyesült Államokat érinti a legkevésbé a változás, míg az ázsiai országok esetében jelentősebb a kitettség. Európa a két véglet között helyezkedik el.

Az elemzők szerint a Hormuzi-szoros körüli bizonytalanság egyik legfontosabb következménye, hogy alapjaiban írta át a monetáris politikával kapcsolatos piaci várakozásokat. Az év elején még széles körben arra számítottak a befektetők, hogy a nagy jegybankok kamatcsökkentési ciklusba kezdenek. Ez a forgatókönyv azonban fokozatosan kikerült az árfolyamokból, helyette a jegybankok egyre szigorúbb kommunikációt folytatnak.

Az Európai Központi Bank esetében a piac már két-három kamatemelést áraz az év hátralévő részére, miközben az Amundi két emeléssel számol. Az Egyesült Államokban is megjelent egy kamatemelés lehetősége a következő tizenkét hónapra vonatkozó várakozásokban, holott az év elején még két kamatcsökkentés szerepelt a konszenzusban. Az elemzők szerint a jegybankok közelgő kamatdöntő ülései kulcsszerepet játszanak majd a piaci várakozások alakulásában.

Magyarországgal kapcsolatban az Amundi szakértői azt emelték ki, hogy a forint az elmúlt időszakban jelentős erősödést mutatott, miközben az államkötvények hozamfelára is látványosan csökkent. Szerintük akár olyan helyzet is kialakulhat, amire az elmúlt két évtizedben nem volt példa: a Magyar Nemzeti Bank kamatcsökkentést hajthat végre egy olyan időszakban, amikor a nagy jegybankok éppen szigorításra készülnek.

Ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy ez kedvező, de átmeneti időszak lehet. A hosszabb távú stabilitás fenntartásához az új magyar kormányzat gazdaságpolitikájának is eredményesen kell működnie. Megjegyezték azt is, hogy a régiós devizák inflációval korrigált felértékelődése az elmúlt években meghaladta a forintét, ezért a magyar fizetőeszköz esetében még további erősödési potenciált sem zárnak ki.

A világgazdaság hosszabb távú növekedési kilátásairól szólva az Amundi szakemberei azt hangsúlyozták, hogy a stratégiai autonómia egyre fontosabb szemponttá válik a gazdaságpolitikában. Az országok és vállalatok igyekeznek csökkenteni kitettségüket a geopolitikai konfliktusokkal szemben, ami jelentős infrastrukturális beruházási hullámot indíthat el világszerte.

A várható beruházások fő nyertesei között említették az energetikát, a kritikus nyersanyagok kitermelését és feldolgozását, az infrastruktúra-fejlesztéseket, a védelmi ipart, a kibervédelmet, valamint a környezetvédelmi és mesterségesintelligencia-fejlesztéseket. Az AI esetében hangsúlyozták, hogy a technológia már bizonyította gazdasági jelentőségét, ezért a körülötte zajló befektetések nem tekinthetők klasszikus spekulatív buboréknak. Ugyanakkor szerintük az AI-t is a stratégiai autonómiát szolgáló beruházási trendek részeként érdemes vizsgálni.

Az energiaárak fékezhetik a növekedést

Wéber Tamás kötvény portfólió-menedzser a sajtótájékoztatón három fő forgatókönyvet vázolt fel a világgazdaság előtt álló kockázatokkal kapcsolatban. Az Amundi jelenleg az alapforgatókönyvet tartja a legvalószínűbbnek, ennek bekövetkezésére 55 százalékos esélyt ad. A szakember szerint ebben a forgatókönyvben folytatódik a gazdasági átmenet, miközben az energiaárak emelkedése továbbra is árnyékot vet a növekedési kilátásokra. Az AI-hoz kapcsolódó beruházások, valamint a védelmi és iparpolitikai programok jelentősen alakítják a tőkeáramlásokat és a nemzetközi kereskedelmet. Ezzel párhuzamosan a magasabb energia- és nyersanyagárak fékezhetik a gazdasági növekedést, növelhetik a strukturális inflációs nyomást és sérülékenyebbé tehetik az ellátási láncokat.

Wéber Tamás elmondta, hogy az Amundi 35 százalékos valószínűséget tulajdonít egy kedvezőtlenebb, kockázati forgatókönyvnek is. Ebben az esetben a geopolitikai konfliktusok erősödése, az inflációs várakozások elszabadulása, az ellátási zavarok, a likviditás szűkülése és a hitelpiaci feszültségek együttesen gazdasági visszaesést idézhetnek elő. Ilyen környezetben a befektetők jellemzően a biztonságosabb eszközök, például az amerikai rövid lejáratú állampapírok és a menedékdevizák felé fordulnak.

A pozitív forgatókönyv esélyét jelenleg 10 százalékra teszi az Amundi. Wéber Tamás szerint ehhez a geopolitikai feszültségek és a kereskedelmi vámok enyhülésére, a költségvetési fegyelem erősödésére, valamint a termelékenység javulására lenne szükség. Ebben az esetben a ciklikus gazdasági szektorok, Európa, Ázsia és az energiaimportáló országok kerülhetnének a befektetői érdeklődés középpontjába.

Mik lehetnek a kihívások?

Az Amundi elemzői szerint a mesterséges intelligencia mellett a demográfiai változások, a környezetvédelem, a globalizáció átalakulása és a geopolitikai feszültségek jelentik a következő évtized legfontosabb kihívásait. Ezek olyan folyamatok, amelyekben az állami szerepvállalás, a támogatási programok és a szabályozási változások a megszokottnál erősebb, a gazdasági ciklusoktól részben független trendeket alakíthatnak ki.

A magyar gazdaság növekedési kilátásait illetően az Amundi arra számít, hogy Magyarország 2027-re felzárkózhat a régiós versenytársakhoz. Az idei évre 1,4 százalékos GDP-növekedést várnak, miközben a cseh gazdaság bővülése meghaladhatja a 2 százalékot, a lengyel pedig a 3 százalékot. Egyedül Románia teljesíthet gyengébben a magyar gazdaságnál.

A prognózis szerint 2027-ben a magyar növekedés elérheti a 2,7 százalékot, amellyel megközelítheti a lengyel gazdaság 2,8 százalékos bővülését és meghaladhatja a várhatóan 2,4 százalékkal növekvő cseh gazdaság teljesítményét. Az infláció eközben mindhárom országban mérsékelt maradhat, bár Magyarországon a pénzromlás üteme jövőre a jegybanki célsáv felső széléhez közelíthet.